Összeütközött egy személyautó és egy teherautó Debrecenben, a Gázvezeték utca és a Balaton utca kereszteződésében március 11-én. Az esethez a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották, akik feszítővágó segítségével kiszabadítottak a személyautóból egy embert, akit átadtak a mentőknek – közölte a katasztrófavédelem. baleset, karambol Debrecen
Rendezés: Ár Terület Fotó
6 km megnézem Tépe távolság légvonvalban: 23. 7 km megnézem Szentpéterszeg távolság légvonvalban: 32. 4 km megnézem Sárrétudvari távolság légvonvalban: 46. 9 km megnézem Sáránd távolság légvonvalban: 13. 1 km megnézem Sáp távolság légvonvalban: 37. 2 km megnézem Pócspetri távolság légvonvalban: 47. 1 km megnézem Pocsaj távolság légvonvalban: 30. 2 km megnézem Piricse távolság légvonvalban: 46. 1 km megnézem Penészlek távolság légvonvalban: 39. 5 km megnézem Ömböly távolság légvonvalban: 47. Eladó házak Debrecen - 13. oldal | ingatlan.com. 1 km megnézem Nyírpilis távolság légvonvalban: 49. 4 km megnézem Nyírmihálydi távolság légvonvalban: 33 km megnézem Nyírmártonfalva távolság légvonvalban: 20 km megnézem Nyírgelse távolság légvonvalban: 35. 7 km megnézem Nyírbéltek távolság légvonvalban: 41. 1 km megnézem Nyíracsád távolság légvonvalban: 26. 3 km megnézem Nyírábrány távolság légvonvalban: 28. 2 km megnézem Nagyrábé távolság légvonvalban: 42. 8 km megnézem Nagyhegyes távolság légvonvalban: 21. 4 km megnézem Monostorpályi távolság légvonvalban: 18.
De mégis furcsán hat valaki, aki, miközben Irénnek kihullik a haja a betegségek, az éhezés és a kimerültség miatt, mindig tökéletes frizurával mászkál. Csányi minden igyekezete ellenére Rajmund marad a film leginkább életidegen karaktere. "Szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborban" – Csányi Sándor Kertész Imrét idézte a film tavalyi sajtótájékoztatóján. Találóan, mert ez az örök tél egyik legnagyobb erénye, annak bemutatása, hogy az ember még a legiszonyúbb körülmények között is képes élni, sőt, szeretni is. Hogy hosszú évek alatt egy munkatábor is válhat valakinek az otthonává. De hogy ez felérhet-e a valódi otthonnal, azt a film különösen hatásosra sikerült vége szépen megmutatja. (Az Örök telet február 25-én, 21:00-kor lehet megnézni a Duna TV-n. )
Köbli Norbert forgatókönyvíró idán februárban a film készülését bejelentő sajtótájákoztatón elmondta: a második világháború végén Sztálin parancsára kollektív büntetésként százezreket hurcoltak el ártatlanul a vesztes Magyarországról a győztes Szovjetunióba. Az elhurcoltak - többségükben svábok - hosszú éveket töltöttek idegen földön, embertelen körülmények között a GUPVI kényszermunka-táboraiban. Amikor 4-5 évnyi rabság után, 1949-ben hazatérhettek, elhurcolásukról és a malenkij robotról, Rákosiék parancsára soha, sehol, senkinek nem beszélhettek, ám az élményeket mégis magukkal hozták a családjukba és továbbadták a gyermekeiknek - idézte fel. "A mi generációnkra vár a feladat, hogy feldolgozzuk a nagyapáinkkal, nagyanyáinkkal történteket. Közügy és szívügy, hogy elmeséljük" Közeleg az Örök tél - Románc és szenvedés a munkatáborban Hosszú idő után végre magyar nagyjátékfilm készül a szovjet munkatáborok borzalmairól: a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró (aki a Szürke senkiket is jegyzi) Örök tél címmel forgat produkciót, a Gulág Emlékbizottság támogatásával.
