Nagy Szulejmán szultán később döntőnek bizonyult vereséget mért a Magyar Királyságra Mohács mellett 1526. augusztus 29-én. Elfoglalta a kiürített magyar fővárost, portyázó csapatai a menekülők több tízezres tömegét mészárolták le a Pilisben, majd anélkül, hogy a párját ritkító hadi sikert a hódítás kiterjesztésére fordították volna, a törökök elhagyták az országot. A dátumhoz ragaszkodott Ennek pontos okát nem ismerjük, a lehetőségekről és a fent említett mészárlásról itt írtunk bővebben. A szultán csak 15 év elteltével, 1541 nyarán tért vissza a Kárpát-medencébe azzal a céllal, hogy ugyancsak augusztus 29-én immár végérvényesen elfoglalja Budát, és elkezdje kialakítani a török hódoltság területét Magyarországon. A dátum minden bizonnyal tudatos választás volt részéről, tekintve, hogy a magyarok elleni két mérföldkőnek számító nagy győzelmét is ezen a napon aratta, augusztus 29. Szulejmán személyes szerencsenapjává vált. 1541 augusztus 29 2. Egyben persze a magyarok által átkozott dátummá. No, de miért várt a hódítással másfél évtizedet?
- kézirat Zrínyi Miklós "Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában…" Érdemes megemlíteni, hogy a források mind-mind megemlékeznek az öreg Szulejmán szultán türelmetlenségéről a hosszan elhúzódó és nagy vérveszteségekkel járó ostrom miatt: "A vár ostroma alatt az országhódítónak drága egészsége gyönge lévén, ágyban feküdt. Mivel eközben a várnak elfoglalása késett egy darabig, a páratlan szultán egészsége még rosszabbra fordult. 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát – Budaörsi Infó. Panaszkodott, siránkozott a fekvőhelyén, egyrészt azért, mivel gyengesége és öregsége meggyötörte testét, másrészt azért, mert a nevezett vár legkevésbé sem félt a hit harcosaitól és elfoglalása oly sokáig elmaradt. Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában ezt az óhajtást bocsátotta ki a szájából: 'mégsem gyújtatott fel, s foglaltatott el ez a tűzfészek'? " Nem állítom – hiszen erre semmiféle bizonyítékkal nem bírunk (s már ilyen nem is lesz) –, hogy az öreg és a beteg szultán hamarosan bekövetkező halálát ez a szerencsétlen – s nem szerencsenapi – augusztus 29-i általános roham nagy vesztesége, és általában a török had óriási veszteségei okozták volna.
Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt. Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már nem maradt idő. Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. Székely Bertalan: A mohácsi csata II. Ma van a magyarság legszerencsétlenebb napja | 24.hu. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, amelynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá.
A Gellért hegy és a Duna közé szorult, a hídfőnél feltorlódott katonákat halomra ölték, 15-20 ezren maradtak a csatatéren. Erről a mészárlásról ritkán szól a fáma, általában annyit szokás említeni, hogy a császári sereg elvonult – jegyzi meg a történész. Kényszerű vendégség A "dögszag" és a járványveszély miatt Óbudán állították fel a szultán táborát, ahonnan 28-án érkezett a levél Izabellához: Szulejmán kegyeskedett őt és a magyarok új királyát másnapra saját sátrába meghívni. 1541 augusztus 29 youtube. János Zsigmond hódolata Szulejmán előtt 1556-ban egy török miniatúrán. Forrás: Wikipedia Könnyű belátni, adott helyzetben az invitálás a lehető legszigorúbb paranccsal ért fel, így hát az özvegy királyné, János Zsigmond és a Szapolyai-párti főurak díszes küldöttsége meg is jelent Óbudán. Arról is kevés szó esik, hogy a számtalan magukkal vitt ajándék közt 6-800 hadifogoly is volt Roggendorf seregéből, akiket a köszönetnyilvánítás után még ott helyben, a magyar delegáció szeme láttára a törökök le is fejeztek. Amíg pedig a döntéshozók a kényszerű vendégségben töltötték idejüket, Budát janicsárok szállták meg.
