A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg (volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség), a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.
Az 1983-as kultfilmet a rendszerváltás emlékére létrehozott program keretében február 9-én vetítik le a CinemaxX 8 -ban, 21. 30-tól, illetve 10-én a Zeughaus Kinoban, 18 óra 30 perces kezdéssel. A Kutya Éji Dala Bódy Gábor első nagyjátékfilmje, a 145 perces remekmű stílusára és új filmes eszközeire azóta filmes generációk sora utalt vissza, és a rendező és barátai (Méhes Marietta, Grandpierre Attila, Oliver Hirschbiegel, Derzsi János, a teljes A. E. Bizottság zenekar) szereplésével készült film komoly nyomot hagyott a magyar filmművészetben. A történet egy kis faluban játszódik, a 80-as évek legelején, ahova egyik éjszaka egy pap érkezik. Ugyanazon a buszon utazik egy fiatal csillagász is, aki a közelben levű obszervatóriumban dolgozik. Ahogy leszállnak a buszról, észrevesznek egy tolószékes férfit az út szélén, aki a jelek szerint legurult egy kisebb lejtőn, nyilvánvalóan öngyilkossági szándékkal. A pap a segítségére siet, és később is sokszor meglátogatja az 1956-ban egy eltévedt golyó által lebénult kommunista veteránt, meghallgatja őt, és elbeszélget vele.
1985-ben 39 évesen önkezével vetett véget életének. Egy egész nemzedéket sokkolt a hír, amikor a 90-es években kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat szerződéses ügynöke volt. Október 11-én 18 órától utolsó játékfilmjét, A kutya éji dalá -t nézhető meg a Bizottság-kiállítás filmprogramjában. A vetítés után Kovács András Bálint esztéta beszél a filmről, a rendezőről és a korról, amelyben mindez megtörténhetett. A kutya éji dala c. film hátterében a földhözragadt, egyszeri, szűk emberi élet és a metafizikai sugallatú, egészében soha meg nem érthető világegyetem, a felfoghatatlan értelmű létezés fájdalmas kontrasztja rajzolódik ki. Kisszerű sorsok és a csillagokra nyitott emberi értelem. Lüktető indulatok, csillapíthatatlan gyűlöletek és a csillagok hideg fénye. Új pap és egy csillagász érkezik a hegyi faluba, ahol meglehetősen különös figurák élnek: például a tolószékével száguldozó tanácselnök, a robbantással kísérletező tüzértiszt és annak fiatal felesége, aki elhagyja a férjét egy underground zenekarért.
Az új érzékenység posztmodern jegyében ábrázolja a világot, kerüli az univerzális magyarázatokat, a nagy történeteket és a programadó állításokat, helyette álomszerű, töredékes szerkezet, személyes hangvétel és önreflexív gesztusok jellemzik. Fontos a társművészetekkel, különösen az underground zenei kultúrával való kapcsolata, az alternatív zenekarok gyakran ténylegesen is megjelennek a cselekményben. A radikális, kísérletező formájú filmek a késő Kádár-korszak az ellenkultúrájának fontos megnyilvánulásai. Bódy alkotása ebből a szempontból különösen összetett jelentésű. A film szerepelt a montreali és a taorminai filmfesztiválokon, tovább növelve az alkotó nemzetközi ismertségét. Egy emlékezetes jelenet Ebben a részletben három műfaj, a hagyományos játékfilm, a koncertfilm és a riport keveredik. A csillagászt alakító Grandpierre Attila valóban csillagász, de egyben a VHK frontembere is, aki a történet szerinti szerepe mellett zenei előadóként is megjelenik. A töredezett, álomszerű jelenetekben a videótechnika különböző minőségű felvételei kerülnek egymás mellé.
Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat. Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché (1980) Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott.
Bódy Gábor olyan alkotó, aki nem választotta szét a film teoretikus, illetve gyakorlati szintjét, állandó átjárást teremtve meg így közöttük, filmelméleti kérdéseket fogalmazott meg a filmkészítés folyamatában, és minden filmelméleti írását nagyon konkrét filmpéldákhoz kapcsolta – ez a szintézisteremtés végigkövette munkásságát. 2006-ban, 14 évvel ezelőtt jelent meg Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írásai nak első kötete, egy trilógia első részeként, Zalán Vince szerkesztésében. Hosszú várakozás után, idén, 2020-ban foghatják kezükbe az olvasók a 2. kötetet, a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában, amely struktúráját tekintve követi a korábbi kiadványt, a grafikai szerkesztés ismerős azoknak, akik forgatták, olvasták az előző kötetet. A sorozat második része – Gelencsér Gábor szerkesztésében – a konkrét filmalkotói munka hátterében jelen lévő írásos dokumentumokat teszi elérhetővé. A kötet előszava, előhangja azonos az első kötetben megjelent szöveggel, amelyet Tarr Béla jegyez.
