Az ötvenesévek-epizódok egyikében a május elsejei felvonuláson a nagy szocialista vezérek képei helyett a transzparensekről a mitizált apa néz vissza Takóra és a film közönségére. Az 1956-os tüntetések képsorain pedig felcsendül a "forradalom himnusza", a híres Egmont-nyitány, és Szabó a valódi archív felvételek közé ékeli a dokumentarista stílusban fényképezett jeleneteket az egyetemista főhőssel és társaival. Film ∙ Apa – Egy hit naplója. Az Apa – Egy hit naplója leginkább önreflexív epizódja magába sűríti mind Szabó személyes történetét, mind a magyar társadalom közelmúltjának történelmét, egyúttal pedig megelőlegezi a rendező hetvenes években készült allegorikus filmjeit ( Tűzoltó utca 25., 1973; Budapesti mesék, 1977). Takó részt vesz egy filmforgatáson, amelyben az első próbafelvételen még Dávid-csillaggal a kabátján vonul a nyilasok által a Lánchídon áthajtott tömegben, majd a filmbeli film rendezője később nyilas karszalagot ad a főhősnek, aki a másik felvételen már maga is a terror képviselőjét formálja meg.
Bár az akció és kaland szcénák némelyike igencsak megmosolyogtató, az ügyes vágói munka feszültséggel telíti ezeket a jeleneteket is. Az újabb és újabb tartalmi egységekben fontos szerephez jut a flashback-technika, és a film meghatározó formai eleme a montázs. Maga a történet is napló jellegű, amitől szintén nem idegen a montázs látásmódja. François Truffaut és Jean-Luc Godard hatása lépten-nyomon felfedezhető az Apában, elég a három apró emlékre gondolni, melyet Takó Bence édesapjáról őriz. A tyúk kergetése a seprűvel, a kórház folyosóján való szaladgálás, vagy az a jelenet, amikor idősebb Takó cigarettával a szájában lehajol a kamera nézőpontjában álló gyerekhez, felemeli, és még körbe is fordul vele. Apa egy hit naplója 2018. A visszaemlékezés-jelleg Takó egyetemista évei alatt döcög egy kicsit, az új hullámos formai megoldások felerősödnek a naplószerűség kárára. Persze így is akad néhány nagyon szép jelenet (séta a rakparton, Apa szülőfalujának megismerése) Az Annival való kapcsolat bemutatásához nincs elegendő jelenet, hiányzik a kapcsolat mélysége, így a Bencében meginduló változást is csak bizonyos mértékben érezzük indokoltnak.
Az ezek stílusában forgatott naiv partizánjelenetek teljesen a helyükön vannak a filmben, tudniillik egy tízéves kisfiú agyában. Ez az ironikus, játékos látásmód végigvonul Szabó alkotásán, hangulatilag megidézve a francia új hullám műveit. Apa – Egy hit naplója - Cultura.hu. Már a kezdő képsorok megadják az alapját ennek a hangulatnak, az apa temetése (amelyen a gyászolók között talán mintha maga az elhunyt is ott állna) kapcsán említi a felnőtt narrátor, hogy azt hitte gyerekként, az egész ország őt gyászolja – mivel akkor halt meg Roosevelt. Bence – pszichológiailag teljesen indokoltan – apafigurát lát tanítójában, aki történetesen pap. Megint csak vicces szituációt eredményez, ahogy képzeletében az "új apa" közös partizánakcióban vesz részt a "régivel", mindezt reverendában, motorbiciklin. Aztán a történelem ezt az új apát is elveszi tőle: államosítják az iskolát, és a paptanár helyett fiatal, de vonalas tanító néni érkezik. A gyerek folyamatosan próbálja átvenni apja szerepét – a farsangon orvosnak öltözik, felveszi apja óráját, de ezt a mama akkor még nem engedi.
Az óra-motívum vezet át az egyetemista Bence figurájához. Ugrunk nyolc évet az időben, a fiú felnőtt, felveszi apja öltönyét, óráját és szemüvegét, s így megy el az egyetemi bálba. Később újabb lehetősége adódik apja szerepének betöltésére: 1956-ot írnak, kitör a forradalom. Az egyetemi gyűlésen felvetik, hogy el kéne hozni a város másik szegletéből egy magyar zászlót, Bence vállalkozik rá. Megpróbál úgy elfutni a zászlóért a háborús körülmények között, ahogy apja menekült a nyilasok elől. Ő azonban egyáltalán nem tud hősként viselkedni, egyrészt rettentően fél, másrészt mire beér a zászlóval az egyetemre, az előadó már tele van trikolórokkal. Hagyományos esetben a fiúgyermeknek egy hús-vér apával kell megküzdenie, Bencének ennél nehezebb dolga van, egy fantomképpel rivalizál, így esélye sincs a győzelemre. Mégis ez az a pont, amikor apja órája megáll – valóságosan és átvitt értelemben is, ráadásul meg sem tudja javíttatni, mert az órásmester disszidált. Apa egy hit naplója videos. Orosz István: Apa. A mozi születésének századik évfordulójára kiadott reprezentatív kiállítású grafikai albumból.
Egy hit naplója – mondja a film alcíme. Naplója egy hittel való leszámolásnak, tehetjük hozzá ma. Szabó István első filmjével, az Álmodozások korá val magasra állította saját maga számára a mércét. Leszögezhetjük rögtön az elején, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum jóvoltából immár DVD-n is látható második filmjével, az Apával nem veri le ezt a lécet. Bizonyos szempontból szerves folytatása az előző filmnek, más szemszögből nézve viszont pont az előzménye. Apa egy hit naplója 4. Mindenképpen hangsúlyosan rokona, hiszen a Bálint András által játszott Szabó-alteregó nyilvánvalóan összekapcsolja a két művet. Az előzmény jelleg abban nyilvánul meg, hogy a főhős (akinek itt Takó Bence a neve) kiskamasz korával foglalkozik a film első fele; folytatásra utal viszont az, hogy az Álmodozások… végén elhangzó "Tessék felébredni! " parancsnak megfelelően Bence az Apa végén átússza önerőből a Dunát, ami felnőtté válásához, azaz a "felébredéshez" vezet. A film elején Bence tíz év körüli kisiskolás egy egyházi intézményben.