Királyi tanácsokon való részvétel joga -> döntéshozó szerv is volt. – Végrehajtók ún. familiárisok (hűbéresek) Károly Róbert nem tartotta fontosnak a rendiséget nem hívott össze rendi országgyűlést. – Főtisztviselők: nádor, országbíró, tárnokmester, kincstárnok. 6. Gazdaságpolitikája: Regálékra alapozott tudatos gazdaságpolitikája volt. – Necskei Dömötör: gazdasági reform végrehajtója. – Értékálló aranyforint bevezetése 1325-től. (Magyarország Európa aranytermelésének 2/3-át biztosította) – Nemesérc monopólium: pénzveretés joga a királyé. – 1327-től megszűnt a bányászat királyi monopólium uralma. (bányabér: csak 1/3-a a tulajdonosé) – Kamara haszna (pénzcsere): bevezette a kapuadót, a jobbágyok 1. állami adója. Luxemburgo zsigmond valet bus. – 30-ad vám – 1335. visegrádi királytalálkozó (lengyel, cseh, magyar): Bécs árumegállító jogának kikerülése. 7. Hadsereg és – banderiális hadsereg: egy zászló alatt felvonuló katonák egysége – főként királyi bandériumhoz tartoztak – lovas, könnyűlovas, páncélos Külpolitika – Hadjáratokat folytat, de sikertelenek.
Károly Róbert (1308-1342) 1. Tartományúri hatalom Magyarországon. (kiskirályok) 1301. kiskirályok szerepe, száma megnőtt: bizonyos területeken felségjogokat élveznek. Csák Máté, Aba Amádé, Kán László, Kőszegiek, Borsa Kopasz. 2. Jelöltek a magyar trónra: csehek és bajorok. Fő szempont a legitimitás (törvényszerű, folytonosság). V. István lányának Máriának és a nápolyi Anjou II. András leszármazottja: Károly Róbert. Feltételek: Az esztergomi érsek, Székesfehérváron, szent koronával koronázza meg. 3. Károly Róbert harca a trónért, a hatalomért: Kiskirályok hatalmának letörése: 4. 1312. rozgonyi csata (felvidéken): Aba Amádéval ütközött meg. Károly Róbert támogatói: egyház, nemesség, polgárság (elegük volt a kiskirályok hatalmából). 1321. Csák Máté halála (természetes) Az ország egész területe K. R. alá került. 5. 3. lecke: Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) - történelem 6.osztályosoknak. Kormányzati rendszere: az uralkodó megbízható híveire épített: – új nagybirtokos arisztokrácia: Újlakiak, Goraiak, Lakiak. Jövedelmeik: birtokadományokat kaptak, királyi várak és uradalmak irányításának bevételei.
(Lokietek) Kázmérrel 1. 3 I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82): 1. 3. 1 Külpolitikája: A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt à aktív külpolitikát folytattak: - kísérletet a magyar és a nápolyi trón egyesítésére à I. Lajos Öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát. De: Endrét Johanna megölette à a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt nem tudta megtartani hódításait. Luxemburgo zsigmond valet 2. - sikeres hadjáratokat indított a régi területek visszaszerzéséért Velence ellen. Eredménye: Horv á torsz á g é s Dalm á cia visszaszerz é se - 1358 – Zárai béke - hadjáratok déli irányban: Havasalföld hűséges lesz + Moldva létrehozása Bánságok rendszerének kiépítése (végvárvonal) Hadjáratok a balkáni eretnekek (bogumilok) ellen - 1370 III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett àlétrejött a magyar-lengyel perszon á luni ó = az országokat csak a király személye köti össze.
3 Zsigmond külpolitikája: - 1404: királyi tetszvényjog megszerzése: a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki - 1417: királyi főkegyúri jog megszerzése: a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa - Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták - Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.
1405-6-ban kiadta a városi törvényeket: - Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert à fellendült a belső gazdaság 1408-ban létrehozta a Sárkányrendet: zártkörű elit, vagyon alapján à a bárók a király szolgálatába álltak. 1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon: főpapok, bárók, köznemesek: "a királyság egész testének képviselői" 1437: Erdélyben parasztfelkelés tört ki a túlzott terhek miatt, ezt leverik (Budai Nagy Antal) A magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele). 2. 2 Zsigmond török ellenes védelmi politikája: A XIV. A Szent Korona és a Bihari Sándor-festmény esete Nagyváradon – Főtér. század második felében a terjeszkedő oszmán-törökök elérték Magyarország déli határait. 1389-ben Rigómezőnél legyőzték a Szerb államot (ez a terület ma Koszovó, s ezért nem akarnak a szerbek lemondani róla! ) à Zsigmond nemzetközi támadást indított a török ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett. à Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított: - 1397: telekkatonaság bevezetése: húsz jobbágytelek után ki kell állítani egy lovas katonát - 1402: Ankarai csata: a törököket a tatárok (Timur Lenk) legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni - végvárrendszert épít ki: húsz év alatt 11 új vár, ezzel 1521-ig feltartják a török támadását 2.
