Burián Katalin (Fotó: MTI/Kovács Tamás) Sós Csaba számított Burián Katalin éremszerzésében 200 méter háton, az pedig külön öröm számára, hogy a 19 éves Szabó-Feltóthy Eszter döntőbe jutott és ott is helytállt. Női 400 méter gyorson Kapás Boglárka harmadik, Késely Ajna negyedik lett, a kapitány ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha "mindketten megússzák a legjobbjukat, akkor ez arany-ezüst". Késely szerinte napról napra jobb lesz, az pedig Kapás sokoldalúságát mutatja, hogy újra gyorson úszott és egyből Eb-érmet szerzett. "Neki ez az olimpiai 200 pillangójához nagyon hasznos volt. " Selmeci Attila, Milák Kristóf edzője elmondta, tanítványa csak négy napot pihent az edzőtábor és az Európa-bajnokság között, ezért kicsit nehezen indult számára az Eb, de egyre jobban belelendült, a tavaszi ob-hez képest is előre tudott lépni, a zárónapra pedig "szenzációsan elkapta a ritmust". "Hátravan még nyolc hét az olimpiáig, remélem, még rá tudunk tenni egy lapáttal, és az olimpiai atmoszféra még további energiát fog belőle kihozni és még jobb eredményre lesz képes. "
"De Kristóf fejével is gondolkodni kell, ezért elképzelhető, hogy azt fogja mondani, hogy váltani szeretne, egy kicsit más programot, más számokat szeretne. " Ugyanakkor, ha együtt maradnak, Selmeci Attilának lesznek bizonyos kérései, mert úgy érzi, ugyanúgy folytatni egészen biztosan nem lehet. "Mert nagyon-nagyon sokat nyeltem én is, neki is változnia kell. " Kiemelte: az ország és a magyar sport érdekének tekinti, hogy Milák Kristóf a lehető legjobb körülmények között tudjon a jövőben készülni. Ahhoz pedig, hogy megfelelő és helyes döntés szülessen, szükség van tapasztalt szakemberek véleményére, akik a sportágban ismerősök. "Nem félek attól, hogy esetleg elhamarkodott, meggondolatlan döntés fog születni, mindent el fogok fogadni, és igyekszem, amennyire lehet, támogatni a Kristófot. " Forrás: Tovább a cikkre »
Bár több név is felvetődött annak kapcsán, kinek az irányításával folytatja a pályafutását a Tokióban 200 pillangón olimpiai bajnoki címet szerző Milák Kristóf, sokáig csak az volt biztos, hogy korábbi mesterét, Selmeci Attilát biztosan elhagyja. Csütörtökön kiderült, az úszó világklasszis választása Virth Balázsra esett – írja a Nemzeti Sport. A Kapás Boglárka – immár Milák Kristóf – edzőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az olimpiai bajnok hívta föl Virth Balázst. "Kristóf rendkívül határozott volt, olyan oldaláról mutatkozott be, amelyiket eddig nem ismertem: összefoglalta, mit tart az erősségének, és azt is, hogy tisztában van azzal, hogy szakmailag jó volt mindaz, amit Selmeci Attilával csináltak, ám a párosuk egyéb okokból már nem működött jól. Aztán persze az is kiderült, hogy velem szívesen dolgozna együtt" – újságolta Virth a lapnak. Elmondása szerint gondolkozási időt kért, és elsőként Kapás Boglárkát kérdezte meg a dologról, majd Sós Csaba szövetségi kapitánnyal és Wladár Sándor szövetségi elnökkel beszélt.
Ha pedig Milák Kristóf kipihente magát, szeptemberben biztosan megszületik a döntés. ( DIGI Sport)
Kétszázon és főleg a táv második felén már nagyon elment a mezőnytől. Sok a befolyásoló tényező. Kristófban benne van egy újabb világcsúcs 200 pillangón. Ahhoz, hogy ez kijöjjön, egy újabb, hosszabb felkészülési ciklus kell, és egy nagyobb verseny, ahol ezt ki fogja tudni adni önmagából. Vagy az is segíthet, ha feltűnik valaki - mondta Selmeci, aki elárulta, hogy a bevonulásnál érezhető volt, hogy Milák és Dressek között pattanásig feszült a hangulat. Milák Kristóf teljesítményére végtelenül büszke a család, élőben követték ezüstérmet hozó úszását is /Fotó: MTI - Valljuk be őszintén, egy évvel ezelőtt ha valaki azt mondja, hogy Kristók 49, 6-ot fog úszni, nem sokan hittünk volna neki. Ezt látva egy Dressel-szintű klasszis is azon gondolkozik, hogy topon kell maradnia, és megnyerni a következő világbajnokságot. A kettejük közötti különbség egyre szűkül, ha Kristóf is úgy készül, lehetséges, hogy a világbajnok jövőre már nem Caeleb Dressel lesz, hanem Milák Kristóf. És ugyanígy 200-on is feltűnhet valaki, ahogy most ő 100-on berobbant.
