Baja hírek még a hírstart () portálon is elérhetőek, illetve a város honlapján is lehet informálódni itt: Címlapkép: Sugóparti hírek (forrás:) Vissza a kategória cikkeihez
A bajai Önkormányzat a város fejlesztéséért folyamatosan tesz, ha megnézzük a hivatalos városi honlapot láthatjuk, hogy véget nem érő sort alkotnak az infrastrukturális, önkormányzati, szabadidős és egyéb újítások. Baja – Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa – mintapéldája a folyamatosan fejlődő városnak. Baja lakossága szerencsésnek mondhatja magát, hiszen ilyen csodálatos fekvésű, vizek ölelésében található városka kevés található hazánkban. A vizek adta lehetőségek Bajai önkormányzat – Sugovica A Duna és a Sugovica közelsége számtalan lehetőséget kínál. Mozgó mozi baja tires. A gemenc nemzeti park a természetjárók számára kész paradicsom, gyalogosan és hajóval – vagy akár a gemenci kisvasút segítségével – körbejárhatjuk a környéket. Az aktív turizmus is népszerű, lehetőség van kerékpározásra, vadászatra, lovaglásra, horgászatra, strandolásra, vízi sportokra és túrákra is. Bajai programok, fesztiválok Bajai önkormányzat – programok, fesztiválok (forrás:) A bajai programok pedig sok kulturális és gasztronómiai fesztivállal, rendezvénnyel várják az érdeklődőket egész évben.
A Galvani híd Illatos úti folytatása ugyanezt a Határ úti csatlakozási pontot célozza meg, elég érdekes módon elvezetve innen a forgalmat a Hungária körút felől már táplált belsőbb, Andor utca – Egér út tengelyre. Azaz Budán a híd nem tár fel új területet, csak még egy hidat nyújt ugyanannak a térségnek. Csepelen a harántolást mindegyik híd biztosítja, de az ott élők számára a Kőér vonal közelebb esik, kedvezőbb, és a Dunán keresztül nehezebben elérhető népes térségeket hoz egymáshoz közel. A felmerült másik pesti változat a ferencvárosi rendező pályaudvaron átemelve a 3-as villamos vonalába csatlakozik az Ecseri útnál, és a Hungária körúttal párhuzamosan halad a körvasút másik oldalán. A bizonytalanságok ellenére a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa februári ülésén a kormány és a főváros rögzítette, hogy a ki tudja mit mivel összekötő Galvani híd a Fehérvári út és a Gubacsi út között megépül. A Budapest Fejlesztési Központnak a sajnálatos megállapodásra hivatkozó álláspontja szerint ha ez év végéig nem születik megegyezés a továbbvezetésről a főváros és a kormány között, akkor az új körút a híd megépítésekor Pesten átmenetileg a Soroksári útnál ér majd véget.
A Galvani híd koncepciója alapjaiban hibás: rossz helyen van és az autóforgalmat nem csökkenti, hanem csak áthelyezi a belvárosból a külvárosba. Sőt, az autós közlekedés feltételeinek javításával új forgalmat is generál. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint a projektre szánt 100 milliárdos nagyságrendű forrást a tömegközlekedés, kerékpározás fejlesztésére és a helyi igényeket kiszolgáló, mérsékelt forgalmú Albertfalvi híd megépítésére kellene fordítani. Elkerülhetetlen továbbá a dugódíj bevezetése, ami valódi forgalomcsillapítást eredményezne – írta közleményében az LMP. "A Galvani híd egyike azon beruházásoknak, amelyek még a 2024-re tervezett budapesti olimpiához készültek volna. Ám a budapestiek egyértelműen nemet mondtak az olimpiára, annak költségei és a sportrendezvény városra gyakorolt negatív hatásai miatt, a Kormány pedig elengedte ezt a tervét. Ennek ellenére azóta is azt látjuk, sorra valósítják meg a kifejezetten ahhoz kötődő, felesleges és drága sport- és infrastruktúra-beruházásokat.
