A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25. ) az oltás, szemzés napja. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Március - Agroinform.hu. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. A fiatal, nemrég oltott fát nem volt szabad kitörni, visszavágni, mert kivérzett. Gyermekáldásért is ekkor lehetett sikerrel fohászkodni. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött. Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek.
Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek angyali dicséretét, melybe szállva ég Királya formát öltött, emberét, és megszülte férfi nélkül Szűzanyánk a gyermekét. Mennyországnak küldötteként Gábor angyal lejöve:... Legyen nekem igéd szerint, mondja Szűz az angyalnak, engedelmes lánya vagyok a felséges parancsnak, s méhe szűzen helyet adott az isteni magzatnak. (Csanádi Albert: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, részletek Pange lingua virginalis, XVI. század eleje; fordította Csonka Ferenc) Ebben az évben március 26-án ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, minthogy a liturgikus naptár szerint 25-én tartandó ünnep idén nagyböjt ötödik vasárnapjára esne. Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. Gyümölcsoltó Boldogasszony | Magyar Kurír - katolikus hírportál. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy- és az Úrangyala-imádságokat. E Mária-ünnep elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírüladásának rejtett eseményével kezdődött el.
Mert az Úrnál egyedül csak te találtál kegyelmet, megfogansz és megszülöd majd megváltóját embernek, Jézus lesz a neve néki, ki üdvőzit népeket. Nagy lesz ő, s a Magasságos gyermekének hívatik: Istentől majd Dávid atyánk trónja néki adatik, s Jákob népén, nemzetségén örökké uralkodik. S miként lesz az, kérdi a Szűz, mert férfit nem ismerek, az angyaltól víg jóslattal hangzik rá a felelet: Istent szülsz majd, de megtartod a szüzességjeleket. Mert a mennyek országából a Szentlélek száll reád, akitől a szűzi méhed megfoganja a fiát, atyjának ki mondhatja majd magasságnak az Urát. Gyümölcsoltó boldogasszony mezőgazdaság. S hogy ne kétkedj, ím, rokonod, a meddő s élemedett Erzsébet is hat hónapja hord méhében gyermeket, mert az Úr amit kimondott, lehetetlen nem lehet. Legyen nekem igéd szerint, mondja Szűz az angyalnak, engedelmes lánya vagyok a felséges parancsnak, s méhe szűzen helyet adott az isteni magzatnak. Fordította: CSONKA FERENC A magyar és a latin szöveget egyaránt a Szöveggyűjteményből vettük át (270-271). Tánczos Erzsébet írása Forrás:
EASZC-Vay Ádám Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium - Galéria - iskola képek