Nyitókép: forrás: Facebook
Hozzátette még, hogy óvták Milákot attól, hogy ez egy olimpia, semmi máshoz nem hasonlítható. "A 2019-es, kvangdzsui világbajnokságon még nem volt felkészülve, hogy 100-on legyőzze Caeleb Dresselt. Most viszont úgy éreztem, hogy elérkezett az idő a visszavágásra. Ember még nem úszott olyan második ötvenet, mint Kristóf, ezzel már csak pár tizedre feljött mögé. Dressel súlypontemelkedése a röplabdázókét veri. A rajtnál döntő, hogy melyik versenyző, hogyan tud elrugaszkodni, ebben Dressel verhetetlen, a másik, delfinezése, amit a rajt után 15 méteren megtesz, abban is a világ legjobbja. " Selmeci is úgy véli, hogy Milákot egyre jobban fogja érdekelni a 100 méter is. Az erősödés, ami általában a második hullámként 20-21 éves korában éri el a versenyzőket, az most jött elő Miláknál. Elmondta azt is, hogy ebben az erőben Zala György olimpiai bronzérmes kenus olyan speciális szárazföldi edzőprogramot állított össze, amely a sikerhez vezetett. Milákot letaglózta tavaly, amikor végleg elhalasztották az olimpiát.
Én is végzek hagyományőrző tevékenységet, nagyon fontosnak tartom, hogy a hétköznapok szürkeségében figyelmet szenteljünk a régi szép szokások óvásának! Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra, eltűnnének hagyományaink! Ha gyermekeink már nem tudnák, hogy farsangkor be kell öltözni és fánkot kell sütni, vagy, hogy a lányokat meg kell locsolni húsvétkor, hogy el ne hervadjanak. Azt gondolom, ezeket a népszokásokat nagyon fontos már gyerekkorban megtanulnunk, mert ekkor tudjuk igazán értékelni, az életünkbe beépíteni. Ha kialakul egyfajta kötődés a szokással, később még jobban felértékelődik, és szeretettel, megbecsüléssel adjuk majd tovább leszármazottjainknak hagyományainkat. A hagyományőrzést így tehát én is gyermekeknek tanítom. Magyar népszokások hagyományok. Nagyon lelkes közönség szerencsére, fogékonyak mindenre. Nem csak arra, hogy mit kell ilyen esetekkor csinálni, de arra is, hogy honnan származik, miből ered a hagyomány. Szeretném, ha majdan a gyerekeim is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. -- A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Kategória:Magyar népszokások – Wikipédia. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek. 4. György Nap -- Április 24. -- Tavaszi gonosz járó nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! A népszokások a leíró néprajz egyik legfontosabb fejezetét alkotják. A hagyományos népszokásokat két csoportba szokás osztani. Régi magyar szokások kvíze, amin sokan elbuknak: a regöléstől a kiszebábu-égetésig - Ezotéria | Femina. Az egyikbe az emberi élet három legfőbb momentumához és azok előzményeihez és következményeihez fűződő szokások, a másikba pedig azok a hagyományos szokások tartoznak, amelyek az ún. népies ünnepkör kiemelkedő időpontjain újulnak meg évről évre ismétlődve. Amazok szorosabban családéleti jellegűek, míg emezek már inkább egy egész nép, vagy legalábbis egy törzs társadalmi jelenségei. Családéleti népszokások [ szerkesztés] A családéleti szokásokat a születés, házasságkötés és halál három fő mozzanata köré csoportosítjuk s ezek sorrendjében a hagyományos keretek közt meglehetős egyöntetűséggel mozgó népélet mindazon jelenségeit letárgyalhatjuk, amelyek e három csúcsponttal többé, kevésbé szoros, vagy akár csak távolabbi vonatkozásban állván, összességükben az emberi élet nemzedékről nemzedékre ismétlődő jelenségeinek szakadatlan láncolatát alkotják.
-- Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése. -- Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri.
A népi hagyományok nem csak a kultúra őrzése miatt fontosak. Ezek az események, szokások, ünnepek abban segítenek, hogy a közösséget összetartsák. Arról már nem is beszélve, hogy a legtöbb igen csak mókás és kellemes időtöltést is biztosít. Gondoljunk csak a Húsvéttal egybeköthető locsolkodásra, vagy nyuszi tojás gyűjtésre, vagy a farsangi beöltözés például. Nagyon jó szokás például Márton napján egy finom libacombot enni, vagy karácsonykor bejglit sütni, ezeket a mai napig, a nagy városokban is megszokott cselekvések. Vannak ennél ritkábbá vált szokások is, mint a májusfa állítás, vagy a regölés, amit ma már csak nagyon kis városokban, vagy falukban vélünk felfedezni. A mai városi népszokások már sajnos a plázába járás, és a tv nézés minden nap, pedig a régi hagyományok sokkal szórakoztatóbbak, és értékrendjükben is magasztosabbak, mint a mai szokásaink, még akkor is, ha már sok közülük idejétmúlt. Sok olyan szervezet van, akik a tevékenységüket a népszokások megtartása és óvása köré szervezik, véleményem szerint nagyon helyesen.
Ez az ősi szokás bújik meg ma is a húsvéti locsolkodás mögött, a régen minden bizonnyal tavaszi napfordulóhoz kötődő szokás a kereszténység hatására kapcsolódott össze a húsvét ünneplésével. A tavaszi napforduló Úrnője jelenik meg Gyümölcsoltó Boldog Asszonyunk alakjában is. Ő a termékenységet és a növekedést segítő Istennő, megérinti, beoltja a gyümölcsfákat és azok termést hoznak, gyümölcsöt érlelnek érintése nyomán. Gyümölcsöltó Boldogasszonyunk növekedésre indítja a mezőt, visszahozza a fecskéket és gólyákat, sőt tiszteletére a hal is felveti magát a vízben. 2. Virág Vasárnap -- Márciús-Április -- A Virág Vasárnap hagyományát a Biblia is elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. -- Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.