level 1 abszolut oltás párti vagyok de a kínait oroszt nem adatom be, csak az eu-ban engedélyezettet, és csak az ajánlott ütemezésnek megfelelően... ha kell kivárom, hogy a magán egészségügyben kapjam meg, ember módjára, emberkísérletben nem veszek részt, kib@szott kuruzslók...
csak néhány gyerek - szóval effektíve ez 1-P(V)) P(V|K): annak az esélye, hogy egy Magyarországon coviddal kórházba került ember be volt oltva minimum kétszer, ez a képen látható statból jön, 38/125 P(¬V|K): annak az esélye, hogy egy Magyarországon coviddal kórházba került ember nincs beoltva, ez is a statból jön, 87/125
Na most akkor még gyorsan módosítják még egyszer a törvényt és beleírják, hogy az orvosi szolgalati viszonyban alkalmazottak nem nyilatkozhatnak soha a sajtónak és nem adhatnak ki semmilyen (statisztikai adatot sem) senkinek mert az mondjuk: szolgalati titoknak minősül. Esetleg még meg lehet spékelni azzal, hogy a katonai törvények is vonatkozzanak rájuk. És kész is. Jó vicc lenne, ha vicc lenne és egyszer már nem csinálták volna meg ezt a tűzoltókkal. Magyar Orvosi Kamara - Közlemény az oltásellenes orvosokról : hungary. (Jah és lehetőleg 30 perc alatt átvive a módosítást az orszaggyűlésen, hogy tényleg világossá váljon az is, hogy amit a koronavírus miatti második válsághelyzet bevezetésénél mondtak: vagyishogy azért kell ez mert az országgyűlés túl lassú is egy nagy kamu. Ennyi erővel a középső ujját is belemutathatta volna OV a kamerába a facebookon: Ezért lesz veszélyhelyzet. Mert én azt mondtam)
Jan Vermeer van Delft gyöngy fülbevalós lánya maga a megtestesült talány. Ki volt ő? Milyen szálak fűzték a festőhöz? És vajon mire gondolt, amikor a kép készült? Fehér bőr, rózsaszín orcák, nagy, aranybarna szemek és szóra nyíló, cseresznyepiros száj. Mintha a világ egyik legismertebb és legrejtélyesebb arca nem is a festő állványa mögül tűnne fel, hanem teendőjében megszakítva, mosásból vagy hímzésből nézne ránk. Jan Vermeer van Delft Leány gyöngy fülbevalóval című képén szereplő fiatal lány alakját számtalan titok lengi körül. Ki volt ő? Mi járhatott a fejében, amikor modellt állt? Létezett-e egyáltalán? A holland aranykor festészetének nagyja, Jan Vermeer van Delft életéről keveset tudunk. Az ország nyugati részén, Delftben született, apja kocsmáros, selyemszövő és műkereskedő volt, és egy gazdag nő lányát vette feleségül, akitől tizenöt gyermeke született. Ma mindössze harminckét képről állítják biztosan, hogy az ő műve. Vermeer élete éppen olyan talányos volt, mint a képei. Holland kortársaival szemben festményeit nem zsúfolta tele tárgyakkal, szívesen ábrázolta a nőket otthoni környezetükben, képei cselekményei pedig mindig valamiféle rejtélyt sugallnak.
Szerző: Ancsy itt: Kult 2021. 01. 06 11:27 Jan Vermeer van Delft (1632-1675) egy közelmúltban restaurált festménye lesz a németalföldi mester Drezdában tavasszal megrendezésre kerülő kiállításának középpontjában - számolt be róla a The Art Newspaper online kiadása. A Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (1657) című festmény 1742 óta szerepel a drezdai városi múzeum gyűjteményében, de csak 1979-ben fedezték fel, hogy a képen egy rejtőzködő alak is megbújik: a festmény hátterében, a falon egy Kupidót ábrázoló kép is van. A festékréteg alatt megbújó alakot egy 2017-ben kezdődött restaurálás tárta fel. A drezdai Gemäldegalerie főrestaurátora, Uta Neidhart korábban szakmai pályafutása csúcsaként számolt be arról, hogy restauráláskor sikerült láthatóvá tenni a mindeddig rejtett alakot. Kiderült, hogy a Kupidót jóval a művész halála után lefestették. Vermeer néhány később, az 1670-es években született képén is megjelent ez a Kupidó, köztük a londoni National Galleryben őrzött, Virginál mellett álló hölgy című (1673) festményén.
Vermeer életútja Vermeer életét Hágában és Delftben töltötte. Festő és műkereskedő, elismert műértő volt. A kezdetekben nem tudni, járt-e festőoktatásra, de feltételezhetően a Szent Lukács Céh tanoncaként hat évig Leonaert Bramer volt a mestere. Képein Vermeer gyakran és kifinomult érzékkel használta a sárga és az ultramarinkék színeket. Felesége a rossz családi körülményekből érkezett Catharina Bolnest volt, akit református vallása miatt nehezen fogadott el a festő katolikus édesanyja. 15 gyermekükből 11 maradt életben. Előbb a Mechelen fogadóban laktak, majd a pápista negyedbe, a feleség anyjának házába költöztek. Itt a tetőtérben rendezte be Vermeer a műhelyét, melynek jellegzetes bútorai voltak a hatalmas tölgyfa asztal és a bőrtámlás székek. Valószínűleg nem voltak anyagi gondjaik. A festő 1675-ben hunyt el, a delfti Régi templom kertjében temették el. 1677-ben hagyatékából 26 festményt elárvereztek, feleségénél mindössze kettő maradt, de ezekből is egyet anyjának adott tartozása fejében.