Trázsi Imre és neje 1750 körül már Tiszaigaron, a Ráday–Darvas-féle birtokrész használójaként tűnik fel. A református vallású igari birtokosok között Trázsi Imrének mint igari közbirtokosnak rövidesen jelentős szerepe lett a római katolikusok igari és örsi letelepítésében: 1767 februárjában saját házában lakrészt ajánlott fel a kinevezendő örsi plébános részére, illetve szentmisék megtartására. Az armalisban megnevezett I. János 1756-ban tűnik fel először a nagyiváni anyakönyvben: Vona Erzsébettel kötött házasságot. A házasságból született öt fiúgyermek (I. György, II. János, I. István, I. Jegyző állás Budapest, III. kerület (8 db új állásajánlat). Lőrinc és I. József) lesz a nagyiváni Trázsi családok alapítója. Az I. Lőrinc és Urbán Kata házasságából származó unokák, dédunokák és ükunokák közül került ki több nagyiváni bíró (III. György, IV. György, V. János, VI. János) a XIX. század közepétől. Elgondolkodtató, hogy az 1830-as évekig a Trázsi családokat sem említik nemesként az anyakönyvek. A családnév írása is igen változó: az anyakönyvekben Trásy, Trási, Trássy, Trázsi és Trázsy egyaránt előfordul.
Az 1770–71-es urbáriumban Trázsi János (I. János) a háromnegyed telekkel rendelkező jobbágyok között van felsorolva, s a Trázsi családok 1828-ban is a jobbágyok között kerülnek össze-írásra. Ekkor három Trázsi nevű családfőt jegyeznek fel: György és Lőrinc háztartásában három-három, István háztartásában két tizennyolc és hatvan év közötti adózót regisztrálnak. Az 1840-es évektől nemes jobbágy, nemes gazda van egy-egy családfő foglalkozásaként megjelölve. Az 1850-es évek elején öreg és ifjú Trázsi György, valamint öreg és ifjú Trázsi István szerepel a telkes jobbágyok között. Hárman a főúton laknak, az egyik család pedig Hatházon. Öreg Trázsi György azon három-négy jobbágy egyike, akiknek egész telkük van. III. kerület - Óbuda-Békásmegyer | jegyző. A házas zsellérek között három Trázsi nevű családot jegyeznek, ők a Temető-zug környékén, illetve az Alvégnek nevezett falurészen, apróbb beltelkeken építettek házat. Az 1880-as években Lőrinc fia Istvánnak, illetve az 1870 óta már Debrecenben lakó Györgynek (bíró), a Kócspusztára költöző Alajosnak és György unokájának, Jánosnak (bíró) volt saját földje a falu határában.
Aranyoldalak jegyző 4 céget talál jegyző kifejezéssel kapcsolatosan az Arany Oldalakban
A család más ágainál már napszámosokat is találunk. A házasságok révén igen kiterjedtté váló rokonság a Vona családdal kezdődött, majd a Fejes, az Urbán, a Balogh, a Bugán, a Toldi, a Szabó, a Tóth, az Adamecz, a Rózsa családra terjedt ki. Az 1920-as években Nagyivánra került értelmiségiek egy része is a családból nősült (Korom Vellás József, Sipeki László). Különösen erős és több generáción át ismétlődő kapcsolat fűzte a Trázsiakat a Fejesekhez, de rokonságba kerültek a Nagyivánra az 1820-as években került Dematsek nemesi származású kántortanítói családdal is. A sok ágra bomló családban a XIX. század végétől a földes gazdák mellett kereskedő, hivatalnok, napszámos is akad. Az 1940-es években a család egyik tagja vitézi címet kapott, és Tölgyesre magyarosított. [1] Irodalom: FÜVESSY ANIKÓ és VADÁSZ ISTVÁN: Nagyivan. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2] A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Művei Szerkesztés Midás király (1910-es évekbeli kiadás) Idem: Az elkeresztelési kérdés megoldásáról; Athenaeum, Bp., 1892 Ninive pusztulása és egyéb történetek; Athenaeum, Bp., 1895 ( Az Athenaeum Olvasótára) Szeptember. Regény; Athenaeum, Bp., 1897 (Az Athenaeum olvasótára) Pókháló kisasszony. 10 elbeszélés; Athenaeum, Bp., 1898 ( A Magyar és Világirodalom Kincsestára) Hajótöröttek. Nyolc elbeszélés; Lampel, Bp., 1898 (Magyar Könyvtár) A gyanú és más elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1900 ( Egyetemes Regénytár XV. ) Giroflé és Girofla. Regény, 1-2. ; Singer és Wolfner, Bp., 1901 (Szines Könyvek) Online Árnyék-alakok. Hét elbeszélés; Lampel, Bp., 1901 (Magyar Könyvtár) Berzsenyi báró és családja. Tollrajzok a mai Budapestről; Lampel, Bp., 1902 (Magyar Könyvtár) Kevélyek és lealázottak. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1903 (Magyar Könyvtár) Álomvilág. Elbeszélések; Révai, Bp., 1906 (Ambrus Zoltán munkái) Midás király, 1-2. Ambrus zoltán író olvasó. ; Révai, Bp., 1906 Törpék és óriások; Révai, Bp., 1907 Őszi napsugár.
