Sokszínű Matematika 11. Click link to open resource. ◄ Közlemények Jump to... Négyjegyű függvénytáblázat ►
Kovács István: Sokszínű matematika 11. (Mozaik Kiadó, 2007) - Tankönyv Szerkesztő Lektor Kiadó: Mozaik Kiadó Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 295 oldal Sorozatcím: Sokszínű matematika Kötetszám: 11 Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 978-963-697-414-5 Megjegyzés: Tankönyvi szám: MS-2311. Színes illusztrációkat, ábrákat tartalmaz.
Főoldal SOKSZÍNŰ MATEMATIKA 11. (16 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 3 Az eladó telefonon hívható 1 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 5 lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka SOKSZÍNŰ MATEMATIKA 11. (16 db)
A nehézkes fizikai példák helyett tisztább példát is vehetünk: eltolás. Van egy síkom (mondjuk az előttem fekvő papír síjka), és azt, a rajta levő ábrákkal együtt eltolom. Nem forgatom el, nem fordítom el a lapot, csak nyílegyenesen, fordulás és átfordítás nélkül tolhatom. Tulajdonképen így az ábrák ugyanolyan állásban maradnak (ami vízszintes volt, vízszintes is marad), csak arréb kerülnek. Mintha egy képet raknék arréb a falon: nem lehet csálé a kép, mindvégig tartanom kell az állását, és ki sem fordíthatom, csak annyit tehetek, hogy nyílegyenesen arrébb tolom a falon, anélkül hogy bedönteném. Az eltolás fogalma talán a legszemléletesebb példa a vektor fogalmára. Nyilvánvalóan látszik, mi az ami számít, és mi nem. Számít az irány (milyen irányban tolom el), a nagyság (mennyire), de nem számít a hely: ha egy egész síkot eltolok, akkor mindegy, melyik pontjánál fohgom meg a képet, hiszen így is, úgyis,, egyben marad csak arréb kerül'', és,, egyenesben kell tartanom''. Kicsit olyan, mit a kezecske, amikor a Photoshop-on tologatok el kijelölt képet, vagy amikor a google maps-ot igazítom a tenyerelő kezecsével: [link] szóval mindegy, melyik pontban fogom meg a kezecskével, és hol húzom meg, úgyis együtt mozog az egész kép.
Csúnya hasonlat, de van benne valami: a vektor olyan, mint a szél és ha már mindenáron szemléltetni akrjuk, mi maga,, a vektor'', akkor egymással párhuzamos (azonos állású), azonos irányba mutató, és ugyanolyan hosszú nyilacskák egész seregeként érdemes rá gondolni: [link] (Forrás: Paul Dawkins: Linear Algebra,,, Vectors'' fejezet -- [link]) Amikor a tankönyvben egy konrét nyilacskát neveznek vektornak, az azért van, mert egy konkrét feladatban időnként érdemes lehet a vektort egyenrangú,, képviselői'' közül egyet kinevezni, ami az adott helyzetben valamiért érdekesebbnek tűnik. Példa: vektorok összegzése, amit egymás hegyébe-talpába csatlakozóan felmért nyilakkal (is) szoktak szemléltetni. [link] Itt nem arról van szó, hogy micsoda szerencse, hogy az másik vektor,, talpa'' tényleg,, pont ott csücsül'' az első vektor hegyén. Ne szerencséről van szó: valójában egyik vektor sincs helyhez kötve, és mindkét vektor esetében szabadon választhatok az őket képviselő nyilacskák közül. És mi meg persze bölcsen úgy választjuk meg őket, hogy éppen egymáshoz csatlakozó nyilacskákat választunk,, képviselőnek'' mind a két vektor esetében, mert így tudunk könnyen szerkeszteni, könyen meg tudjuk szerkeszteni az összegződő vektort (pontosabban az azt képviselő nyilacskát).
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal (emlékeztető) 192 Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge 195 Szakasz osztópontjának koordinátái. A háromszög súlypontjának koordinátái 198 Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben 204 Az egyenes egyenlete I. 212 Az egyenes egyenlete II.
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal (emlékeztető) 192 Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge 195 Szakasz osztópontjának koordinátái. A háromszög súlypontjának koordinátái 198 Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben 204 Az egyenes egyenlete I. 212 Az egyenes egyenlete II. 215 Két egyenes metszéspontja, távolsága, hajlásszöge 219 A kör egyenlete 225 A kör és az egyenes kölcsönös helyzete, két kör közös pontjai 233 A parabola egyenlete 244 A parabola és a másodfokú függvény (kiegészítő anyag) 250 Kúpszeletek és egyenleteik a koordináta-rendszerben (kiegészítő anyag) 253 A koordinátageometria két gyakorlati alkalmazása 260 Valószínűségszámítás, statisztika Klasszikus valószínűségi modell 266 Visszatevéses mintavétel 275 Mintavétel visszatevés nélkül (kiegészítő anyag) 282 Valószínűségi játékok gráfokon (kiegészítő anyag) 288 Valóság és statisztika 295