Dr. Szolyka Timea háziorvos Cím: 1083, Budapest VIII. kerület SZIGONY U. 2/B Telefonszám: (1)210-9537
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Az elmúlt pár hétben több cikkben is foglalkoztunk a munka világát érintő legfontosabb magyar mutatók alakulásával az elmúlt 20 évben. Ebben a cikkben ezek közül a legfontosabbakat összegezve a trendeket mozgató legfontosabb folyamatokat és kormányzati intézkedéseket is megpróbáljuk részletesebben bemutatni. Meg sem közelítettük az egymillió új munkahelyet, de szépen javultak a foglalkoztatottsági adatok A munkaerőpiaci mutatók közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatottság, amiről korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy bár a 2010-ben megígért egymillió munkahely nem jött létre az évtized végéig, a visegrádi országokkal összehasonlítva mégis kiemelkedően javultak az alapvető munkaerőpiaci adatok. Az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában rosszabbak a fizetések, mint nálunk - HR Portál. Hasonló, bár egy kicsit eltérő következtetésre jut ugyanebben a témában Köllő János, Oblath Gábor és Scharle Ágota tanulmánya, amely a 2020-as Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg.
Ez ugyanakkor nem tartott sokáig, 2009-ben már Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak voltak ezek a jövedelmek, és ez 2020-ig sem változott, bár Szlovákia nagyjából 2016-tól kezdve elkezdett leszakadni Lengyelországtól, és 2020-ra már közelítette a magyar bérszínvonalat. A szerényebb magyarországi bérnövekedés részben éppen a foglalkoztatottsági adatok kedvezőbb alakulásából származik. Ahogy arra a fentebb hivatkozott tanulmány is felhívja a figyelmet, a 2010-es években a több visegrádi országgal és Romániával összehasonlítva Magyarországon nőtt a leglassabban az egy foglalkoztatottra jutó GDP, amit elsősorban nem a GDP-növekedés alakulása, hanem éppen a foglalkoztatottság kiugróan gyors bővülése magyaráz. 467 ezer 300 forint a bruttó átlagkereset - JÁRMŰIPAR.HU. Mindez részben azt is magyarázza, hogy a 2010-es években Magyarországon a többi visegrádi országtól és Romániától jóval elmaradó mértékben nőtt a munkatermelékenység, hiszen foglalkoztatottként jelentek meg a statisztikában a közmunkások, később pedig a közmunkából a munkaerőpiacra átvándorlók nagy valószínűséggel szintén alacsonyabb munkatermelékenységű pozíciókba kerültek.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt, 13, 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével számolt 322 100 forint nettó átlagkereset pedig 14, 8 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében emelkedett 1, 1 százalékponttal nagyobb mértékben. A keresetek emelkedéséhez a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a részben már előre ütemezett béremelések járultak hozzá. A bruttó kereset mediánértéke 375 800 forint volt, 13, 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12, 5 százalékos, a költségvetésben 12, 8 százalékos, a nonprofit szektorban 32, 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Magyarországon 2021-ben 8, 4 euró volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Haszon reggeli hírlevele dolgozott fel. Ez forintban valamivel több, mint 3000, de fontos megjegyezni, hogy itt nem a tényleges órabérről van szó, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabérről. 2020-hoz képest ez 8, 7 százalékos béremelkedést jelent, ami az egyik legjobb az Európai Unióban, csak Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9, 6, illetve 11 százalékos), ám a jelentős növekedés ellenére az euróban számolt egy órára jutó magyar munkabér még mindig alacsonynak számít az EU-ban. A visegrádi országok között utolsók vagyunk, az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések. Az uniós átlag egyelőre távol van (2021-ben 21, 9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27, 5 euró). És akkor nézzük az átlagfizetést 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt, közölte a KSH.