Itt viszont ígért, de a végrendelet alaki hiba miatt érvénytelen volt, bár azt csak az örökhagyó halála után tudta meg az, aki az ígéret reményében tartotta, stb. Szerinted? (Szerintetek? ) 2010. 12:14 Igen. De miért SOS? 2010. 11:53 Üdv! Szerintetek – mint utóbb kiderült alaki hiba miatt érvénytelen végrendeletben (és szóban, mások előtt is) -, ígért örökségi juttatás ígéretében jóhiszeműen bízó személy hagyatéki hitelezői igényt támaszthat-e, ha erre alapozva egyedül tartotta, ápolta és gondozta évtizedeken át az ígérő személyt, holott vele egy sorban tartásra, ápolásra és gondozásra kötelezhető több személy is volt? (vonatkoztathatók-e ide a BH476/2007. és BH25/1997. eseti döntései, és hogyan? ) SOS kérném véleményeteket! satya 2009. 05. 07. 16:04 Az elévülés azokra a részletekre nem következett be, amelyek 5 évnél nem régebben voltak esedékesek. 2009. 06. 19:21 Akkor most hogyan is van ez Kedves ObudaFan? Én úgy látom, hogy ezek a hitegetések egyáltalán nem minősülnek tartozás elismerésnek, csak időhúzásra "játszanak" vele.
A Magyar Állam örökösi minősége más örökös hiányában vagy pedig az örökhagyó erre irányuló végrendelete alapján keletkezik. Amennyiben más örökös nincs, úgy a Magyar Állam szükségképpeni törvényes örökös lesz. A Magyar Államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. A Magyar Állam, mint szükségképpeni törvényes örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival, a hagyaték erejéig felel a hitelezőknek. Kizárólag azon hagyatéki hitelezői igény kielégítésére van lehetőség, melyet a jogerős hagyatékátadó végzés tartalmaz, és melyet a hagyatéki eljárás során az örökös képviseletében eljáró személy elismert, és amely a követelés jogalapját és összegszerűségét igazoló dokumentumokkal, számlákkal alátámasztott, igazolt. A hagyatéki tartozások Az örökös a hagyatéki tartozásokat a hagyaték erejéig az alábbi kielégítési sorrendben teljesíti: az örökhagyó illő eltemetésének költségei; a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; az örökhagyó tartozásai; a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
Például ajándékozással nem száll át a megajándékozottra a hagyatéki teher. A teher továbbra is az eredeti örököst fogja terhelni. Ennek a tehernek a kielégítéséért az örökös az öröklött vagyonnak az értékéig fog felelni. Tehát nem az örökséggel, mert az már nincsen meg, hanem az örökség érté kének az erejéig, de már a saját vagyonával (pro viribus felelősség). Ha tehát az örökös egy 10 millió forintos ingatlant örököl, amit aztán odaajándékoz a gyermekének, a gyermek ettől a hagyatéki tartozásokért nem fog felelni, ellenben az örökös a saját vagyonával (bankszámla, gépjármű, egyéb ingóságok, ingatlanok stb. ) Ez az úgynevezett kielégítési sorrend. Abban a hitelezői csoportban, ahol már nem jut elég vagyon a tartozások kifizetésére, ott kö vetelésarányosan kell ezeket a tartozásokat kifizetni. Ennek a szabálynak a figyelembevétele azért fontos, mert ha megsérti ezeket a szabályokat az örökös, onnantól kezdve korlátlan lesz a felelőssége azzal a hitelezővel szemben, aki ennek a jogsértésnek a következtében nem jut hozzá a pénzéhez. "
A közjegyző a jegyző által elvégzett hagyatéki leltározást követően, a jegyző által a közjegyzőnek megküldött hagyatéki leltár alapján kezdi meg a tárgyalás előkészítését. A közjegyző csak akkor tűzi ki a tárgyalást, ha az ügy tárgyalásra alkalmassá válik, ha a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás előkészítése során általában a közjegyzőnek több szervet is meg kell keresnie, amely több hónapot is igénybe vehet, ezért erre kifejezett törvényi határidő nincs. A tárgyalás előkészítését követően kitűzheti a közjegyző a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.
Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése. Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel hitelezői igény lehet az örökösök felé. Férjem szülei elhunytak, előbb az édesapja majd az édesanyja. Édesanyjának volt adótartozása. Férjem a hagyatéki tárgyaláson lemondott az anyai örökségről amit a testvére elfogadott. A NAV kiküldte a férjemnek is a ráeső részről a csekket. Ki köteles kifizetni ezt? A férjem aki lemondott az örökségről vagy a testvére aki elfogadta azt? Kizárólag a hagyatéki eljáráson tett öröklés visszautasítás mentesíti a visszautasító örököst a hitelezői igényektől. A hagyatéki eljárás során tett egyezségkötés, egyezség, ezen belül ajándékozás, stb.