Hozzákeverjük a zöld fűszereket és a citromlevet. A tojásokat a tejföllel, a sóval, a szerecsendióval és a curryvel elkeverjük, majd a zöldséges-diós masszához öntjük, és az egészet alaposan összekeverjük. Borssal ízesítjük. Egy szögletes vagy őzgerincformát sütőpapírral kibélelünk, és beleöntjük a masszát. Sütőben 180 °C-on kb. Karácsonyi menü – vegetáriánus kiadás - Gastro.in. 35-40 percig sütjük. Csőben sült rozmaringos burgonyával kínáljuk. Áfonyás almaszósz Hozzávalók 4 személyre: 1 kis fej hagyma, 2 evőkanál vaj vagy repceolaj, 1 alma, 200 ml almalé, 150 g szárított tőzegáfonya (cranberry), 100 ml víz, 2-3 evőkanál borpárlat (brandy, konyak), őrölt fehér bors. Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, finomra aprítjuk, majd a vajban megfuttatjuk. Az almát meghámozzuk, magházát eltávolítjuk, kockákra vágjuk és 100 ml almalével együtt a hagymához adjuk. Az egészet addig pároljuk, míg az almakockák teljesen szét nem főnek. Az áfonyát további 100 ml almalé kíséretében hozzáadjuk a párolt almához, további 10 percig kis lángon pároljuk, majd levesszük a tűzről.
Vissza Az ünnep legyen meghitt, harmonikus, csendes és pihentető. Ugyanakkor persze valami finomsággal kényeztetni is szeretnénk magunkat. Ilyenkor sokan felkeresik barátaikat, rokonaikat, és a tökéletességre való túlzott igyekezet az ünnepnapokban több stressz, mint öröm forrása lehet. A szépen terített asztal garantálja az ünnepi hangulatot és fokozza az étkezés örömét A jó tervezés a feltétele annak, hogy a házigazda is jól érezze magát. Nem jó, ha a program sikeréért egyetlen ember felel, tehát a fő jelszó: a feladatok megosztása. A vendégek például gondoskodhatnak az előételről és/vagy a desszertről. Vegetáriánus karácsonyi menu on restaurant. Fontos a jó előkészítés is: időben kell bevásárolni, előre elkészítjük, megfőzzük, amit lehet, ha szükséges, befagyasztjuk. Az idei vegetáriánus menühöz a hozzávalókat az ünnepi bevásárlási "roham" kezdete előtt néhány nappal be lehet szerezni, a legtöbb hozzávaló ugyanis gond nélkül eltartható egy ideig. A cukkini, a paprika és a sárgarépa, valamint a zöld fűszerek szintén elállnak néhány napig a hűtőszekrény zöldségtartó rekeszében.
Céklacaprese Az olasz saláta téli változata, paradicsom helyett cékla kerül a sajt mellé. A finomság igazi vitaminbomba a céklának köszönhetően, a színes finomság immunerősítő, bővelkedik antioxidánsokban, ásványi anyagokban, és persze az íze is fantasztikus. Egyszerű, mégis nagyszerű saláta, remekül mutat az ünnepi asztalon, érdemes kipróbálni, még akkor is, ha húsevő vagy. Vegetáriánus karácsonyi menu de mariage. Parmezános padlizsángolyó A gusztusos padlizsángolyó látványra úgy néz ki, mint a fasírt, tulajdonképen az is, csak hús helyett zöldség, azaz a padlizsán a főszereplő a finomságban. A masszában izgalmas fűszerek és parmezán is helyet kap, kínáld ünnepi körettel, édesburgonya vagy kelbimbó mellé remekül illik, de paradicsommártással készült tészta tetején is megállja a helyét. Fűszeres lencseleves A különleges lencselevesbe sárgarépa és zeller is kerül, az intenzív aromáról koriander, kömény és fokhagyma gondoskodik. Az ünnepi megjelenés érdekében egy kevés sáfrányt csempéssz a levesbe, így aranyló színe lesz. Ha inkább krémleves formájában tálalnád, akkor tejszínnel vagy tejföllel pürésítsd le, krutonnal megszórva kínáld, de hagyományosan is az asztalra kerülhet.
A Tisza élni akar 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú AURUL nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyezés drámai hatását Szegeden is láthattuk, amikor több tonna haltetemet emeltek ki a szakemberek a tápéi kompnál. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán, súlyos ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Február 1 – a Tisza élővilágának emléknapja – MÁTSZ. A magyar Országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. A Tiszán és vízrendszerének folyásain több kisebb mértékűt követően 2000-ben két nagyobb szennyezés történt; az első a nagybányai, majd a borsabányai baleset következménye. Mindkét szennyezés a bányászat, a felelőtlen gazdálkodás és a környezetvédelmi-biztonsági követelmények semmibevétele miatt következett be. A január végi szennyezés cianid jellegű volt, a márciusi pedig nehézfém eredetű.
