Hogyan alakultak az olimpiai falvak építésének szokásai, hagyományai? Áttekintés az első újkori játékoktól egészen napjainkig. Az 1896-os első modern olimpia megrendezése óta a játékoknak helyet biztosító szervező városok elsősorban arra törekszenek, hogy saját maguknak minél nagyobb dicsőséget szerezhessenek. Ez volt, hogy ötvöződött némi náci propagandával ( Berlin, 1936), vagy épp egymásnak való technológiai felkészültségbeli és erőfitogtatással ( Moszkva, 1980; Los Angeles 1984), de azért a lényeg mindig ugyanoda összpontosult: a játékokra. A korai olimpiákon eleinte még nem volt szükség hivatalos, a sportolók elhelyezésére szolgáló épületekre. Csak összehasonlításképp: az 1896-os, athéni olimpián 241 versenyző vett részt, a július 27-én kezdődő londoni olimpiára majd 17 000 sportolót várnak. Így természetesen ma már teljesen más a mérvadó szempontrendszer, mint annak idején. Az utóbbi évtizedekben a sportversenyekkel a város vezetői igyekeznek átfogóan irányítani a urbánus fejlődést, ezáltal megerősítve a helyi iparágakat, bővítve az adóalapot, támogatva a közvélemény által is fontosnak tartott infrastrukturális fejlesztéseket, befektetéseket.
Olimpiai sportágak [ szerkesztés] A játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot: Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Sportág, szakág Egyéni Csapat férfi női vegyes összesen atlétika 12 0 birkózás 1 kerékpározás 6 sportlövészet 5 súlyemelés [2] 2 tenisz torna 8 úszás 4 vívás 3 Összesen 40 43 Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek. Menetrend [ szerkesztés] ● Megnyitó ünnepség Versenynap Döntő(k) Záró ünnepség április 7 9 10 11 13 14 15 Ünnepségek Atlétika 16 Birkózás Kerékpározás Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna Úszás Vívás Összes aznapi döntő Összesítés 24 32 45 47 48 április. A magyar csapat szereplése [ szerkesztés] Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok és első az úszás sportágban is Éremtáblázat [ szerkesztés] (A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve. ) Az 1896. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Ország Arany Ezüst Bronz 1.
A résztvevők többsége görög volt. Teniszben, futó-, ugró- és dobószámokban, vívásban, súlyemelésben, kerékpározásban, birkózásban, lövészetben, úszásban és tornában vetélkedtek. Tudták? A görög Luisz Szpiridon a maratoni futásban több mint hét perccel vert rá a második helyezettre A krikettet és a labdarúgást le kellett mondani, mivel túl kevés volt a jelentkező, az evezős és vitorlásversenyek pedig a rossz időjárásnak estek áldozatul. Az egyes számok győztesei ezüst érmet, oklevelet és olajfalevélkoszorút kaptak. A helyezettek bronz érmet és babérkoszorút kaptak, míg a harmadik helyen végzettek üres kézzel tértek haza. Az első olimpiai bajnok az amerikai James Brandan Connolly lett, aki 13, 71 méteres ugrással nyerte meg a hármasugrást. A görögök lelkesedésének köszönhetően az Olimpia nagy sikert aratott. >>Az első modern olimpia> >>Az olimpiák 1980-tól napjainkig> >>Kire figyeljünk Athénban?
Célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1984. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpia házigazdájának. Megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), amelynek első elnöke a görög Dimítriosz Vikélász lett. A görög kormány és a nagyközönség is azt gondolták, hogy minden olimpiának Athén fog otthont adni, azonban a NOB másképp határozott, miszerint minden olimpiának más kontinens más alkalmas országa fogja megrendezni az adott olimpiai játékokat. Az első jó néhány olimpia nem sikerült olyan színvonalúra mint amit vártak tőle, ekkor még nem a sporté volt a főszerep.
