Meg kellett várni, míg mindenki összejön a Felvidékről, Erdélyből, a nyugati végekről – mire elindultak, az ellenség már mélyen az ország szívében járhatott. Mátyás viszont 1479 tavaszán három részre osztotta a déli határ védelmét, a nyugati szakaszért a szlavón bán, a középsőért a déli végek főkapitánya, a keleti részért pedig az erdélyi vajda volt felelős. Mindhárman rendelkeztek állandó katonasággal, ám ami fontosabb: az erre kijelölt megyékben a király parancsa nélkül is hadba hívhatták az arra kötelezetteket. Az eredmény pedig logikusan a sokkal gyorsabb reagálás lett. A vajda beleállt a harcba A két legfontosabb posztra Mátyás legkiválóbb, kipróbált hadvezéreit ültette, Bátori István volt Erdély vajdája, Kinizsi Pál pedig a déli végek főkapitánya. Nem bírták megállítani az őrjöngő magyar hőst | 24.hu. Így érünk el végre 1479 októberének elejéhez, amikor is a levéltári források hiánya miatt nehezen megbecsülhető, talán 10-20 ezer katonát számláló oszmán sereg betört Erdélybe. Hatalmas létszámú, de kifejezetten rablóhadjárat volt, célja egy jó nagy ütés a Magyar Királyság védtelennek hitt hátába – a zömében könnyűlovasokból álló had elképesztően gyorsan haladt, hatalmas területen prédált és pusztított.
Kinizsi Pál testi ereje pedig vitán felül kiemelkedő volt. Kiemelt kép: Ion Osolsobie festményének egyik litográfiája a kenyérmezei csatáról, amikor Kinizsi kimenti Bátorit. Forrás: Wikipedia
A honfoglalás korától az első világháborúig használták a földvár technikát az erődítésekre, a sáncok építésére, bár jelentős újításokkal kiegészülve, felturbózva, így betonra nem is volt olyan nagy szükség. [link] 2021. 9. 01:15 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 A kérdező kommentje: Kielégítő válaszok, köszönöm! Kapcsolódó kérdések:
Mindez azonban továbbra is kérdésessé teszi, hogy vajon a zöldek, akik a konzervatív pártokkal koalícióra lépve "rémálomnak" látnák, ha a szabaddemokratákat is bevennék, mennyivel lennének nyitottabbak hasonló felállásra a szociáldemokraták oldalán. Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan
Noha kormányalakítási szempontból mindkét tartományban – és szövetségi szinten is – esélytelen, az AfD idei eredményei szintén fontosak lehetnek Németország politikai jövője szempontjából. Németország választás 2011.html. A nyugati tartományokban hagyományosan gyengébben teljesítő radikális jobboldali párt a felmérések szerint Rajna-vidék-Pfalzban kilenc, Baden-Württembergben tizenegy-tizenkét százalékon álló párt szövetségi szintű eredménye az előrejelzések szerint nem jelent áttörést, és nem veszélyeztetik a CDU/CSU fölényét a baloldali pártokkal szemben, egy esetleges változás azonban alaposan átírhatja a jelenlegi forgatókönyveket. A nagy kérdés, ami előtt Németország az elkövetkező fél évben áll tehát az, hogy szeptemberben, a szövetségi választáson inkább a baden-württembergi, vagy a rajna-vidék-pfalzi forgatókönyv érvényesül. A válasz nemcsak a német belpolitika szempontjából fontos. Az utóbbi, azaz a hagyományos nagy pártok dominanciájának fennmaradása vélhetően változatlannak hagyná a német Európa-politika fő irányait is.
A következő a Schleswig-Holstein tartományi választás lesz május elején, az év legnagyobb szabású választását pedig május közepén tartják Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legtöbb lakosú, 18 milliós tartományában.
A kampány eddigi legnagyobb hatású eseménye az volt, hogy tévécsatornák kamerái rögzítették, amint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kancellárjelöltje, Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnök a háttérben munkatársak körében nevetgél, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az újságíróknak nyilatkozva kifejezi részvétét a tartományban pusztító árvíz halálos áldozatai hozzátartozóinak. Németország választás 2012.html. A július közepén történt árvíz után néhány nappal rögzített jelenet nyomán Armin Laschet személyes népszerűsége és a CDU/CSU választói támogatottsága süllyedni kezdett. Augusztus második felében már nem a CDU/CSU, hanem eddigi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetett a felmérésekben, és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz nagyságrendekkel népszerűbb volt, mint a CDU/CSU jelöltje. A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23 százalékot szerezhet.
De komolyabb fenntartásként emlegetik, hogy kényelmetlenné teheti a keresztény pártoknak, hogy ilyen formán jobban ki lehetnek szolgáltatva a zöldek – számukra sok esetben nehezen elfogadható – követeléseiknek, akik bármikor a koalíció felmondásával fenyegetőzhetnek. Merre tovább, Németország?. Ehhez képest merült fel egy keresztény-zöld-szabaddemokrata koalíció lehetősége. Ez már kényelmes többséget (483 képviselő) és a koalíción belül nagyobb mozgásteret ígérhetne. Konzervatív oldalon lennének is hívei – a Financial Times idézt CDU-kancellárjelölt Armin Laschet egyik korábbi nyilatkozatát, amiben az FDP-ről úgy beszélt, mint a keresztény pártok lehetséges "természetes partneréről" -, de zöld részről máris "potenciális rémálomként" utalnak ugyanerre, különös tekintettel a szabaddemokratát adócsökkentési törekvéseire. Emellett sokan nem felejtették el, hogy 2017-ben egyszer már történt próbálkozás egy ilyen – akkor "jamaicai koalícióként" emlegetett – kormány megalakítására, de ezt az utolsó percben éppen a szabaddemokraták fúrták meg, midőn kiszálltak a még Merkel-vezette koalíciós tárgyalásból.
Ugyanakkor nem elképzelhetetlen egy CDU-CSU vezette kormány sem – kiegészülve a Zöldekkel és a Szabad Demokrata Párttal. Az MTI azzal kaluklál – amennyiben a végeredmény nagyjából egyezik az első felmérésekkel -, hogy a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a 16 éve megszakítás nélkül kormányzó CDU/CSU megpróbál-e ismét kormányt alakítani. A választás előtti utolsó nyilatkozatokban a bajor CSU-nál kiemelték: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a pártszövetség egyértelmű választási győzelem nélkül fellépjen a kormányalakítás szándékával. Az urnazárás után viszont Markus Blume, a CSU főtitkára jelezte, hogy a szorosnak ígérkező eredményt tekintve bármi előfordulhat még. Blume a CSU müncheni székházában és a CDU főtitkára, Paul Ziemiak pártja berlini központjában egyaránt hangsúlyozta, hogy "hosszú lesz a választási éjszaka", sokat kell még várni, mire világosak lesznek az erőviszonyok. Betett a világ vezetői gazdasági hatalmainak 2021 vége - Napi.hu. Lars Klingbeil, az SPD főtitkára a szociáldemokraták eredményváró rendezvényén kijelentette: felmérések azt mutatják, hogy a választók az SPD-t bízták meg a kormányalakítással.