A trópusi éghajlat következtében megindult a felszín erőteljes lepusztulása, illetve karsztosodása (ismeretlen vastagságú jura, esetleg kréta kőzet tűnt el) és kialakult az óriástöbrös felszín. Folyóvízi szállítással oxidos mangánérc érkezett a területre (esetleg a karsztosodással párhuzamosan) és a zárt töbrökben felhalmozódva csapdába esett. A nem túl távoli (1, 5 km) nyírjesi mangánérc-külfejtés tanúsága szerint az érctelepet legalább 2–3-szori, laterites mállással kísért felszínpusztulás érte, majd a középső-eocénben a süllyedő térszínt elöntötte a tenger. Először agyagos üledékek, később nummuliteszes mészkő rakódott le és fedte be a területet, megvédve ezzel az eróziótól az eltemetődött formákat. Úrkút :: Országjáró. A pliocén vulkanizmus – mely felépítette a Kab-hegy bazaltsapkáját – közvetlenül e területet valószínűleg már nem érintette, majd a meginduló kiemelkedés hatására megkezdődött a térszín pusztulása. Ez a negyedidőszakban felerősödve azt eredményezte, hogy az eocén fedőtakaró nagyrészt erodálódott, és a Csárda-hegy oldalában felszínre bukkant az oxidos mangánérc.
2013 óta hat állomásból álló tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer és két szintből áll. A tanösvény első része a képződmények tetejének szélén körbejárható, növényzettel benőtt, a másik feléhez hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet a katlanba. A falak közt sétálva hatalmas sziklák fognak közre minden oldalról. Bár maga az őskarszt 100 millió éves, a kőzetfelszínen 190 millió évvel ezelőtti, így a tengerfenéken élt állatok lenyomatai is felfedezhetők. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület tábla. Az úrkúti kőzetfalak turisztikai jelentőségük mellett tudományos kutatási helyszínt biztosítanak, illetve alsó-, közép- és felsőfokú oktatást szolgáló terepi bemutatóhelyként is szolgálnak. Kiemelt kép: Bódi Katalin
A Déli-Bakonyban, Ajkától nagyjából 10 kilométerre, a Kab-hegy szomszédságában található az 1950 lakost számláló Úrkút, amelynek nyugati utcái egy különleges, régészeti kincsekkel teli területre nyílnak. Az Ajka, Szentgál és Nagyvázsony irányából elérhető település tőszomszédságában terül ugyanis el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága kezelésében levő Úrkúti-őskarszt Természetvédelmi Terület. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület mértékegységek. A földtani képződmény nemzetközi viszonylatban is páratlan kincs. Jura kori nyomok a Bakonyban Az Úrkúti-őskarszt, más néven Csárda-hegyi őskarszt több száz millió éves emlékeit a külszíni fejtéssel működő mangánércbányászat tárta fel. A kézi művelésnek köszönhetően szerencsére a hegy jura kori mészkőalapjának nem esett bántódása, így a dinoszauruszok korának is tartott mezozoikum, avagy a földtörténeti középidő jelenségeinek nyomai is fellelhetők benne. Az úrkúti mészkőben ráadásul nemcsak a jura kori karsztjelenségek, így az ősrégi víznyelők, vízmosással keletkezett bemélyedések, töbrök formációi váltak láthatóvá, de felszínre kerültek az akár 190 millió évvel ezelőtt élt élőlények egyedülálló leletanyagai is.
Nyitvatartás: Korlátlan, nincs belépő Eltöltött idő: kb. 1 óra Túra hossza: 1 km Az Úrkúti őskarszt, más nevén Csárda-hegyi Őskarszt története Az Úrkút határában fekvő, közel 2, 2 hektáros terület egykor a mangánbányák otthona volt, melyet 1917- ben fedeztek fel. Ez akkor az ország legnagyobb mangánérc lelőhelye volt. A kevés robbantásnak és a kézi fejtésnek köszönhetően a mai napig őrzi a táj a felszínre került 100 millió éves formakincseket. A kőzeteken szabad szemmel is látni a Jura időszaki vöröses színű vas-oxidos kiválást, illetve a szemfülesebbek észrevehetik egy-egy tengeri állat lenyomatát is a rózsaszínes mészkőben. 1951- ben nyilvánították természetvédelmi területté. 2012- ben európai Geoparkká vált: Bakony–Balaton Geoparkbanaz Úrkúti-őskarszt TT 2013- ban a Pangea egyesület, és a Mangán Kft. 120/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. hozta létre a tanösvényeit, és tették bejárhatóvá. A tanösvény első része a képződmények tetejének szélén kialakított körbejárható, növényzettel benőtt, majd a másik feléhez fa lépcsőkön kell lemenni a katlanba.
1 km| 166 perc Tovább enyhén balra északnyugatra ezen Róka utca 95 21 Eddig: 11. 3 km| 169 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Róka utca 96 Eddig: 11. 3 km| 169 perc Tovább jobbra északra ezen Turista út 97 Dobogó-hegy Eddig: 11. 5 km| 173 perc Tovább balra északnyugatra ezen lakóút 98 22 Eddig: 11. 5 km| 173 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen lakóút 99 Eddig: 11. 6 km| 174 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen gyalogút 100 Eddig: 11. Biatorbágy, Nyakas-kő (olaj) - Meska.hu. 7 km| 175 perc Tovább enyhén jobbra északnyugatra ezen Patak utca 101 Eddig: 11. 8 km| 177 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Határkereszt sétány 102 Eddig: 11. 8 km| 177 perc Tovább enyhén jobbra északra ezen Határkereszt sétány 103 Eddig: 12. 0 km| 180 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen gyalogút 104 Eddig: 12. 0 km| 180 perc Tovább enyhén balra nyugatra ezen gyalogút 105 Eddig: 12. 0 km| 180 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen lépcső 106 Eddig: 12. 1 km| 181 perc Tovább élesen jobbra keletre ezen gyalogút 107 23 Eddig: 12. 1 km| 182 perc Tovább élesen balra nyugatra ezen Viadukt (Helyi védelem +02539) 108 Eddig: 12.
Biatorbágy kedvelt kirándulóhelye a Nyakas-kő és a mellette található Madár-szirt, erre a sziklavonulatra vezet fel a Százlépcső nevezetű ösvény. Szeptember 24-én szeretnénk az utat járhatóbbá, a környezetét tisztábbá tenni, a hiányzó lépcsőfokokat kiegészíteni, útjelző táblákat elhelyezni. Biatorbágy nyakas ko catalogue. Minden segítséget szívesen fogadunk, találkozzunk a délelőtt 9-órától a helyszínen! Térkép Biatorbágyi Tájvédő Kör Biatorbágyi Természetbarát és Kerékpáros Egyesület Hozzászólások
Ez az oka tehát a látványos formakincsnek! A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik! A Biatorbágy környékéről szóló egyéb cikkeink itt és itt érhetők el! A Nyakas-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
A Nyakas-kő monumentális sziklakolosszusa A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a táj meghatározó elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat, amely a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja? Ezekre kaphatunk választ a következőkben. Kalandra fel! Százlépcső nap | Biatorbágyi Tájvédő Kör. A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső-miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata tengerekben rakódtak le (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi sekélytenger normális sótartalmú vizében rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú "lajtamészkő" feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a képződményt, de maga a szikla nem ebből áll.