Életének 75. évében, április 5-én elhunyt dr. Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, főtanácsos, az MTA Állam- és jogtudományok doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar professor emeritus oktatója. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Vókó Györgyöt 1977-ben nevezték ki ügyésszé. 1978-tól a Legfőbb Ügyészségen dolgozott a büntetés-végrehajtási szakterületen, majd 1992-től osztályvezető ügyész volt. A Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályt egészen a 2012-ben történt nyugdíjba vonulásáig irányította. Ezt követően pedig a Legfőbb Ügyészség tudományos és kutatóműhelye, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói feladatait látta el. Dr. Vókó György igen aktív tudományos és oktatói tevékenységet folytatott. A fő kutatási területe a büntetés-végrehajtás kérdéskörei voltak. Majd háromszáz cikket és tanulmányt publikált. 1995 és 2006 között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, míg 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanított.
Gyászhír 2021. április 5. Elhunyt Dr. Vókó György Szomorú szívvel tudatjuk, hogy tegnap éjszaka professor emeritus Dr. Vókó György, Karunk oktatója, életének 75. évében, hosszan tartó és méltósággal viselt betegséget követően, visszaadta lelkét Teremtőjének. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! Dr. Vókó György a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszékén oktatott. Az MTA doktora és az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója volt. A temetés pontos időpontjáról a család a későbbiekben tájékoztatja Karunkat. Fotó: VM Stúdió (2017. 07. )
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. ápr 6. 9:34 Dr. Vógó György az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója volt. /Illusztráció: Northfoto Sajtóközleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, amelyben fájó szívvel tudatják, hogy dr. Vókó György nyugalmazott legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, főtanácsos, az MTA Állam- és jogtudományok doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar professor emeritus oktatója április 5-én, életének 75. évében elhunyt. Dr. Vókó Györgyöt 1977-ben nevezték ki ügyésszé. 1978-tól a Legfőbb Ügyészségen, büntetés-végrehajtási szakterületen dolgozott – 1990-től csoportvezető ügyészként, majd 1992-től osztályvezető ügyészként. ( A legfrissebb hírek itt) A Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályt egészen a 2012-ben történt nyugdíjba vonulásáig irányította. Ezt követően a Legfőbb Ügyészség tudományos és kutatóműhelye, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói feladatait látta el.
Ünnepi kötet Vókó György 70. születésnapja alkalmából; szerk. Barabás A. Tünde, Belovics Ervin; Pázmány Press, Bp., 2016 ( Xenia) Rejtőzködő művésztanár. Bende Katalin életmű-kiállítás. Bálna Budapest - Boda Gallery Of Art. 2018. október 25. – 2018. november 11. [ halott link] – Magyarország sikeres személyiségei. 2018 II. kötete 1325 1326 oldal BPH – British Publishig House LTD ISBN 978-1-912100-27-9 Bende Katalin kiállítási katalógusa ISBN 978-615-00-3461-4. A kiállítás kurátora és a kiállításhoz a kapcsolódó katalógus előszavának szerzője Sipos Endre Magyarország sikeres személyiségei. kötete 1325-1326 oldal, BPH – British Publishig House Ltd. ISBN 978-1-912100-27-9 Publikációs lista [ szerkesztés] Dr. Vókó György publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában Dr. Vókó György szakmai publikációinak listája ELTE Jogelméleti Szemle Dr. Vókó György szakmai publikációinak listája a Magyar Ügyészség honlapján Archiválva 2018. december 17-i dátummal a Wayback Machine -ben Nemzetközi katalógusok VIAF: 101124064 PIM: PIM657466 ISNI: 0000 0000 7782 5511 GND: 139376704
Ilyenkor a hívek mélyen magukba tekintenek, elmélkednek a vallási kérdésekről. Bűnbánatot tartanak azáltal, hogy lemondanak a világi hívságokról, megvonják maguktól a húst, ezáltal tisztítva meg testüket és lelküket egyaránt. Az időszak hossza sem véletlen, számos negyven napig tartó eseményről tudunk a kereszténység történetében. Ilyen például a 40 napos vízözön, a zsidók 40 éves pusztai vándorlása, vagy a bűnös Ninive városának bűnbánati böjtje. De a húsvét szempontjából elsősorban azért tart ennyi ideig, mert Jézus is ennyi ideig böjtölt, mielőtt megkezdte volna nyilvános tevékenységét. Mit ünneplünk húsvétkor – a tavaszvárás ünnepe A húsvét az év első igazán jelentős, több napig tartó ünnepe. A kezdeti téli hónapok után itt a március, közeledik az április. A bús téli időjárás lassan átvált a világosabb, naposabb, melengetőbb időszakra. Mit ünneplünk valójában húsvétkor? - Nemzeti.net. Mind hosszabb ideig marad az égen a nap, így a természet is feléled hosszú álmából, megindul a rügyezés, virágzás. A tavaszi napéjegyenlőség is ilyentájt következik be, ilyenkor ugyanannyi ideig tart a nappal, mint az éjszaka.
Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt: o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel, o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal, o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal, o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal, o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal, o Úrnapja - a következő csütörtök ill. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés. Te tudod, mit ünneplünk húsvétkor?. Húsvéti gyertya: A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon) Húsvéti nyúl: A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza. Lexikális források: Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
Karácsony, húsvét, mindszentek és a többi ünnepnap. Vajon mindenki tudja mit is ünneplünk e jeles napokon? Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak. Húsvéti összefoglalónkban igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit is ünneplünk Húsvétkor. A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. Mit ünneplünk húsvétkor – SKANZENBLOG. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik. A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más.
Húsvétvasárnap az emberek étellel megrakott kosárral mentek az ünnepi szentmisére, az ételszentelés hagyományának részeként. A kosárban megtalálható húsvéti sonka, bor, kalács, tojás és bárányhús azóta is általában felkerül az ünnepi asztalra. Az ételeknek természetesen jelentősége, hagyománya van. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezi, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe. A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás és tojásfestés. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban az elhervadás "veszélye" miatt locsolják meg a lányokat húsvétkor, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokásnak van természetesen vallási vonatkozása is, egyes feltételezések szerint a római katonák úgy próbálták lecsillapítani a Krisztus feltámadása után éljenző nőket, hogy lelocsolták őket, a húsvéti tojás piros színe pedig Jézus testét jelképezheti. Forrás:
Az irodalmi művekben néhol a világ keletkezését is kapcsolatba hozzák a tojással. A megrepedt, eltört tojáshéj alsó része a Föld, felső része az ég, sárgája a Nap, fehérje a Hold. A húsvéti bárány vallási jelkép. Általában áldozati állatként szerepel. A fehér bárány az ártatlanságot szimbolizálja. A zsidó hit szerint a bárány vére mentette meg a zsidókat az egyiptomi menekülés előtt az Úr haragjától. Az állat vérével kenték be a bejáratot, s ahol a pusztító angyal ezt a jelet látta, ott nem bántott senkit. A szarv nélküli fiatal bárány Krisztust, az áldozati bárányt jelképezi, aki magára vállalta az emberek bűneit, s ezzel megváltotta a világot. A bárány az ókeresztény vallásokban az apostolok és az egyház jelképe. Sokszor feltűnik Jézussal, a jó pásztorral kapcsolatban is. Újabban elterjedt szokás városban és faluban egyaránt a tojást hozó nyúl, mely a termékenységet jelképezi. S hogy miért éppen a nyuszi hozza az ajándékot? Feltehetőleg fordítási hiba miatt. Eredetileg fürj lehetett az ajándékozó, akinek tojása is van.
A zsidó húsvétnak is nevezett pészah az elkerülés és a szabadság, illetve a kovásztalan kenyér ünnepe. A zsidóság ily módon utasít el mindennemű zsarnokságot, és kinyilvánítja, hogy nem kell félnie semmitől. Tíz csapás A zsidó törzsek egyiptomi kivonulását megelőzően az Örökkévaló tíz csapás mért Egyiptomra, ám a tizedik csapás - az elsőszülöttek halála - elkerülte az ott élő zsidókat. A családok ugyanis egy-egy bárányt vágtak le, melynek vérét az ajtófélfára kenték, így a gonosz angyalok nem merték megkörnyékezni őket - innen az "elkerülés" elnevezés. Ezt követően engedélyezte a fáraó, hogy elhagyja országát a rabszolgasorba kényszerített zsidóság. Így, immár szabad népként, és elindultak a régi-új hazába, a Kánaánba vezető úton. A kovásztalan kenyér, amelynek ünnepeként szintén emlegetik a pészahot, a szegények, illetve a rabszolgák egyik fő tápláléka volt annak idején. Az ünnep során is előkerül, emlékeztetve a sietségre, amellyel a felszabadult nép útra kelt - nem volt idejük megkeleszteni a tésztát.
Nem félnek semmitől Ezen a ponton veszi kezdetét a tényleges vacsora, amikor megeszik azt a pászkát is, amit még korábban rejtettek el, és a gyerekeknek kell megkeresniük - a kedves szokás célja, hogy a legkisebbek is ébren tudjanak maradni. Végül kinyitják az ajtót, jelezve, hogy nem félnek semmitől, majd háladal és imaköltemények éneklése után véget ér az este. Vallási előírások A pészahhal kapcsolatban számos vallási előírást kell betartani, ilyenek például az alábbiak is. A lakás oly módon kell kitakarítani, hogy abban egyetlen morzsaszem se maradjon, mivel az élesztőt tartalmaz, a pészah pedig éppen a kovásztalan kenyér ünnepe Mindent, ami kovászt tartalmaz, az úgynevezett hómecot el kell adni egy nem zsidónak. Az ünnep idején külön pészahi edényeket kell használni. Az ünnep nyolc napjából az első és az utolsó két-két nap főünnepnek számít, ilyenkor a szombati szabályokat kell tartani, egyedül főzni lehet, ám a tűzhelyet csak az ünnep előtt meggyújtott lángról lehet meggyújtani.