2015. 09. 17 | Szerző: MTI Potenciálisan 250 ezer állami tulajdonú ingó vagyon mintegy 12-13 milliárd forint értékben kerülhet fel az elektronikus aukciós rendszerbe (e-licit) – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a rendszer elindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A rendszert 29 millió forintért építette ki a T-Systems, az árban szerepet játszott az is, hogy a cégnek egy meglévő megoldását kellett applikálnia – közölte Halasi Tibor, a rendszert működtető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósági elnöke. Hasonló megoldást már évek óta sikeresen működtet az adóhatóság, a most elindult rendszer célja pedig az, hogy az állami vagyontárgyakat nagy tételben, rugalmasan lehessen értékesíteni – közölték. Az elektronikus forma növeli a potenciális vásárlók számát, így növeli az állam bevételét is – véli Fónagy János. Jelenleg 250 ingatlan van fenn a rendszerben, de év végére a számuk eléri a 400-500-at – mondta Zsigó Anikó, az MNV ingatlanvagyon-rendezési igazgatója.
Budapest, 2015. szeptember 16., szerda (MTI) - Potenciálisan 250 ezer állami tulajdonú ingó vagyon, mintegy 12-13 milliárd forint értékben kerülhet fel az elektronikus aukciós rendszerbe (e-licit) - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a rendszer elindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. A rendszert 29 millió forintért építette ki a T-Systems, az árban szerepet játszott az is, hogy a cégnek egy meglévő megoldását kellett applikálnia - válaszolta újságírói kérdésre Halasi Tibor, a rendszert működtető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósági elnöke. Hasonló megoldást már évek óta sikeresen működtet az adóhatóság, a most elindult rendszer célja pedig az, hogy az állami vagyontárgyakat nagy tételben, rugalmasan lehessen értékesíteni - közölték. Az elektronikus forma növeli a potenciális vásárlók számát, így növeli az állam bevételét is - vélte Fónagy János. Jelenleg 250 ingatlan van fenn a rendszerben, de év végére a számuk eléri a 400-500-at - mondta az ismertetőjében Zsigó Anikó, az MNV ingatlan vagyonrendezési igazgató.
Az ingatlanok mellett ingóságokra, és a későbbiekben üzletrészekre is lehet licitálni - tette hozzá. A licitálás az ügyfélkapun keresztüli regisztrálással indul, az adóazonosítót kell megadni a részvételhez. Külön csoportban jelennek meg a meghirdetett, de még nem licitálható, az éppen most licit alatt lévő, valamint a lejárt licitű eszközök. A nyertes a licit indulásakor kapott azonosítóval - nem a nevével - jelenik meg a felületen, a nyertes összeggel együtt. A licitáló beállíthatja az általa vállalt legmagasabb összeget, így annak eléréséig a rendszer automatikusan emeli a licitlépcsővel az ajánlatát - foglalta össze röviden a működést Zsigó Anikó. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
5. Az árverési biztosítékot az MNV Zrt Megbízásos Aukciós Számla nevű számlára kell megfizetni, kizárólag utalással, a közlemény sorba a rendszer által generált egyedi, biztosíték befizetési azonosító megadásával. 6. Az árverés nyertesét, az MNV Zrt. írásban értesíti, aki ezt követően tudja csak felvenni a kapcsolatot a NET Életjáradék Zrt. -vel. 7. A licit hivatalos lezárását követő 30 napon belül meg kell történnie az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének. 8. Az adásvételi szerződés minta a Hirdetményben megtalálható, melynek alkalmazása kötelező, attól lényegi pontokban eltérni nem lehet. 9. Az adásvételi szerződés – a vevő választása szerint – a NET Életjáradék Zrt. által ajánlott ügyvédi iroda, vagy a vevő által megbízott másik ügyvéd közreműködésével köthető meg, az ügyvédi költséget a mindenkori vevő viseli. 10. Az adásvételi szerződés aláírását követő 15 napon belül kell megfizetni átutalással a NET Életjáradék Zrt. …………………………………. bankszámlájára a teljes vételárat, hitelfelvétel esetén 60 nap áll rendelkezésre a teljes vételár megfizetésére.