A kisded Jézust és körülötte édesanyját Máriát, Józsefet, Mária férjét, a napkeletről jött három királyokat, akiket "napkeleti bölcseknek" is neveznek, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt láthatjuk a jászolban. A legenda szerint az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc (1182) állította fel egy barlangban. Szent Ferenc 1222 karácsonyán Betlehemben járt, és olyan nagy hatással volt rá amit látott, hogy hazatérve a pápához fordult engedélyért, hogy építhessen betlehemet. Ez aztán szétterjedt egész Európában, így hazánkban is. Bethlehem jászol készítése . Városi adventi koszorú készítése Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek.
Ezáltal kevésbe lesz törékeny a bábuk. Végül Józsefnek kalapot, Máriának kendőt lehet filcanyagból készíteni, míg a három királynak arany papírból koronát lehet készíteni. A kis Jézusnak a fejét papírgolyóból készíthetitek, a teste, a pólya pedig filcanyagból készülhet. A bábukat egyszerűen szalmára is lehet tenni, de egyszerű kis faházikót is lehet neki barkácsolni. Faállatkákkal is kiegészíthetjük a jászolt. Betlehemi jászol készítése papírból – Józsefvárosi Galéria. Sulyok Ágnes írása A fenti írás megjelenési dátuma a óvodai portálon: 2010-12-17
A karácsonyi ünnepek egyik szimbolikus kelléke a betlehem, melyet otthon elkészíthetünk a gyerekekkel, és ami igazi élményt nyújt az egész család számára. A betlehem készítése A betlehemes házikót legegyszerűbb elkészíteni papírdobozból, bár van, aki egész remekművű templomot készít fából. Az a fontos, hogy a betlehem egyik oldala nyitott legyen, hogy belássunk az istálló-ház belsejébe, ahová a szereplőket helyezzük. Mivel a hagyományban általában templom formájú, a tető fölé tornyokat emelhetünk. Az egészet bevonhatjuk valamilyen szép csomagolópapírral. Ha a betlehem alapja elég széles, akkor gyertyát is gyújthatunk benne, hogy az égi fényt, a megszületett napisten jelenlétét még jobban érzékelhessük. A betlehemet a karácsonyfa alá állíthatjuk vízkeresztig. A betlehem díszítése A betlehembe helyezzük el a figurákat, oldalát díszítsük színes papírokkal, a homlokzatára erősítsünk csillagot. Díszíthetjük friss fenyőágakkal, a belsejébe szórhatunk szalmát. A tetejére tehetünk fehér vattát is vastagon, mintha havas lenne.
Ebben az esetben a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult a kapcsolattartásra. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Kapcsolattartás (láthatás) |. A kapcsolattartás jogának tartalma: • a gyermekkel való személyes találkozás • a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitele • a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlét • kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására (telefon, mail, skype). Ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik, a gyermeket a külön élő szülő meghatározott időre külföldre is viheti. A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat, a külön élő szülőt terhelik. A bíróság vagy a gyámhatóság azonban ettől eltérően is rendelkezhet.
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására úgy mint csomagküldés, levelezés, telefonon, interneten keresztül történő kapcsolattartás. A kapcsolattartás joga -ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is! Időszakos kapcsolattartas szabályai. A gyermekétől különélő szülő lehetőségei Folyamatos kapcsolattartás A gyermekétől különélő szülőt megilleti a folyamatos kapcsolattartás, ami a kialakult szokások szerint annyit jelent, hogy kéthetente egy hét végére elviheti magával a gyermeket. Fontos tudni, hogy a folyamatos kapcsolattartás gyakorisága nincs törvényben rögzítve, tehát semmi akadálya, hogy a különélő szülő gyakoribb találkozásokat kérelmezzen a gyermekével egy-két hétköznap délutánt is beiktatva a hétvégék közé.
A gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. Ez nem azt jelenti, hogy a szülők maguk között, akár szóban, akár írásban, ne határozhatnák meg pontosan a kapcsolattartás szabályait. Ezeket a körülményeket azonban nem kell belefoglalni az egyezségbe. A gyakorlatban teljesen ésszerűtlen, ha a szülők nem tartanak be valamilyen rendszert a kapcsolattartásról. A bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság nem jó pszichológiai szempontból sem a szülőknak, sem a gyermeknek. Mindezekre tekintettel célszerű kialakítani egy mindenki számára megfelelő kapcsolattartási rendszert. A kapcsolattartás akadályozása Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A kapcsolattartás pótlásának szabályai és eljárása. Példaként említjük a vegyes házasságok esetét, amikor is a szülők különböző országokban élnek, és a kapcsolattartásra kötelezett, tehát a gyermekkel együtt élő szülő nem teszi fel a megadott időpontban a gyermeket a repülőgépre, ezzel kárt okozva a külön élő szülőnek, aki a repülőjegyet megvette.
Ez a legoptimálisabb eset, mivel a megállapodás teljesen rugalmas is lehet. Előfordul, hogy annyira pozitív viszony van az elvált szülők között, hogy folyamatosan egyeztetnek a kapcsolattartásról, ami így teljesen zökkenőmentesen valósul meg. Eszerint nem feltétlenül szükséges, hogy pontos bírósági határozat szülessen arról, hogy mennyi időt töltsön a gyermek a két félnél? Így van, ez nem mindenképp szükséges. Viszont, ha a felek a bíróság elé viszik a kérdést, akkor a bíróság előtti eljárásban köthetnek egy egyezséget, amit a bíróság végzése jóváhagy és akkor, ezzel egy végrehajtható határozat születik. Tehát fő szabály a felek megállapodása. Ha viszont a bíróság próbálja alakítani az egyezség tartalmát vagy bíróság ítéletben rendelkezik a kapcsolattartásról, akkor a 2X2 hét szokott az irányadó lenni. Mi van abban az esetben, hogy nem tudnak megegyezni a szülők a kapcsolattartásról? Nagyon ritka. Többségben vannak az együttműködő felek és én is azt tapasztaltam, hogy tudnak alkalmazkodni egymáshoz.