A teljesen zárt működés nem volt megvalósítható, főleg úgy nem, hogy az eljárás több ponton is nyitott volt. Mivel a tavakat általános kockázati tényezővel illették, így nem volt szükség speciális rendkívüli intézkedések kidolgozására, így sem a vállalat, sem a helyi hatóságok nem rendelkeztek vészhelyzet esetén alkalmazható forgatókönyvvel. A szennyezés tényét a kolozsvári illetőségű Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság közölte magyar illetékes szervekkel. A hivatalos értesítés 2000. A Tisza élővilágának emléknapja – Tisza-parti Általános Iskola. január 31-én este érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre. A magyar fél II. fokú vízvédelmi készültséget rendelt el és minden óvintézkedést megtettek a szennyezés fogadására. A szennyezés február 1-én délután lépte át a magyar határt. A januári baleset következtében a tározóból körülbelül 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó, mintegy 100 000 köbméter zagyos víz került a Lápos folyóba, majd a Szamoson át a Tiszába, onnan a Dunába, végül a Fekete-tengerbe. A márciusi borsabányai baleset után körülbelül 20 000 tonna zagy került a Tiszába mellékfolyóin át.
A vállalat pedig, mivel ilyesmire egyáltalán nem volt felkészülve, még csak tervek szintjén sem, semmit nem tett a keletkezett szennyezés ellen. A károk enyhítéséért, az érintett települések ivóvízellátásának biztosításáért, az élővilág megóvásáét a magyarországi vízügyi hatóságok dolgoztak. Bár munkájuk eredményei felbecsülhetetlenek (sikerült pl. tisztán tartani Tisza-tó területének több mint 90%-át), az élővilágban okozott pusztítás így is hatalmas volt. Ráadásul azért, hogy az elpusztult halak ne okozzanak több kárt az élővilágban és a táplálékláncban, azok tetemét is mielőbb össze kellett gyűjteni, el kellett távolítani. A Tisza Élővilágának Emléknapja - SuliHáló.hu. Valószínűleg sokak emlékében élnek még a televíziós híradások ezt bemutató felvételei. A halálos anyagok koncentrációja a baleset helyén több mint 180-szorosa volt a megengedett határértéknek, míg azon a ponton, ahol a Szamos és a Tisza összefolyik, 135-szöröse, a Tisza-tónál 34-szerese. A szennyeződés így hatalmas károkat okozott, amelyet leginkább a Tisza élővilága szenvedett el.
A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. A Tisza egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás. A kérészek közé tartozó, törékeny testű, áttetsző szárnyú rovarok tömeges rajzása csodálatos természeti látványosság, amely nyaranta turisták és természetbúvárok ezreit vonzza a folyóhoz. A három évig fejlődő lárvák júniusban a vízfelszínre úsznak, és szárnyas rovarrá vedlenek. A nászrepülés és párzás során az állatok néhány kilométert a folyásiránnyal szemben tesznek meg, majd a víz felszínére ereszkedve rakják le petéiket. A vízpartok repülő különítményeként emlegetett szitakötők is jelentős számban képviseltetik magukat a folyó mentén. A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, melyet először 1948-ban találtak meg a Közép- Tiszán, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős.
Jellegzetes túlélő szervezetnek bizonyultak a folyami kagyló fajok, a kavics csiga, a folyami szitakötők lárvái, a kérészlárvák és a tiszavirág is. Ezek nagy részével azonban az emberek többsége nem foglalkozott, hisz nem ez volt a leglátványosabb, legmegdöbbentőbb kép, ami az eseményeket nyomon követők szeme elé tárult. Bár szerepük az ökoszisztémában létfontosságú, s nélkülük a még túlélő fajok, egyedek sem találhattak volna újra megfelelő feltételeket, mégsem ezekért a gerinctelenekért aggódtak legjobban. Lényegesen látványosabb és megdöbbentőbb volt a halpusztulás. A folyó területéről összegyűjtött haltömeg, melyeket fehérje-feldolgozókba szállítottak, meghaladta a 150 tonnát. Ez azonban jócskán alulmúlja azt a halmennyiséget, ami összességében elhullott a folyón, hisz ez az adat mindössze az összegyűjtöttekre vonatkozik. A kutatók különböző vizsgálatai alapján az összes elhullás 1241 tonna volt. Ebből 33, 8% a ragadozó hal, 13, 5% a ponty, 8, 1% a kecsege és 44, 6% a növényevő és egyéb hal.
Soha nem látott pusztulás következett be, de a Tisza-tóban az élővilág egy része biztonságban volt. Ennek és a természet öngyógyító hatásának köszönhetően a szakemberek több tíz éves jóslatánál hamarabb, néhány éven belül helyreállt a folyó élővilága. Molnár Iván önkormányzati képviselő beszédében a felelősségre hívta fel a figyelmet, s egyben kiemelte: a folyó csodálatos megújulása nem feledtetheti el velünk a 19 éve történteket. Az eseményen a Tisza fölötti gyaloghídról koszorúkat, virágokat dobtak a folyóba. A kormányhivatal képviseletében dr. Nemes Gábor a Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője helyezte el a megemlékezés virágait. (Kormánymegbízotti Kabinet, )