A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekcióját számos Ferenczy Noémi-alkotás gazdagítja, amelyek feldolgozása – és velük párhuzamosan a Ferenczy család többi tagjának ránk maradt alkotásainak számba vétele – révén elért legfrissebb kutatási eredményeket is kamatoztató kiállítás hozzájárulhat e kivételes életmű újraértékeléséhez. további információ
Ferenczy Noémi Született 1890. június 18. [1] [2] [3] Szentendre Elhunyt 1957. december 20. (67 évesen) [1] Budapest [4] Állampolgársága osztrák–magyar Házastársa Kőrösi-Krizsán Sándor Szülei Fialka Olga Ferenczy Károly Foglalkozása festőművész egyetemi oktató textilművész Kitüntetései Kossuth-díj Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Noémi témájú médiaállományokat. Ferenczy Noémi ( Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1957. december 20. ) gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike. Kőrösi-Krizsán Sándor felesége. Életpályája [ szerkesztés] Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművésznő. A művészettel – mint mindegyik testvére – apja műtermében kezdett ismerkedni. A nagybányai művésztelepen sokszor megfordult. 1911 -ben Párizsba ment, ahol kitanulta a falikárpitszövést, a Manufacture des Gobelins-ben. 1926 -tól a KUT tagja volt. 1932 -ig élete nagy részét Nagyváradon és Brassóban töltötte. 1932-től élt Budapesten.
1924-ben egyedüli magyarként őt hívták meg a bécsi Nemzetközi Kiállításra. Nemzetközi sikerei révén művei Európa számos múzeumába eljutottak. Munkásmozgalmi kötődése egész pályáján érződött, más iparművészeti ágakkal, kerámiával, üvegfestéssel, hímzéssel is kísérletezett. Kései alkotásain szakított a teljes felület kitöltésével, szűkebb képteret, semleges hátteret alkalmazott, és dekoratív elrendezéssel hangsúlyozta kárpitjai műfaji tisztaságát. 1926-tól volt a KUT tagja és kiállítója. 1932-ben, a Nagybányán és Brassóban töltött idő után Budapestre költözött. "Ferenczy Noémi egyetemes történelmi jelentősége éppen az, hogy a történelem mai sorsfordulóján rátalált a gobelin személytelen művészetére" – jellemzi Farkas Zoltán, s valóban, Felvonulás című műve reliefhatásra épül, azonos jellegű figurái szabályos rendben sorakoznak egymás mellett és fölött. Stílusa Bernáth Aurélhoz és Szőnyi Istvánhoz áll közel. 1932-ben Budapesten telepedett le. 1945-től tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán.
De mennyire más! Nem eleven, nem izgatott, inkább fáradt, magábahullott, szintén jóságos, de sohasem mosolygós. Nagyon nyugodt, már nem is csodálkozó, akár a papnő, aki mindennap láthatja istenségeit. Ünnepélyes ő is, de ünnepeit nem rendezi, bennük él, mert nincs is egyéb világa, mint látományaié. Álmélkodását már alig érezzük, mozdulatai lassúk, kissé vének, fáradtak, lemondók: Ferenczy Noémi képzelete nem történésekben, hanem helyzetekben él. " (Farkas Zoltán: Ferenczy Noémi, Nyugat, 1931) A Kossuth-díjas gobelinművész, Noémi is gyakran megfordult a nagybányai művésztelepen, a művészettel apja itteni műtermében kezdett ismerkedni. 1911-ben Párizsba ment, a Manufacture des Gobelins-ben tanulta ki a falikárpitszövés technikáját, de jórészt autodidakta volt. Alkotásait az általános gyakorlattal ellentétben nem csupán megtervezte, hanem saját maga készítette. Kartonra tervezett festményeit növényi festékkel saját maga által színezett gyapjúfonalakból szőtte. Első alkotásai Nagybányán tervezte és szőtte, ezeket 1916-ban az Ernst Múzeumban édesapja Ferenczy Károly, és testvére Béni műveinek társaságában állította ki először a Ferenczy Károly és gyermekei című tárlaton.
Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog () sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz. A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek
Talán a középkor művészeinek, kézműveseinek nyomát követve juthatunk közelebb műveinek megértéséhez. Náluk a feltétlen istenhit, nála a művel és a munkával való panteisztikus egyéválás eredményezte az alkotás folyamatát áhítattal megtöltő, azt megnemesítő, megihlető hangulatot. Gobelinjeit, szinte egyedülálló módon saját maga szőtte le: esetében tehát nem válik el a tervező művész és a kivitelezést végző kézműves személye. Többek között innen eredeztethető alkotásainak utolérhetetlen egysége, megbonthatatlan ökonómiája. "A művészi tárgyalkotás egyfajta istentisztelet volt nála" - írta róla Tolnay Károly, a magyar művészettörténet írás talán legnagyobb alakja. Az Alvó pásztorhoz készült vázlatok - rajzok, akvarellek és temperák - jól illusztrálják ennek az "istentiszteletnek" legfontosabb stációit. Az előkészítés hosszú, többféle technikán átvezető folyamata, valamint a gobelin szövésének fárasztó manuális rítusa eredményezi Ferenczy műveinek tökéletesen letisztult voltát. A látványélmény - esetlegességeitől megtisztítva - szubsztanciává, általános ideává nemesítve jelenik meg az Alvó pásztor című munkán is.