Rendezőként és forgatókönyvíróként ők ketten készítették az utóbbi évek legsikeresebb magyar tévéfilmjét, a mozikban is hónapokig futó Félvilágot, illetve a szintén remek A berni követet – Köbli pedig egyébként is hiánypótló szerepet tölt be a huszadik századi magyar történelem filmes feldolgozásában. Az ötvenesévek-trilógiája mellett ( A vizsga, Szabadság – különjárat, A berni követ) szívesen nyúl régebbi történetekhez ( Szürke senkik, Árulók) is. Fontos, hogy Szász és Köbli a definiált történelmi helyzetben mindig megtalálják az embert, ez hangsúlyosan így van az Örök télben is. Bár szokás Gulág-filmnek nevezni, valójában az Örök tél egy Gupvi-táborban játszódik. A különbség, hogy ide politikai foglyok helyett hadifoglyokat és internáltakat hurcoltak a szovjetek. A megszállt területek németsége kollektív bűnösnek számított, akiket "málenkij robot" címen összegyűjtöttek és jóvátételként dolgoztattak – ideológiai okok helyett itt a gazdaságiak domináltak. De mivel az Örök tél általánosságban állít emléket a szovjet munkatáborok áldozatainak, ez a megkülönböztetés másodlagos; ugyanakkor így talán még könnyebb is azonosulni a történet hőseivel, hiszen tökéletesen ártatlan, apolitikus, civil nők szenvedéstörténetét követhetjük nyomon.
Ezért maradhattak teljesen feldolgozatlanok ezek a történetek. Köbli elmondta, hogy néhány dokumentumfilm készült csak, például Sára Sándor Nők a Gulágon című filmje, de játékfilm nem. A szívügyünk és közügy is, hogy erről beszéljünk. A mi generációnkra vár a feladat, hogy feldolgozzunk, ami történt. Örök tél forgatás: 2017 február-április bemutató: 2018 február rendező: Szász Attila forgatókönyv: Köbli Norbert szereplők: Csányi Sándor, Gera Marina, Kurta Niké, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Döbrösi Laura, Für Anikó költségvetés: 400 millió forint Szász Attila rendező hozzátette, hogy nem tablót szeretnének készíteni a Gulágról, hanem egy személyes történetet elmesélni. Arról, hogy tud túlélni egy nő ilyen körülmények között, lehet-e egyáltalán szerelemről beszélni a lágerben. "Az embertelen körülményeket természetesen bemutatjuk, de nem ez, hanem a két ember közötti kapcsolat a központi téma". Tudja, hogy sok hasonló témájú film született nehéz körülmények között egymásba szerető emberekről, de próbálnak ezeknek a filmeknek a kliséitől távol maradni.
Nehéz szavakba önteni, amit az Örök tél sajtóvetítése alatt éreztünk. Hihetetlenül régi adósságot törlesztett a magyar filmgyártás, amikor a nemzeti emlékezet asztalára egy olyan alkotást tett le, amelyben egy kerek egészben van benne a XX. század legnagyobb traumájának nem csak magyar, de közép-európai sorstragédiája és szenvedéstörténete. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évek leghatásosabb történelmi drámája az Örök tél. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró olyan produkciót tettek le az asztalra, amire nemzedékek óta várt a magyar nemzeti emlékezet, és szinte hibátlanul mutatja be azt a történelmi traumát, amivel a társadalmunk a mai napig nem birkózott meg igazán. Történelmi hóvihar Anélkül, hogy túl sokat árulnánk el a történetből, nagy vonalakban mégis érdemes vázolni a cselekményt. A Gera Marina által alakított Irént 1944 decemberében szovjet katonák hurcolják el otthonából, a dél-dunántúli sváb faluból, kislánya és szülei mellől, akikkel addig hiába várta, hogy férje visszatérjen a háborúból.
Ne féljetek, innentől nem mondom fel a jeleneteket, csak jelezni akartam: aki olvasott már könyveket, látott már korábbi filmeket a korszakról, annak a hitelesség már itt elúszott. Később az aggályok csak fokozódnak. Irén már az odaúton oltalmába vesz egy siketnéma lányt (Döbrösi Laura), és a film első harmadában azt követjük végig, hogyan fullad kudarcba ez a jótékonysági akciója, hiszen meg kell tanulnia: szélsőséges körülmények között nincs helye az önfeláldozásnak. Az embernek elsősorban önmagát kell nap mint nap megmentenie. Majd elkezdődik egy másik történet – mint kiderül, a film valódi témája –, amiben megjelenik egy új főszereplő, Rajmund (Csányi Sándor), aki miután a szavaival is "szájba rágja" ezt a tanulságot, a tetteivel nyomban megcáfolja, hiszen megmenti Irén életét, és a nyakába veszi azt a terhet, amit a róla való gondoskodás jelent. Az Irén és Rajmund között szövődő szerelmet viszont legalább lehet élvezni, köszönhetően elsősorban Csányi Sándornak. De nem vagyok biztos benne, hogy valóban ez lenne 250 ezer honfitársunk történetének esszenciája.