Ők kaptak minde fontos tisztséget, s mellé birtokokat. A török elleni védelmet azzal kezdte, hogy erős várakat építtetett a déli határoknál ( a határ menti várakat végvárak nak nevezték). A végvárak fenntartására a király új adókat is kivetett. Cseh királlyá és az akkoriban nagy rangot jelentő német-római császár rá is megválasztották. III. A zsinat A keresztény egyházban elszaporodtak a bűnök. Zsigmond a Német-római Császárság uralkodójaként felelősséget érzett az egyházért. A bajok forrását abban látta, hogy a különböző országok egyházai egyszerre három pápát is elismertek. A helyzet rendezése érdekében ezért zsinatot hívott össze. A zsinatot az egyik német-svájci határon épült városban rendezték meg (Konstanz). • Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond idején. A három pápa helyett egy újat választottak. A zsinaton eretnekségért elítélték Husz János prágai papot is. (máglyahalál) IV. Falvak és városok Zsigmond korában terjedt el a teljesen a föld fölé épített, több helyiségből álló parasztház. Tetejét szalmával vagy náddal fedték be.
Az olasz fővárosban újból kötelező az orrot és szájat elfedő maszk használata szombattól egészen újévig – jelentette be az intézkedést Roberto Gualtieri római főpolgármester csütörtökön. A főpolgármester közlése szerint a kötelező maszkviselés mindenekelőtt a római belvárosra vonatkozik, ahol a bevásárlóutcák és a turisztikai látványosságok zöme található. A szigorítás a városközpont mellett több peremkerületre is érvényes. Mivel azonban nehéz követni, melyik kerületben vagy utcán kötelező a maszk, a rómaiak között az az általános vélemény uralkodik, hogy jobb mindenhol viselni. A maszkviselési kötelezettség szombattól egyelőre december 31-ig érvényes, de Roberto Gualtieri megemlítette, hogy ez a szigor akár tovább is tarthat. A szabályok betartását a hatóságok ellenőrzik, a rendelkezést megszegőket 400-tól 1000 euróig terjedő bírsággal büntetik. A maszk használata kötelező az összes piacon, szabadtéri rendezvényen és minden más tömegeseményen is. A szabadtéri maszkhasználatot júniusban törölték el Rómában.
2021. 06. 30 | Szerző: Koncsek Rita A kormány bejelentése szerint 5, 5 millió beoltott elérése esetén megszüntetik a kötelező maszkhasználatot, és főszabály szerint még belső terekben sem kell maszkot viselni. A munkáltatók részéről jogosan merül fel a kérdés, vajon ez a döntés azt jelenti-e, hogy munkahelyeken sem kell a továbbiakban maszkot hordani? A helyes választ elsősorban a munkavédelmi szabályokban kell keresni. A kormány enyhítő intézkedései ellenére továbbra is irányadó marad az a szabály, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről – mondta Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. Az a körülmény tehát, hogy a továbbiakban nem kell maszkot hordani egy szabadidős tevékenység során, például étteremben, moziban, koncerteken, nem jelenti azt, hogy a munkahelyen is automatikusan elhagyhatjuk a maszkot – tette hozzá. A munkáltatóknak lehetőségük van megismerni a védettségi adatokat és ez alapján mérlegelheti a kockázatokat az irodákban.
A járványhelyzet alakulását figyelembe véve, valamint a ránk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve, szigorodtak a járványügyi szabályok a Szeged-Csanádi Egyházmegyében – írta a Kiss-Rigó László püspök rendelkezése értelmében 2021. november 1-jétől egyházmegyénk templomaiban, továbbá a ravatalozókban, és minden zárt helyeken kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk használata. Nézze meg ezt is: Lékó Ilonára emlékeztek a lila iskolában Lovász Janka Bakai Gabriella Az öreg fa című versét mondta el az immár …
Ilyen előírás alkalmazható értelemszerűen az egészségügyi szektorban, de akár a vendéglátó vagy kulturális szektorban is, hiszen ezen munkakörök esetén a munkavállalók jelentős számú személlyel érintkezhetnek feladataik ellátása során.
Ez azt célozza, hogy növekedjen az átoltottság, mondta Gulyás.