Elérhetőségek / Nyitvatartás Gyűjtemények Múzeumpedagógia Kiállítások Pályázatok Ipartörténet Iparosok a XX. században Közérdekű adatok Adatvédelmi szabályzat Cookie (süti) tájékoztató Menü Cookie beleegyezés visszavonása Ez a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia által. A weboldal tartalmáért teljes mértékben a Türr István Múzeum és Bácskai Művelődési Központ vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.
A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben főként a Gresham-kör alkotóinak, többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei találhatók meg. ) Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A bajai műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak.
Az intézmény mai napig működik, és időpont egyeztetés alapján iskolai vagy turista csoportokat is fogad. Legfőbb feladatának a... Bunyevác Tájház Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. Deák Ferenc Zsilip Múzeum A Deák Ferenc zsilip a Baja-Mohács /Margitta/-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része. A múzeum lejárata mellett posztamensen áll Türr István mellszobra, amelynek eredetije Rómában látható. Országosan is kiemelt jelentőségű vizilétesítmény. Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Baja A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német... Miskolczy Ferenc Emlékház Bagolyvár Baja Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica-magasparton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus épület, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899-1994) festőművész, múzeumalapító, lokálpatrióta bajai honpolgár otthonaként szolgált.
Az alkotást 1935-ben Oltványi Imre, a Gresham-kör vezetőjének közbenjárására ajándékozta Berény a bajai múzeum kortárs képtára számára. Berény Róbert Fekete macskája 90 év alatt a fél világot bejárta már, Európa közel 25 múzeumában állították ki a híres és értékes bajai műtárgyat. A festő, Berény Róbert Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész, a modern magyar festészet egyik legjelentősebb alakja. Tanulmányait 1904-ben kezdte Budapesten a Mintarajziskolában, majd Párizsban Jean Paul Laurens tanítványa lett a Julian Akadémián. 1907-ben olaszországi tanulmányutat tett Pór Bertalan társaságában, 1911-ben a Nyolcak tagja lett. Berényt széles körű érdeklődés jellemezte: a festészet és a grafika mellett publikált a Nyugatban, zenét tanult, és olyan zeneszerzőkkel állt közeli kapcsolatban, mint Weiner Leó vagy Bartók Béla, akik portréját meg is festette. A múzeum gyűjteményei régészeti, néprajzi, helytörténeti,, képző- és iparművészeti jellegűek. Emellett adat- és fotóár is segíti a rendszerezést.
A fegyverek a következő módon voltak elhelyezve a sírban: a bal oldalára fektették a nyíltegezét a kiváló állapotban lévő nyílhegyekkel, és erre helyezték rá a szablyáját, majd az íjat a nyíltegeznek döntve helyezték a sírba. Mivel a szerves anyagból készült íj természetesen nem maradt meg, az egykor két végére és a közepére erősített csontlemezek jelezték a fegyver elhelyezkedését. A honfoglalókra jellemző volt az ún. részleges lovas temetkezés, itt is megfigyelhető volt ez a jelenség. A sír végében, az elhunyt lába alatt, a ló négy lábszárcsontja és a ló koponyája látott napvilágot. Jól láthatók voltak a lószerszámok is: két kengyelt, csikózablát és egy hevedercsatot helyeztek még a sírba. A fejéhez ételmellékletet is tettek, amelyet napjainkban már csak egy állatcsont jelez. A további két temetkezés is férfiak maradványait rejtette, ezekben is előkerültek lószerszámok, valamint nyílhegyeket és a nyíltegez alkatrészeit, nyomait is sikerült azonosítani. A ló koponyáját, lábszárcsontjait már nem helyezték ezekbe a sírokba, csak a lószerszámokat, ez az ún.