Az I. világháború miatt nem tudták megrendezni az olimpiát, de sorszámát megtartották, ezzel is emlékeztetve az utókort a szörnyűségekre. A VII. olimpia rendezését a NOB Budapestnek (! ) ítélte oda, azonban a világháború veszteseként erről le kellett mondanunk, sőt, részt sem vehettünk az Antwerpenbe áthelyezett játékokon, a németekkel egyetemben. 1924-ben 44 ország 3000 sportolója versenyzett, köztük Magyarország is, mely végre visszatérhetett az olimpiai közösségbe. A háborús ellentétek áthidalására a IX. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát a semleges Hollandia kapta. 46 ország legjobbjai között már a német sportolók is szerepelhettek. A XI. nyári olimpiát Hitler a náci propaganda céljaira használta fel. A legkiemelkedőbb és legnépszerűbb résztvevő mégis egy néger atléta, a 4 aranyérmes Jesse Owens lett. A II. világháború miatt elmaradt a XII. és XIII. olimpia, de sorszámukat ismét megtartották. Csak 12 év múltán, 1948-ban találkozhatott újra a világ sporttársadalma, Londonban. 1952-ben Helsinkibe 69 ország küldte el legjobbjait.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/gerinc felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 0 piros arany érkezett, és /u/gerinc felhasználónak összesen 0 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
Mit lehet tudni a Somlói galuska nevének eredetéről? Segítünk! A somlói galuska hazánk egyik legközkedveltebb édessége, gyakorlatilag ahány ház, annyi recept létezik a süti készítésére. Az eredete azonban egyáltalán nem vész el a sok éves hagyomány ködében – ellenkezőleg, pontos információkkal rendelkezünk a finomság születéséről! A somlói galuska, akár csak sok már híres édesség a Gundel étterem nevéhez köthető. A süti feltalálója, Gollerits Károly ugyanis a Gundelben volt főpincér, mikor az 1950-es évek végén megfogant benne a somlói ötlete. A kivitelezést azonban nem neki, hanem kollégájának, Szőcs József Béla cukrászmesternek köszönhetjük, aki sok évi Gerbeaud cukrászda-beli inaskodás után került kollegális viszonyba a Gundel főpincérével. Ők ketten keltették életre a tejszínhabos, csokiöntetes piskótacsodát, mely később akkora sikernek örvendett, hogy még az 1958-as brüsszeli világkiállításon is szakmai díjat nyert. Somlói galuska nevének eredete A nevét azonban csak Szőcsnek köszönheti.
A somlói galuska hazánk egyik legközkedveltebb édessége, gyakorlatilag ahány ház, annyi recept létezik a süti készítésére. Az eredete azonban egyáltalán nem vész el a sok éves hagyomány ködében – ellenkezőleg, pontos információkkal rendelkezünk a finomság születéséről! A somlói galuska, akár csak sok már híres édesség a Gundel étterem nevéhez köthető. A süti feltalálója, Gollerits Károly ugyanis a Gundelben volt főpincér, mikor az 1950-es évek végén megfogant benne a somlói ötlete. A kivitelezést azonban nem neki, hanem kollégájának, Szőcs József Béla cukrászmesternek köszönhetjük, aki sok évi Gerbeaud cukrászda-beli inaskodás után került kollegális viszonyba a Gundel főpincérével. Ők ketten keltették életre a tejszínhabos, csokiöntetes piskótacsodát, mely később akkora sikernek örvendett, hogy még az 1958-as brüsszeli világkiállításon is szakmai díjat nyert. A nevét azonban csak Szőcsnek köszönheti. A cukrászmester ugyanis a Somlyó domb lábánál fekvő Kisalag városrészből származott, aki szülőföldje előtt tisztelegve nevezte el a különleges édességet somlói galuskának.
A Zilában is nagyon kedveljük ezt a magyar különlegességet, épp ezért örömmel készítjük minden egyes rendelés alkalmával. A recept az eredeti, de persze ahány cukrász, annyi finom, egyedi pikantéria – érdemes hát egy kísérletet tenni nálunk is a somlói galuskával!