Ayşe Hümaşah Szultána | Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz Ii. (Verselemzés) - Verselemzes.Hu

Friday, 16-Aug-24 10:43:01 UTC

A szultána valószínűleg 1594-ben halt meg; fiával mekkai zarándoklatra ment, és nem sokkal visszatérése után üsküdari palotájában elhunyt. A Mihrimah szultána dzsámiban helyezték örök nyugalomra. Egy feltételezés szerint egy harmadik férje is volt, Aziz Mahmud Hüdayi Efendi, akivel 1590-ben házasodott össze. Gyermekei [ szerkesztés] Abdurrahman Bey: Cağalazade Sinan pasa lányát vette feleségül, fiuk Mehmet pasa. Mehmet Bey: Hersek szandzsákbégje volt Telli Hasan pasa boszniai kormányzósága idején. Az osztrákok elleni háború során, a sisaki csatában (1593) a Kupa folyóba fulladt. Şehit Mustafa pasa: Kilis szandzsákbégje volt. Mihrimah szultána – Wikipédia. Ugyanabban a csatában fulladt a folyóba, amikor bátyja. Osman Bey: 1590-ben meghalt, a Mihrimah dzsámiban temették el. Galéria [ szerkesztés] Az edirnekapii Mihrimah szultána dzsámi Az edirnekapii Mihrimah dzsámi más szemszögből Az üsküdari Mihrimah külliye Másik nézőpontból

  1. Mihrimah szultána – Wikipédia
  2. Berzsenyi magyarokhoz 1

Mihrimah Szultána – Wikipédia

Ayse szultána Ayse szultána alakítója Sude Zulal Güler török színésznő. Ayse szultána, Ahmet szultán és Kösem szultána lánya. Sude Zulal Güler 2001. augusztus 25-én született Törökországban.

Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 88196351 LCCN: no2013059475 ISNI: 0000 0000 6103 9938 GND: 138136874

1796 körül keletkezhetett A magyarokhoz I. című verse, amelyet a klasszicista igények szerint tökéletesre csiszolt. A nyomtatás dátuma 1810. Berzsenyi célja az erkölcsnemesítés volt, ezért az erkölcs szó vált kulcsfogalommá a szövegben. A retorika is helyet kapott benne. A lírai én megszólítja a magyarokat, erre a cím is utal. Kérdést tesz fel: mi a magyar most? Berzsenyi a magyarokhoz ii. Kiábrándító metaforával válaszol: "rút sybarita-váz" (szibarita). Az ókori példa a magyarság elpuhultságát és erkölcsi romlását érzékelteti. De nem volt ez mindig így. A legelső sor a jelen és a múlt éles szembeállítása: "Romlásnak indult hajdan erős magyar". Az ilyen típusú verset érték- és időszembesítőnek nevezzük. A költemény első fele olyan történelmi példákat említ, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Az ország a tatár és török harcokat követően is állnva tudott maradni. De a jelen erkölcsi romlása aláássa a régi dicsőséget. A magyar legnagyobb bűne pedig a testvérviszály. A költő – jó szónokhoz méltón – példázattal is alátámasztja azállítását: "a tölgy szélvésztől ki nem dől, csak ha gyökereit a férgek belülről felőrlik".

Berzsenyi Magyarokhoz 1

Ennek ellenére a magyar rendek véleménye Napóleonról nem volt egységes. A legkisebb csoportot, a jakobinizmus felé hajló progresszíveket, akik Napóleonban a francia forradalom képviselőjét látták, hamarosan elnémította, háttérbe szorította az osztrák kormányzat. Berzsenyi magyarokhoz 1. De rajtuk kívül is voltak a nemesség köreiben Napóleonnak csodálói, és akik nem csodálták, azok se érezték magukénak az ellene vívott háborút. Voltak, akik a Habsburgok szorongatott helyzetét szerették volna arra kihasználni, hogy politikai és gazdasági előnyöket csikarjon ki tőlük Magyarország. Ám a legerősebb a nagybirtokos, Habsburg-hű réteg volt, amely feltétel nélkül támogatta a bécsi udvart a franciák ellen pénzzel és katonával is. A Habsburg-ellenes magyar nemesi ellenzék nem akarta a császárnak megajánlani az adót és a katonákat, a vers keletkezésének idején, az 1807-es országgyűlésen is bizonyos régi követelések teljesítésétől akarta függővé tenni a dolgot. A hangulat akkor kezdett változni, amikor Napóleon már a magyar határokat is fenyegette.

Ez még nem a függetlenségi harcok ideje, a kor nemessége nem gondolt az osztrákoktól való elszakadásra. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz - Meglepetesvers.hu. Mai eszünkkel visszanézve már nehéz megérteni, különösen a későbbi, 1848-as események ismeretében, de voltak dolgok, amiket Berzsenyi korának nemessége a nemzeti függetlenségnél is fontosabbnak tartott. A kor általános királyhűsége és alkotmánytisztelete él az ő verseiben is. Most olvassuk el a verset! Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!