Az 1955-ös év a magyar filmtörténet csillagéve, sorozatban készítenek el és/vagy mutatnak be jelentékeny művészi értékű és hatású műveket. Egyes teoretikusok szerint ekkor születik meg a magyar filmművészet a Gázolás sal, az Egy pikoló világos sal, a Budapesti tavassz al, A 9-es kórterem mel és a Körhintá val. Utóbbi közülük is kiemelkedik, nem feltétlenül azért, mert művészi szempontból a többi felett áll, hanem mert hosszú idő után ez az első olyan hazai film, amelyre felfigyelnek a nyugat-európai filmértők, sőt a híre bejárja a világot. Cannes-ba is eljut, ahol díjat ugyan nem kap, de az elismerés kijut neki, mások mellett François Truffaut, a hamarosan zászlót bontó francia újhullám leendő vezéralakja is lelkesen köszönti. A Körhinta rendezője a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotója: Fábri Zoltán a színházból érkezett, de a képzőművészettel is meghitt viszonyt ápoló, klasszikus beállítottságú művész. Mérnöki pontosságú tervek alapján, csaknem kézműves igényességgel tervezte meg a filmjeit, amelyek "vízjele" a drámaiság felfokozását célzó montázsépítkezés, az expresszív képi megoldások, a csúcsjelenetek víziószerűsége.
A politikai intenciók kivált a figurák pozicionálásán és sorsuk alakulásán látszanak: Máté az agilis országépítők rokona, a téeszből kilépők pedig negatív figurák (igaz, nem annyira elvetemültek, mint a sematikus filmek antagonistái), beszédes továbbá a happy end is, miszerint a rendszer elkötelezettje elnyeri jutalmát. A Körhinta cselekményének politikai mellékzöngéi nyilvánvalóan teljességgel érdektelenek (talán nem túlzás kijelenteni, hogy már a film elkészültekor azok voltak), a szerelmi történet ereje azonban nem kopott meg szemernyit sem, továbbá a film ábrázolásmódja is frissnek hat. Különlegessége a képi kifejezés plaszticitásában és a montázsépítkezés innovativitásában áll (a lakodalmi tánc mellett a nyitányban látható körhinta-jelenet emelendő itt ki), továbbá abban, ahogyan Fábri egységbe forrasztja a halk (lírai) életképeket és a vad (drámai) indulatokat. Csaknem minden együtt van tehát a filmben, amely a legkiválóbb Fábri-műveket a későbbiekben jellemzi majd. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Magyar Digitálisan felújított | HD | TVrip Tartalom: Körhinta (1956, felújított, HD 1080p) – teljes film online / filmletöltés Pataki elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből, lányát Farkas Sándor egyéni gazdához adja és így egyesítik szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt. Egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor a két rivális között. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi és közli Patakival házassági szándékukat. Az apa kénytelen feladni a harcot. Díjak: Cannes-i fesztivál (1956) – Arany Pálma jelölés: Fábri Zoltán Törőcsik Mari a Körhinta franciaországi fogadtatásáról: "Fábri filmje, a Körhinta volt 1956-ban az első keleti film, amely áttörte a falat Cannes irányába. Addig nem is törődtek velünk. Főiskolás voltam, nem engedtek ki oda. Francois Truffaut leírta: Törőcsik Mari nem is tudja, hogy ő a fesztivál igazi sztárja!
Az eredeti verzió nemzetközi premierje az 1956-os Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt, a digitálisan felújított változatot pedig szintén Cannes-ban, a 70. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Cannes Classics blokkjában vetítik. Ha hibát, pontatlanságokat talál, kérjük, jelezze a email-címen, ahol az adatbázissal kapcsolatos egyéb észrevételeit is szívesen várjuk!