For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Szőnyi G. Sándor. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Nem tévesztendő össze a következővel: Szőnyi Sándor. Szőnyi G. Sándor Született 1928. december 29. Rákospalota Elhunyt 2012. március 9. (83 évesen) Csobánka Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa 1. Sunyovszky Szilvia (elváltak) 2. Dobos Ildikó (1942–) színésznő ( h.? –2012) Gyermekei egy gyermek: Szőnyi Beáta Foglalkozása dramaturg, rendező Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola Kitüntetései Balázs Béla-díj (1964) Balázs Béla-díj (1973) SZOT-díj (1987) IMDb Szőnyi G. Sándor ( Rákospalota, 1928. – Csobánka, 2012. ) Balázs Béla-díjas dramaturg, rendező. Özvegye Dobos Ildikó Jászai Mari-díjas színművész. Életpályája Szülei: Szőnyi Sándor (1898–1946) [1] és Pósz Etelka voltak. 1951–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1956–1958 között az alakuló Magyar Televízió dramaturgja lett. 1958-tól a Magyar Televízió rendezőjeként dolgozott.
Elhunyt Szőnyi G. Sándor, érdemes és kiváló művész, kétszeres Balázs Béla-díjas rendező - tudatta özvegye, Dobos Ildikó az MTI-vel. Szőnyi G. Sándort 83 éves korában, hosszas betegség és szenvedés után érte a halál pénteken Csobánkán. Temetéséről később intézkednek. Az 1960-as évektől számos tévés produkció fűződött nevéhez, a műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot rendezett, de játékfilmeket is forgatott, többek közt ő rendezte a Ráktérítő és a Csak semmi pánik című filmet. Utóbbi volt a második a Kern András és Bujtor István főszereplésével készült Csöpi-filmek sorában. Témaválasztásainál főként a magyar félmúlt és a jelen problémáinak ábrázolása izgatta, sokszor fordult irodalmi alapanyaghoz is. "A magyar drámának szentelte magát. Fejes Endre, Galgóczi Erzsébet, Móricz vagy éppen Kosztolányi műveit ültette át a képernyőre. Élete végéig próbált azért harcolni, hogy a magyar írók művei megjelenjenek a képernyőn és a színpadon. Úgy gondolta, ha nem engedik ezeket a műveket a nézők elé, meghal a magyar irodalom és a magyar kultúra" - mondta Dobos Ildikó az MTI-nek.
2012-03-09 Egyéb kategória Elhunyt Szőnyi G. Sándor, érdemes és kiváló művész, kétszeres Balázs Béla-díjas rendező – tudatta özvegye, Dobos Ildikó az MTI-vel. Szőnyi G. Sándort 83 éves korában, hosszas betegség után érte a halál pénteken csobánkai otthonában. Temetéséről később intézkednek. Az 1960-as évektől számos tévés produkció fűződött nevéhez, a műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot rendezett, de játékfilmeket is forgatott, többek közt ő rendezte a Ráktérítő és a Csak semmi pánik című filmet. Utóbbi volt a második a Kern András és Bujtor István főszereplésével készült Csöpi-filmek sorában. Témaválasztásainál főként a magyar félmúlt és a jelen problémáinak ábrázolása izgatta, sokszor fordult irodalmi alapanyaghoz is. "A magyar drámának szentelte magát. Fejes Endre, Galgóczi Erzsébet, Móricz vagy éppen Kosztolányi műveit ültette át a képernyőre. Élete végéig próbált azért harcolni, hogy a magyar írók művei megjelenjenek a képernyőn és a színpadon. Úgy gondolta, ha nem engedik ezeket a műveket a nézők elé, meghal a magyar irodalom és a magyar kultúra" – mondta Dobos Ildikó az MTI-nek.