A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit. Észak-Bácskában a magyarok mellett több nemzetiség is él: bunyevácok, sokacok, németek, akiknek sokszínű népviselete a textilgyűjteményben tükröződik. Különösen jelentős a bajai kismesterségek, kisiparos műhelyek múzeumunkban őrzött eszközkészlete. Országosan, sőt nemzetközileg is ismert és elismert népi halászati gyűjteményünk. A történeti gyűjteményben elsősorban a város történetére vonatkozó tárgyak találhatók. A gazdag céhes relikviák mellett egyedülálló értéket képvisel a festett lövésztábla-gyűjtemény, mely közel 50 darabot számlál. A képzőművészeti gyűjtemény a már említett, Nagy István-kollekció és az Oltványi-gyűjtés mellett a kortárs magyar képzőművészet jelentős alkotásait is őrzi. Az Éber Emlékház gyűjteményében id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna rajzain, festményein, szobrain kívül az Éber család több évtizeden keresztül gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumait, a bácskai, sárközi vidékről származó néprajzi, népművészeti régészeti gyűjtésük tárgyait őrizzük.
Az érintett területeken a bőr megvastagodik. Általában középkorú, túlsúlyos, nem jól beállított diabetes mellitusban szenvedőknél lép fel. A bőr beszűrtsége nem fejlődik vissza spontán, hajlamos a tartós fennállásra. Bakteriális és gombás fertőzések gyakoriak diabetesben az immunrendszer gyengülése következtében. Furunculosis, carbunculus gyakran első jele lehet a betegségnek. Ilyen állapotokban a vércukor meghatározást mindig el kell végezni. Lila folt a lábon - Bőrbetegségek. Még feltűnőbb a sarjadzógombás fertőzésekre való hajlam, amely felhívja a figyelmet a nem diagnosztizált, vagy nem jól beállított diabetes mellitusra. Balanitis diabetica, vulvitis diabetica, Candida okozta intertrigo, paronychia és angulus infectiosus oris is nagyon gyakori cukorbetegségben. Ritkábban fonalgombás bőrfertőzések vörös és lila foltok a kezeken kísérhetik a diabetes mellitust. Ez a vörös és lila foltok a kezeken is érdekelheti Önt! Rubeosis diabetica esetén fiatal cukorbetegek enyhén sárgás bőre gyakran sajátságos vöröses arcszínt mutat.
Akkor, azon a délután határoztam el, hogy ezt így én nem akarom: megkerestem egy életmóddal foglalkozó volt csoporttársamat az egyetemről, aki segített haditervet készíteni. Első körben a pluszkilóktól kellett megszabadulnom, de persze számomra a lábaim is nagyon fontosak voltak. Hihetetlenül zavart, hogy a mozgástól egyre izmosabb lábszárakról nem tűnik el a visszér. Aztán amikor utánajártam, kiderült, hogy nem is fog. A legenyhébb visszér sem múlik el csak úgy magától, és a legtöbb esetben a helyi kezelések mellé (bár nagyon klassz géleket, krémeket lehet beszerezni) szükséges az orvosi beavatkozás is. Lila foltok a lábszáron son. Nos, én vállaltam, és ha nem is makulátlan a bőröm, azért most már simán merek harisnya nélkül, a legdögösebb magas sarkúban is parádézni. " De mi is az a visszér? A legegyszerűbben vénagyengeségként fogalmazható meg, vagyis az a helyzet, hogy amikor a véna fala elveszíti rugalmasságát, elernyed. Kevés szó esik arról, hogy a vénáknak mennyire fontos szerepe van a vérkeringésben, pedig a vénák naponta körülbelül 7000 liter vért pumpálnak felfelé, fittyet hányva a gravitációra.
Általában gyerekeknél alakul ki, rendszerint olyan vírusfertőzések után, mint az influenza. Viszket, repedezett, furcsa pöttyök, foltok jelentek meg rajta? A betegség legritkább és legsúlyosabb fajtája az úgynevezett psoriasisos erithroderma, melynek során a bőrpír nagy területen jelenik meg hámlás nélkül. Ezt a bőr alatti erek rendellenes tágulata okozza, ami gyors hővesztéshez és a szervezet folyadékegyensúlyának felborulásához vezet. Életveszélyes állapotot idézhet elő, orvosi kezelésre van szükség. Kezelési lehetőség A betegség nemcsak esztétikai problémát jelent, de az érintettek egyötödénél a psoriasis komolyabb egészségügyi következménnyel, ízületi problémákkal jár együtt. Az ízületi gyulladásra leggyakrabban alkalmazott szerek azonban sajnos ronthatják a bőrtüneteket. Lila foltok a lábszáron google. Ezeket a foltokat rendszerint ekcémánakilletve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot. A témáról bővebben dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.