Február 28-án volt 90 éve, hogy elhunyt a Gödöllőhöz több szálon is kötődő Ambrus Zoltán (1861-1932) író, színigazgató, akinek emléktábláját halála évfordulóján avatták fel a róla elnevezett lakótelepi közben. A Gödöllőn sokak által ismert és tisztelt helytörténész, Szlávik Jánosné Zsóka az alábbi – F. Ambrus Gizella/Fallenbüchl Zoltán: Egyedül maradsz című könyvének részleteit felhasználó – összeállítással állít emléket Ambrus Zoltánnak. Az Üllői út 36. számú ház 3. emeleti lakásában az író leteszi a töltőtollát és elgondolkodva néz ki az ablakon. Milyen gyorsan eltelt a tavalyi év, a gödöllői nyár, lányáék nagy tervei a ház átalakításáról, amire ő csak fáradtan legyintett: "hol lesz már akkor az öregúr! Vagy a 70. Ambrus zoltán író windows 10. születésnap, amiről Kosztolányi Dezső így írt az Új Időkben: "Nem látjuk őt… …nem vesz részt a közéletünkben… …De néha, mikor csüggedtek vagyunk, jólesik arra gondolnunk, hogy van. " Aztán újra a csendes hétköznapok, nyaralás – az utolsó – Lauránában, az Adriánál, majd augusztusban Gödöllőn.
Regény (1897) Pókháló kisasszony. 10 elbeszélés (1898) Hajótöröttek. Nyolc elbeszélés (1898) A gyanú és más elbeszélések (1900) Giroflé és Girofla. Regény, 1-2. (1901) Árnyék-alakok. Hét elbeszélés (1901) Berzsenyi báró és családja. Tollrajzok a mai Budapestről (1902) Kevélyek és lealázottak. Elbeszélések (1903) Álomvilág. Elbeszélések (1906) Midás király, 1-2. (1906) Törpék és óriások (1907) Őszi napsugár. A gyanú (1907) Solus eris (1907) A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye. Tollrajzok a mai Budapestről (1907) Leányok, asszonyok. Elbeszélések (1908) Budapesti mesék. Elbeszélések (1908) Furcsa emberek. Elbeszélések (1908) Kegyelem kenyér, és egyéb elbeszélések (1909) Ámor és a halálfej. Elbeszélések (1909) Az utolsó jelenet (1910) Kultúra füzértánccal. Elbeszélés (1910) Jancsi és Juliska és egyéb elbeszélések (1910) Téli sport és egyéb elbeszélések (1910) Haldoklók. És más elbeszélések kiváló magyar íróktól (1910) Ifjúság. Elbeszélések (1911) Lillias (1911) A tegnap legendái. Rólam | Bringázol.hu. Tollrajzok (1913) Nagyvárosi képek.
Egyre csendesebb, egyre inkább magába zárkózik. Kapcsolatait lassan feladja, minden izgatja beteg szívét: a politika, az irodalmi harcok és már az olvasmányai is. Érzi, hogy közeledik a halála. Rendezi iratait: még meg szeretné írni az emlékeit. De már nagyon fáradt. Ambrus zoltán író tanfolyam. A súlyos influenzajárvány 1932 februárjában éri el, még jobban megrendül az egészsége. De azért változatlanul írja a cikkeit. Az utolsó, az Átértékelés szinte hitvallás is lehetne: szembeszáll azzal a nézettel, hogy a cél, a siker, minden eszközt igazol, még az embertelen kegyetlenséget is. "Világos, hogy olyan időkben, mikor az egész világ csupa láz, vagy az egyik, vagy a másik fanatizmus hódít. De a paroxizmus (őrjöngés, indulatkitörés – a szerk. ) nem tart örökkön, és mihelyt elkezdődik a lecsillapulás, már újra hallani lehet az emberi lelkiismeret hangját, mely nem üvöltő, mint a csataordítás, hanem halk, mint a lélegzet, de végképp nem hallgat el addig, amíg a földön nem szűnik meg minden emberi élet. " Ezek voltak az utolsó sorai.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Ambrus Zoltán (író) - Wikipédia. Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900 -tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. ( 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. Ambrus Zoltán: Írók, költők a Józsefvárosban (Ekkados Bt., 1994) - antikvarium.hu. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat (folyóirat) alapítói közé tartozott. Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.