Miután már korábban megkötötték a szerződést dél-budapesti új Duna-híd tervpályázatának nyertesével (a holland Van Berkel en Bos U. N. Studio B. V. -vel és a brit Buro Happold Consulting Engineers P. C. -vel), most a tervhez szükséges statikai munkálatokra kötöttek szerződést a Főmterv Zrt. -vel. A projektet, melynek helyszínéről és megvalósulásáról nemrég a kormány és Budapest képviselőiből is álló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa megegyezett, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. bonyolítja le. Hazai és külföldi cégek közül magyar nyert A mintegy fél kilométer hosszú, 2x3 sávos híd kivitelezésének előkészítéséhez szükség van az engedélyezési és ajánlati tervek ellenőrzésére, illetve az ajánlati tervek független statikai számításainak elvégzésére is. A 7 – hazai és külföldi – pályázó között nyertes Főmterv ezeket a feladatokat nettó 58 millió forintért vállalta el - derül ki az uniós közbeszerzési adatokból. A korábban Galvani hídnak is nevezett átkelő négy támasszal épül meg, melyek között a legnagyobb nyílás 220 méteres, a hajózási szélesség pedig minimum 180 méteres lesz.
A kormányzati kommunikáció szerint 37-50 ezer autót terelnének ide a belvárosból. Ezen túl az új útvonal az M0-ról is rengeteg autót be fog vonzani a városba, ami nem lehetne cél. A beruházás veszélyezteti a Kiserdőt, a kivitelezés során – a pontos változattól függően – több száz vagy ezer fát terveznek kivágni. Az nem valódi megoldás, ha a forgalmat, a környezeti problémákat pusztán eltereljük, de összességében nem mérsékeljük. A külvárosban lakóknak is joguk van az egészséges környezethez! Ráadásul az új körút forgalomnövelő hatású, hiszen a kapacitás bővítése az átterelt forgalmon kívül újat is vonzana. Egy ilyen beruházás több embert késztethet arra, hogy autóval közlekedjen, pedig a főváros élhetősége szempontjából kiemelt célnak kell lennie a gépjárműforgalom csökkentésének. Budapest forgalmának egészét szükséges csökkenteni, ez pedig a dugódíj bevezetésével, a kapacitás átalakításával és az alternatívák fejlesztésével lehetséges. Ezzel a Galvani híd koncepciója szembemegy. A dugódíj elképzelésünk szerint egy GPS alapú, használatarányos útdíj, ami függ az utazás helyétől, idejétől, hosszától, valamint a jármű környezetvédelmi besorolásától.
Az előbbi verzió alváltozatának tekinthető a Wekerlei Társaskör Egyesület által felvetett, Illatos-árok mentén húzódó, a Kiserdőn keresztül vezetett nyomvonalterv is, amelyet a civil szervezet kérésére szintén megvizsgáltak – jegyezte meg Vitézy Dávid. Mint írta, a BFK összefoglaló jelentése alapján Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, az FKT ügyvezető alelnöke kezdeményezte a tanács döntését, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt a döntés az eredeti, december 31-ei határidőre nem született meg. Vitézy Dávid rámutatott, amennyiben az úthálózat második szakaszáról nem születik időben döntés, olyan helyzet állhat elő, hogy a híd már megépült, átadták, az úthálózata viszont nincs teljesen kész. Ennek minden káros hatása ekkor az érintett lakóterületeken jelentkezne – írta. A BFK szakmai álláspontja szerint a nyomvonalváltozatok közötti döntés meghozatalához minden szükséges információ rendelkezésre áll, ezért javasolják, hogy a FKT a kérdést soron következő ülésén vegye napirendre és hozzon döntést ebben az egész Budapest és agglomerációja fejlődésére kiható ügyben – olvasható a bejegyzésben.