Időközben a sírkövekből 3-4 darabot ismeretlen tettesek eltulajdonítottak, ami a temető külsejét károsan megváltoztatta. 1998-99-ben az önkormányzat restauráltatta a műemléktemető sírköveit. Korabeli születési anyakönyvekből szerzett nevek ismeretével sikerült több, eddig nehezen olvasható felírást a restaurátoroknak helyesen a sírkövekre leírni. ( Forrás: Részleges kivonat Marton Jenő Balatonudvari története (önkormányzati kiadás 1999. ) c. könyvéből) Az 1990-es évek után Marton Jenő balatonudvari lakosú nagyra tisztelt tanítónk foglalkozott a műemlék temető történetével magyar és német nyelvű ismertetést írt, aminek alapján az önkormányzat magyar és németnyelvű táblát készítetett a sok érdeklődő számára. Az önkormányzat a temetőket azóta is fokozott figyelemmel igyekszik rendben tartani. A szív alakú sírköves védett műemléki temető az ország négy védett temetőinek egyike. Szeretettel várjuk az érdeklődő látogatókat.
Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe. A pontos válasz nem ismert, de a találgatások közül talán a legszebb, ahogy az anekdotáiról, tréfálkozó szatíráiról ismert, a dunántúli tájakról, a Balatonról, a Bakonyról nagy kedvvel író Eötvös Károly (1842-1916) meséli a szív alakú sírkövek eredetét: "Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. A régi szokás hívei ellenkeztek. De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon? Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát?
A legény elhatározta, hogy szív alakú sírkövet készít kedvese sírjá udvariaknak nagyon megtetszett a szív alakú sírkő és halottjaik számára ők is készítettek hasonlót. Amíg a kőműves élt, sok ilyen sírkövet faragott, amivel "benépesítette az udvari temetőt. " Viszont sokak szerint csak a kőfaragásban és helyesírásban járatlan helyi kőfaragók készíthették őket, mivel néhány síron helyesírási hibák is olvashatók. Képgaléria [ szerkesztés] Balatonudvari temetőrészlet Érdekes sírkő a balatonudvari temetőből Híres elhunytak [ szerkesztés] Lévai Mária (1969-2018) hárfaművész. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szív alakú sírkövek, Balatonudvari, Szívalakú sírkövek,
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Bordács Krisztina - We Love Balaton Több legenda is kering róla, miért készültek Balatonudvariban szív alakú síremlékek a 19. század elején. Akármelyiket hisszük is el, a műemlék temető magával ragad. Ha kerékpárral haladunk át Balatonudvarin, feltűnő sikánok sora miatt kell lassítani a focipálya környékén: a kerékpárút vízszintes és függőleges hullámzással kerüli meg a temetőt és a pályát, az ember akaratlanul is lassítani kényszerül, és ekkor biztosan észreveszi Balatonudvari tán legismertebb nevezetességét: a szív alakú sírköveket. Elsőre úgy tűnik, valamiféle ősi, akár újkőkori maradványok ezek, a Balaton-felvidék válaszai a Húsvét-szigetek különös kőfiguráira, de a tények és legendák mást mutatnak. Fotó: Hunyady József/Fortepan A helytörténészek és kutatók abban nagyjából megegyeznek, hogy Udvari e temetőjét az 1770-80-as években szentelhették fel (bár egyes mendemondák szerint nincs is felszentelve, ez nem is bizonyított).
Látnivalók a környéken Szív alakú sírkövek Balatonudvari A község legfőbb látványosságai a szív alakú sírkövek, amelyek a műemlék temetőben találhatók, a 71-es főút mellett. 63 sziv alakú sirkő található. Ezek többsége az 1800-1850 közötti évekből származik Zsindelyes Csárda Tihanytól 5 km-re (Keszthely irányában), a 71-es fõútvonaltól 200 m-re Balatonudvariban a tó partján, gyönyörû környezetben található a Zsindelyes Csárda. A nádtetõs épületben a múltat idézõ berendezé... Royal Balaton Golf & Yacht Club Balatonudvariban a Royal Balaton Golf & Yacht Club csodálatos panorámájú golfpályáin szakedző segítségével lehet kipróbálni, és alapszinten elsajátítani a golfozás trükkjeit, de természetesen a már gy...
Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton A nyolcvanas években állami restaurálás zajlott, majd 3-4 sírkövet ismeretlenek elloptak. 1998-99-ben az önkormányzat is restaurált, sőt anyakönyvi kivonatokból több, már olvashatatlan nevet is kisilabizáltak. Marton Jenő tanító a kilencvenes években kikutatta a temető történetét, ő készítette a magyar-német nyelvű tájékoztató táblát, amely a mai napig olvasható a helyszínen. Az eredethez azonban Marton sem tudott a mondáknál közelebb férkőzni. Így szól az egyik: egy halász lánya egy váratlan balatoni viharban vízbe fúlt, kőműves szerelme állította neki a szív alakú síremléket. Ezt a formát aztán az udvariak is használni kezdtek. A másikról maga Eötvös Károly számolt be Balatoni utazás című művében: "Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve.
Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is. " A másik mondát Lipták Gábor: Aranyhíd című munkájának "Kőszívekről" szóló írásában találjuk, az író nevet is ad szereplőinek. Dúl Jánosról az udvari halászbokor gazdájáról, annak szép leányáról, Halász Veronikáról szól a hosszú történet. A Dúl családhoz, Veronikához kapcsolódik a kőfaragó legény, aki szerelmes lesz Veronikába. A leány úgy határoz, hogy a legénnyel megy a hegyekbe. Búcsúzik a Balatontól. A tóra törő vihar a bátor leány halálát okozza. Sírja fölé készíti a kőfaragó legény szeretete jeléül a szívalakú sírkövet. A Balatonudvariak rövidített formában Lipták Gábor mondáját vallják magukénak. Bíró Lajosné Pákozdi Eszter 1990-ben így mondta el a történetet: " Az udvari halászgazdának volt egy igen szép lánya, aki sokszor elkísérte édesapját a Balatonra halászni. A bátor leány egyszer egyedül is beevezett a vízre. A Bakony felől hírtelen jött meg a vihar és a leány nem tudott kievezni a partra a zivatar elől. A vihar felborította a csónakját és a leány Balatonba fulladt.
Tiszaroff nevezetes falu, mert a környéken szinte csak itt van állandó háziorvos. Késik a doktor, pedig néhány perce ígérte, hogy mire Tiszaroff határából ideérünk a falu rendelőjébe, ő is itt lesz. A váró ajtaja nyitva: a helyiségben középkorú cigány asszony és az asszisztens. A töpörödött fekete nő hiszi is meg nem is, hogy ha a most kapott beutalóval bemegy a szolnoki kórházba, minden rendben lesz. A baj nagy, de hogy mekkora, a megyei kórház tüdőgyógyászatán kellene tisztázni. Ő a nemzet háziorvosa - HáziPatika. Az asszisztens győzködi, hogy kell az a vizsgálat, és az asszonynak nincs mitől félnie. Csak vigye magával az összes leletét, meg az írást, amelyet a doktor úr adott - olvasható a riportjában. Magyarországon évről évre csökken a háziorvosok száma, ezzel együtt emelkedik a tartósan betöltetlen praxisoké. Egyéb tényezőket is figyelembe véve az látszik, hogy a nem is olyan távoli jövőben akár másfél millió ember maradhat háziorvos nélkül. A magyar háziorvosi rendszerről szóló korábbi cikkünket itt tudja elolvasni.
Már évek óta ide járunk hozzájuk, szinte az összes családtagom, kivéve anyóst:))). Azelőtt Pesten mászkáltunk egyiktől a másikig, de mint kiderült, csak a pénzre mentek, semmi nem úgy készült el a szánkba ahogy szerettük teljesen más, meg nagyon jólesik, hogy mindenkit a Doktornő emberszámba vesz, mindenki fontos neki, látszik rajta, hogy tényleg segíteni szerintem szívvel-lélekkel teszi a dolgát! Nagy pörgés van náluk, szinte meg se állnak. Tovább
El sem juthatnak odáig. Hiába kezdik el a lányok is a középiskolát, egy-két évig maradnak a padban, aztán mennek szülni. Mire 25 évesek, négy-öt gyerekük van, harmincévesen úgy néznek ki, mintha ötven évesek lennének. Már az anyaméhben szívják a füstöt, vagy a dohányét, vagy a vizes fáét. Kis súllyal és obstruktív tüdőbetegséggel jönnek a világra. Az anyatej minősége sem olyan, mint lennie kéne, mert az anyjuk se a terhesség alatt, se aztán nem jut normális ételhez. A csecsemők korán kapnak tápszert, amit a gyártók alaposan megcukroznak. Az óvodásoknak a fele, az iskolásoknak már a kétharmada elhízott vagy túlsúlyos. – A tiszaroffiak nagyon szerencsések, miután a polgármester úgy látja, hogy tanár, orvos és pap nélkül nincs falu. Ezekre sokat költ a közpénzből. Itt mindenki megkapja a gyógyszert, ha szüksége van rá. Fölírom a receptet, a beteg elviszi a patikába a patikus beárazza, ezt a cetlit átviszi a páciens a polgármesteri hivatalba, ahol megkapja a szükséges összeget, azzal visszamegy a gyógyszertárba és kiadják neki az orvosságot.