című művéből 1979-ben játékfilmet rendezett), Osztojkán Béla (Nincs itthon az Isten? 1989). A Családi kör sorozatban több alkotás is fűződik nevéhez, tévéfilmet forgatott Mednyánszky László festőművészről (1978), míg az Egy forradalom hétköznapjai című (1993) dokumentumjátéka az 1848-as eseményeket és szereplőket mutatja be. Az 1999-ben készült Erdélyi novellák (1999) című munkája kisjátékfilmek füzére erdélyi írók munkáiból, a 2007-es és 1956 novemberében játszódó Estére mindig leszáll a köd című tévéfilmje - amelynek forgatókönyvírója is egyben - Galgóczi Erzsébet művéből készült. Sándor 1981 és 1983 között a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt, színpadra állította Fejes Endre Az angyalarcú, Katona József Bánk bán, Petrusevszkaja Zeneórák, Romain Rolland A szerelem és a halál játéka, Tennessee Williams A vágy villamosa című darabját. A 2004-ben megalakult Televíziós Művészek Társasága alelnökévé választotta, 2007-től a szervezet tiszteletbeli alelnöke volt. Munkásságát két alkalommal ismerték el Balázs Béla-díjjal (1964, 1973), 1975-ben megkapta az érdemes művész címet, 1988-ban kiváló művész lett.
(2000) New Line Cinema | Tig Productions | Thriller | 7 IMDb A film tartalma Tizenhárom nap - Az idegháború (2000) 145 perc hosszú, 10/7 értékelésű Thriller film, Kevin Costner főszereplésével, Kenneth O'Donnell szerepében a filmet rendezte Harry Cohen, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. 1962 októberében 13 napon keresztül az egész világ a harmadik világháború küszöbén egyensúlyozott. FilmVilág. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna. A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepít Kubába, felborítva ezzel a közte és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt. A probléma megoldására két alternatíva létezik: a tárgyalóasztal, vagy a katonai beavatkozás. Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét viszi filmre meglehetős történelmi hűséggel.
Zsidai Péter Valaki mentse meg a világot! Kubai rakétaválság hatvankettőben, az ősz 13 pillanata, ahogy megrengette, s majd' maga alá temette kékfestő glóbuszunkat. Több kontinensnyi ballisztikus rakéta csúcsa nézett össze, jó és rossz politikusok gázoltak át egymáson. Posztmodern paranoia, vigasznélküliség, vége a virtualitásnak, a nagy játszma, a hidegháború most örvénylik a legsötétebben. Gonosz, vörös dög harapna jenki szívbe, kiknek, elárulhatjuk, végül majd aranylóan kel fel a nap. Valaki érezzen rá, hamis vagy igazi Hruscsov titkos telexe. Valaki mondja meg a felderítő pilótáknak, jól vigyázzanak, nehogy lelövessék magukat a karibi égen, mert atomháborús kollapszus okozói lesznek. Valaki vezethetné Kenedi öcsit az orosz követségre, trenírozná, míg odabent a nagy alkut ágyazza. Valaki patriotizálja az éhes sajtó karvaly lelkiismeretét, hagyja a példányszámot másra, most a haza az első. Valaki... – mondjuk Kevin Costner. JFK elnök különleges tanácsadójaként vállalkozik e projektek vitelére, s boronálja is rendesen a színes történelmi tablót.
viky0222 2017. május 5., 20:45 Ha nincs olyan kurzusom, amin Amerika történelméhez kapcsolódó filmeket nézünk, valószínűleg soha nem is tudok a létezéséről. Bevallom, nem éppen a stílusom, így eleve hátránnyal indult. Ami szintén nagy baja, hogy elég hosszú, bár megértem, miért. Sok minden történt. Na meg persze mindenki tudja a végét. Ennek ellenére nem volt rossz. Tele volt feszültséggel, jól beépítettek eredeti felvételeket, és a színészek is jól hozták a szereplőket. De fura így hivatkozni valós emberekre. :D Aki szereti Amerika történelmét, vagy úgy általában a történelmi filmeket, annak bejöhet. :)