Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, 1909-1980 Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar ülései, 1934-1935 1935. április 6. Ünnepi ülés a 70 éves Polner Ödön köszöntésére 2X1 Jegyzőkönyv felvétetett a Ferenc József-tudományegyetem Jog- és Államtudományi ivarénak Polner üdön egyetemi ny. r. tanár 70. -ik életévének betöltése alkalmából Szegeden az Egyetem dísztermében 1955. évi április hó 6. -án megtartott ünnepélyes ülésérőlI. Elnöklő Dékán a nemzeti Hiszekegy elmondásával a kari ülést megnyitja, dvözli a társegyetemek, tudományos intézmények, jogakadémiák és hatóságok képviselőit. Felolvassa óri Glattfelder Gyula püspök levelét, amellyel az ünnepeltet köszönti. Felolvassa dr. Oszwald István, a Curia elnöke, Gusztáv, dr. Gémethy Károly, vratil /deos, dr- -zladits Károly, racsányl Móricz, József stb. Szegedi Tudományegyetem | Az egyetem története. üdvözlő és távol- maradásukat kimentő leveleit és táviratait. - Az ünnepeltet a Kar nevében üdvözli: Kedves dön Darabunk! isten kedvező kegyelméből, teljes testi és szellemi frisseségben, jó egészségben és fiatalos kedélyben elérkeztél életed egy nagy cezúrájához, amely az egyetemi professzor életében nevezetes hivatalos határkő és amelynél, ha valakinek, úgy nekünk, a jog- és államtudományi kar tagjuinak és szép Next
Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest: MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. Oláh-Gál Róbert: A Ferenc József Tudományegyetemen matematikából doktoráltak listája = Műszaki Szemle, 46. Tudománytörténeti különkiadás. p. 24–28. ) Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–TypoTEX, 1993. Szabó Péter Gábor: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921–1940) = Műszaki Szemle, 46. 28–34. ) Szabó Péter Gábor: Euler 300 (url: 2021. ) Szabó Péter Gábor: Tényleg Vályi Gyula volt-e Riesz Frigyes mestere? = Matlap 2020. Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar ülései, 1934-1935 | Könyvtár | Hungaricana. 10. ) Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Gazda István. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921–1998. Szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged: Officina Ny., 1999. Szegedi Egyetemi Tudástár. 5. köt., Élettelen természettudományok. Hannus István. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2014. ) Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele = Szeged, 2020.
Az utóbbi években pl. parázs vita zajlott az egyetemen a magyar nyelvű feliratok kapcsán. A leírás Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz (Korunk, Kolozsvár, 1992. ) alapján készült.
Issekutz adta elő a gyógyszerészi műtant, mely a mai gyógyszertechnológia elődje. A kémiai képzés bázisa a Vegytani Intézet volt, itt Fabinyi Rudolf, majd Széki Tibor foglalkozott a gyógyszerészhallgatókkal. A gyógynövények ismeretét a Gyógyszerismeret tárgy keretében oktatta Lőte József, később Jakabházi Zsigmond. Az I. világháború után a kolozsvári egyetem rövid budapesti átmeneti működés után Szegeden nyert elhelyezést. Ekkor Dávid Lajosra várt a nagy feladat: megszervezni az egyetemi gyógyszertárat, biztosítani a klinikák gyógyszerellátását és folytatni az egyetemmel Szegedre települt hallgatók képzését. Ebben az időben az ún. régi rendszerű képzés volt érvényben: két év gyakornoki idő után a gyógyszerész gyakornokok ún. tirocinális vizsgát tettek. Ennek birtokában beiratkozhattak az egyetemre, ahol a matematikai és természettudományi karon, ill. az orvosi karon folyt a képzés. A vizsgák letétele után a hallgatók oklevelet kaptak. Két év gyakorlati idő után lehetett ún. approbációs vizsgát tenni, amely gyógyszertárvezetésre jogosított.
2000. január 1-jén 10 karral – pontosabban, a Konzervatórium Főiskolai Karával kiegészülve 11 karral – létrejött a Szegedi Tudományegyetem. A 11 kar hamarosan 12. társat is kapott: 2007 januárjától a fogorvosképzést külön fakultáson gondozzák. Az egyetem egykori rektora, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (1940/41-es tanév) az intézmény számára a következő fő feladatokat jelölte meg: "gyűjteni, terjeszteni, és gyarapítani az emberi tudást", nevelni a jövő tudósait, "akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik…", a haza részére olyan polgárokat nevelni, "akik el vannak látva a szellem fegyverével…", "s a mi egyetemünknek van még egy fontos hivatása is! Hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen! " A Szegedi Tudományegyetem mai vezetői ennek a kihívásnak megfelelően arra törekszenek, hogy szellemi potenciálunknál fogva az ország egyik első egyeteme legyünk. A Szegedi Tudományegyetemnek erre minden feltétele adott, hiszen az előző évtizedek nagyhírű professzorai, az általuk vezetett iskolák és műhelyek újabb és újabb generációit nevelték ki kutatóinknak és oktatóinknak.