A magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott három érmet szerezve minden idők legjobb téli olimpiai szereplését érte el Pekingben. A csapat a két hét alatt megjárta a mennyet és a poklot is, de végül egy arany- és két bronzérem lett ennek az eredménye. Az emberfeletti teljesítmény és a fantasztikus eredmény a versenyzők, a szakmai stáb, valamint a szövetség dolgozóinak és a kormány támogatásának közös eredménye Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke szerint, akivel az Origo Sport exkluzív interjút készített, melyben szó esett a magyar küldöttség szerepléséről, utánpótlásról, illetve a jövőről. Nehéz, fárasztó, örömteli napokon vagyunk túl, de mi az, ami most elsőként eszébe jut a mögöttünk lévő napokról? - kérdeztük Kósa Lajost. Az örömteli. Majdnem elsírja magát az ember, amikor újranézi ennek a csapatnak a teljesítményét. Négy év kemény munkája van ebben, le a kalappal mindenki előtt. Ebben az eredményben mindenki benne van, de legfőképpen a versenyzők. Amit pedig Ádó csinált, nyugodtan mondhatom, hogy ennek a sportágnak a legeslegnagyobbjai közé emeli őt.
A jelenlegi feszült politikai helyzet ellenére sem tesz le Ukrajna a 2030-as téli olimpia megrendezésének tervéről – mindezt Vadum Huttszajt sportminiszter jelentette be az ukrán parlamentben pénteken, hozzátéve, hogy az infrastruktúra jelenleg nem megfelelő ugyan, de dolgoznak az ügyön, és továbbra is vizsgálják az olimpiai pályázat lehetőségét. Ukrajna a Pekingben zajló játékokon eddig egy ezüstérmet nyert a síakrobata Olegszandr Abramenko révén. Ukrajna nem egyedüli érdeklődő a 2030-as olimpiára. A hírek szerint Japánból Szapporó, Spanyolországból Aragónia és Katalónia is szívesen megrendezné a játékokat, de komoly a 2010-es házigazda Vancouver érdeklődése is. A 2002-es vendéglátó Salt Lake City ugyancsak azt jelezte korábban, hogy 2030-ban vagy 2034-ben újra vendégül látná a téli sportágak első számú eseményét. Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Férfi Kékesi Márton (műlesiklás, óriás-műlesiklás) Női Tóth Zita (műlesiklás, óriás-műlesiklás) Miklós Edit után újabb reménység a láthatáron. (fotó: MTI/EPA/Christian Bruna) Műkorcsolya Minden egyes ország legfeljebb három kvótát szerezhetett a férfi-, női-, páros- és jégtáncszámokra, kvótát egy nemzet legfeljebb 18 sportolója tudhat magáénak. Magyarország párosban jutott indulási joghoz: a márciusi műkorcsolya-és jégtánc-világbajnokságon 16 indulási jogot osztottak ki a 2022-es, pekingi téli olimpiára és a magyar páros – Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk – 14. helyével indulási jogot szerzett az olimpiára. A januári műkorcsolya és jégtánc Eb-n elért hatodik helyük alapján a szövetség a legjobb 10-be várja a párost az olimpián. Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk sikere azt jelenti, hogy 66 év után újra lesz magyar páros az ötkarikás játékokon. 1956-ban a Nagy Marianna-Nagy László-kettős bronzérmet szerzett nemzetünknek. De jó lenne ezúttal is Nagy eredményt elérni! Páros Chtchetinina Ioulia/Magyar Márk fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev Rövidpályás gyorskorcsolya Minden távon három-három kvótát lehetett szerezni egyénileg (váltó esetén ötöt, de a plusz két tag nem indulhat más számban).
Az olimpiák legismertebb versenyszámait minden sportrajongó kívülről fújja, az újkori játékokon azonban időként helyet kaptak kevésbé népszerű, sőt, kifejezetten furcsa sportágak is, melyek néhány alkalmat követően kikerültek a programból, és ma már csak az igazán fanatikus olimpia-szakértők emlékeznek rájuk. Ezekből a különös versenyszámokból szedtünk össze néhányat. Kötélmászás – 1896, 1904, 1906, 1924, 1932 A kezdetek kezdetén az iskolai testnevelésórák réme, a kötélmászás is olimpiai sportágnak számított: az 1896-ban Athénban rendezett első modern olimpián 14 méteres, a későbbi játékokon pedig 7 méteres kötélen kellett felhúzniuk magukat a versenyzőknek, a győztes természetesen az lett, aki a leghamarabb ért fel a csúcsra. A versenyszámot hosszú kihagyás után az 1924-es és az 1932-es olimpián is felélesztették, ezt követően azonban végleg leáldozott a csillaga. Sportlövészet élő galambra – 1900 A sportlövészet szintén az első újkori olimpiától kezdve része a nyári játékok programjának, azonban – és szerencsére – csupán egyszer fordult elő, hogy agyaggalambok helyett hús-vér madarakra is célozhattak a versenyzők.