Heldenbergh szerepet vállalt a készülő alkotásban, társául az énekes színésznőt, Verle Baetenst választották. Didier egy bluegrass zenekarban bendzsózik. Ateista, és Amerika-mániás. Úgy öltözik, mint egy cowboy, kisteherautóval jár, egy farmon él lovak és tehenek között egy lakókocsiban. A zord külső egy nagyon romantikus férfit takar. Elise egy tetováló szalonban dolgozik. Vallásos, de két lábbal a földön jár. Testét számtalan tetoválás díszíti egy-egy korábbi kapcsolatára utalva. Ahogy vége lett, a férfiak neve átalakult külön böző motívumokká. A két lázadó, de legbelül nagyon eltérő – majd hogy nem ellentétes – lélek egymásba szeret, együtt él, együtt zenél. Világvége szeretkezéseik előkelő helyet kapnak a filmben. Alabama és monroe doctrine. Élet költözik a farmra, a lakókocsi hirtelen túl szűk lesz, beköltöznek az addig üresen álló nagy házba. Az öröm nem tart sokáig, megtörténik a tragédia, amiért hol magukat, hol egymást, hol Istent, hol Amerikát okolják. A hitet elveszteni sokkal könnyebb, mint megtalálni és a zene sem nyújt(hat) vigaszt mindenre.
(Megrázóan szép jelenet\halál). Tehát ez a film a képi\hangi\dramaturgiai szempontokból majdnem tökéletes. De csak majdnem, mivel a férfi-főszereplő – egyébként jogos, és filozófiai/etikai szempontokból elgondolkodtató (szerintem: igaz! ) – színpadi vádbeszéde valahol dramaturgiai holttérbe került, s a leakadást semmilyen formában nem tudta a rendező továbbgördíteni, feloldani! (Pedig szerintem, – például a színpadon lévő zenészek muzsikálásával ezt a döccenőt tompítani lehetett volna! ) A film megnézésével számomra ez a zenei stílus is átértékelődött. Tulajdonképpen, megszerettem, és a felszínes meghallgatások mellett a zene mélységeinek – mert van ilyenje is! – megismerésére serkentett! Kár viszont, hogy az angolul nem értők számára a forgalmazó nem tette elérhetővé a zene tartalmának, verseinek megismerését megfelelő feliratozással. Mert így – minden érzelmi rákapcsolódásom ellenére – maradt egy kis űr. S ezzel nem voltam a nézőtéren egyedül. Alabama és monroe teljes film. Viszont megszabadultam egy előfeltevésemtől (a zenével kapcsolatosan) és nagy művészi élményt, érzelmi megtisztulást kaptam!
2014. március 8-ától három hónapon keresztül pedig egy korábbi győztes filmet lehet ingyen megnézni az ARTE tévécsatorna honlapján. Feo Aladag "Die Fremde" című filmje 2010-ben kapta meg az EP-díját, most 24 nyelven feliratozva lesz bárki számára elérhető. A 2013. évi Lux-díjat december 11-én adták át Strasbourgban.