Kerülhet bele reszelt fokhagyma, morzsolt kakukkfű és egyéb fűszer, továbbá csirke esetén currypor is. Nem fukarkodnak a fűszerekkel, bár a németeknél Döner papának titulált és a találmányáért életműdíjjal kitüntetett Kadir Nurman a haláláig úgy tartotta, hogy a zamatot a húsnak kell adnia, nem az erős fűszerezésnek. A török élelmiszereket árusító boltokban és fűszerkereskedésekben kifejezetten a döner kebabhoz összeállított fűszer- és páckeveréket is kínálnak. Zöldségek és szószok Országok, sőt tájegységek szerint is eltérhetnek. A tányéron szervírozott és feltekerve vagy szendvicsként elkészített dönerhez általában paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, friss vagy ecetes uborka dukál. Kebab keszitese hazilag grill. Rendszerint egy csípős és egy joghurtos mártást adnak hozzá. Lavaş és pide A húsnyesedéket a szokásos kiegészítőkkel egyetemben gyakran a tortillához hasonló, de búzalisztből sütött lavaş tésztába csavarják. A lavaşba tekert döner kebab neve dürüm. A pide a pizzához hasonló, a tetején rombusz alakban bevagdosott, szezámaggal megszórt lepénykenyér.
Kebab tésztával Hozzávalók: 1 kg birka- vagy borjúhús, 6 db hagyma. A tésztához: 35 dkg liszt, 2 evőkanál margarin, 2 paradicsom, 1 csokor petrezselyem, só, bors, kakukkfű A hagymát finomra vágjuk, a margarinon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk az egészen apróra vágott húst majd ezzel együtt 30 percig lassan tovább pároljuk. A hagymás hőshoz hozzáadjuk a feldarabolt paradicsomot, vízzel felöntjük és 90 percig tovább főzzük. Ezután 2 finomra vágott hagymát adunk hozzá, kicsit átforraljuk, míg az újonnan hozzáadott hagyma is megüvegesedik. Kebab keszitese hazilag menu. Borssal, kakukkfűvel ízesítjük, félretesszük, és hagyjuk kihűlni. A lisztből, sóból, margarinból, 1 tojásból kevés vízzel sima tésztát gyúrunk a masszából. A tésztát körülbelül 1/2 cm vastagságura kinyújtjuk, és négyszögletes darabokra vágjuk. A közepére a hústöltelékekből kis halmokat formálunk, és háromszögletűre összehajtogatjuk. Tetejét tojással megkenjük, kizsírozott sütőlemezre helyezzük és közepesen meleg sütőben 30 perc alatt megsütjük. Marhahúsos kebab 1 kg marhafartő 3 gerezd fokhagyma 1 evőkanál petrezselyemzöld (friss, aprított) 0.
Nem kell hozzá grillezős forgónyársat beszerezned, sem akkora húsmennyiségben gondolkoznod, mint a sarki török büfésnek. Cikkünkből azt is megtudhatod, mi köze van a dönernek Berlinhez. Mi az a kebab és mitől döner? A kebab (törökösen kebap) elnevezés az arab kabāb szóból származik, ami nyársra szúrt húst jelent, a döner pedig a török dönmek (forgatni) igével kapcsolatos. A döner kebabhoz bepácolt hússzeleteket tűznek egy jókora nyársra, a rétegek közé darált húst töltenek, majd a tornyot izzó grill előtt körbeforgatják. Az épp megsült részeket leszelik. Hogyan kell elkészíteni házilag a kebabot?. A görög gírosz és az arab shawarma lényegében csak a húsok fajtája és a fűszerezés tekintetében különbözik a döner kebabtól. (Az előbbi jellemzően sertésből, az utóbbi marhából készül. ) A döner kebab története Az első nyomtatott török szakácskönyvben még utalás sincs a dönerre, amelynek elődjét egy 18. századi útikönyv szerint vízszintes nyárson sütötték. Az oszmán birodalom katonai tanácsadójaként 1836–1839 között Anatóliában tartózkodott Bernhard von Moltke leírta a receptet is: akkoriban a vékonyra szeletelt ürü- és birkahúst egy napig marinálták hagymalét, sót, borsot, erős paprikát és római köményt tartalmazó pácban, majd a nyársat tölgyfa parazsa felett forgatták.
Visszajelzés küldése
A számítása bevált, és az üzlete egyszeriben fellendült. A török büfések módszere A bepácolt szeleteket fűszeres darált hússal rétegezve szorosan egymásra tornyozzák, majd nyárson beállítják egy speciális grillbe. Ez kezdetben faszenes volt, ma inkább gázzal vagy árammal üzemeltetik. A nyárs szép lassan forog a hőforrás előtt, amely csak a húshenger egyik oldalát melegíti. Közben a külső oldalát a páclével kenegetik, és amikor pirulni kezd, egy hosszú késsel lenyesegetik róla a már átsült részeket. A kisülő zsír, illetve a páclé felülről lecsorog a nyárson és csodálatos zamatot kölcsönöz az omlós húsnak. Hozzávalók Hús A törököknél a vallási előírások miatt eredetileg bárány és birka, ritkábban borjú vagy marha került a forgó nyársakra. Kebab készitése házilag - Receptkereső.com. Manapság jellemzően kétféle nyárssal találkozhatunk: az egyiken hús, a másikon csirke vagy pulyka süldögél. (Törökországban a szárnyas nem tartozik a hús kategóriába. ) A dönerben a darált hús mennyisége nem haladhatja meg a 60%-ot. Fűszerek A pácoláshoz és az ízesítéshez egyaránt alkalmazott keverékből nem hiányozhat a só, bors, az édes és a csípős fűszerpaprika, a római kömény, valamint a reszelt hagyma.
A maradékot azonnal tedd vissza a mélyhűtőbe, ahonnan bármikor előkaphatod. Ha több időd van, akkor a hússzeleteket rétegezés előtt joghurtos pácban pihentetheted. Ettől a serpenyős döner is finom porhanyós lesz. Török receptek >>> A SZÍNES-ÍZES TÖRÖK KONYHA >>> A török konyha >>>