Trending 2021. július 06. Az idei versenybe 81 fagylaltot neveztek, a négy régiós elődöntőből húsz jutott be a hétfői budapesti döntőbe. Fehér Gergő békéscsabai cukrász Bíborka fantázianevű, chilis, szedres, csokis alkotása lett az év fagylaltja a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idei versenyén. Az 1998 óta minden évben megszervezett szakmai megmérettetés döntőjét hétfőn tartották Budapesten. Szegedi kötődésű hölgy lett a 2021-es év legjobb női műsorvezetője : hirok. A Cafe One-t képviselő Fehér Gergő mögött Koncz Andrea lett a második a gödöllői Sissi Fagylaltozóból balzsamos sült áfonyás, lágy kecskesajtos fagylaltjával, Márton Brigitta pedig a harmadik a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozóból édes tejfölös, Cumberland mártással készülő fagyijával. Bíborka, az év fagylaltja: "Helyi alapanyagokból készítettem a Bíborkát. Az üzemünk Szabadkígyóson van, a chili újkígyósi, a szeder adta magát egy gyümölcsös fagyiba, a csokival kiegészítve nagyon finom elegyet alkotnak. A Bíborkát a kávézónkban már egy ideje lehet kapni" – mondta az év fagylaltja elismeréssel és vándorkupával jutalmazott Fehér Gergő az MTI-nek.
Idén is megválasztották az év fagylaltját, a 2021-es megmérettetésre 81-en jelentkeztek, a négy régiós elődöntőből húsz jutott be a hétfői budapesti döntőbe. Szerző: Nagyszülők Lapja | 2021-07-06. Idén is megválasztották az év fagylaltját, a 2021-es megmérettetésre 81-en jelentkeztek, a négy régiós elődöntőből húsz jutott be a hétfői budapesti döntőbe. 1998 óta minden évben megszervezi a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a versenyt, a szakmai megmérettetés döntőjét július 5-én, hétfőn tartották Budapesten. Az év fagylaltja verseny dobogósai Az ítészek szerint Fehér Gergő békéscsabai cukrász Bíborka fantázianevű, chilis, szedres, csokis alkotása lett az év fagylaltja. A Cafe One-t képviselő Fehér Gergő mögött Koncz Andrea lett a második a gödöllői Sissi Fagylaltozóból balzsamos sült áfonyás, lágy kecskesajtos fagylaltjával. Márton Brigitta pedig a harmadik a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozóból édes tejfölös, Cumberland mártással készülő fagyijával. Év fagylaltja 2021. - Helyi alapanyagokból készítettem a Bíborkát.
Fehér Gergő nyerte meg a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének idei versenyét, ezzel pedig az ő alkotása érdemelte ki az ország fagylaltja címet 2021-ben. A békéscsabai Cafe One cukrászdát képviselő Fehér fagyija a Bíborka fantázianevet viseli, ízeiben pedig egészen különleges: chilis, szedres és csokis. Tarolt a Sissi Fagyizó "Az Év Fagylaltja 2021" versenyen! - SISSI FAGYLALT. A második helyezett a gödöllői Sissi Fagylaltozó képviseletében Koncz Andrea lett, aki balzsamos, sült áfonyás, lágy kecskesajtos fagyijával állhatott fel a dobogó második fokára. A harmadik helyezett hidegdesszertje sem kevésbé különleges: a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozóban alkotó Márton Brigitta édes tejfölös, Cumberland mártással készülő alkotásával lett döntős. Fehér Gergő az MTI-nek részleteket is elárult, hogyan született a fagylaltja: "Helyi alapanyagokból készítettem a Bíborkát. Az üzemünk Szabadkígyóson van, a chili újkígyósi, a szeder adta magát egy gyümölcsös fagyiba, a csokival kiegészítve nagyon finom elegyet alkotnak. A Bíborkát a kávézónkban már egy ideje lehet kapni" – mondta az év fagylaltja elismeréssel és vándorkupával jutalmazott cukrász.
Utóbbi a szakmai szervezetek különdíját is elnyerte, míg a közönségdíjas szintén Koncz Andrea és a balzsamos sült áfonyás, lágy kecskesajtos fagylalt lett. A versenyfagylaltok csak természetes alap- és járulékos anyagokkal készülnek, kizárólag saját készítésű öntetekkel, variegátókkal ízesíthetők és díszíthetők. A verseny célja a klasszikus és hagyományos jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése. Az Év Fagylaltja 2021 - Megvan a nyertes! VIDEÓ ITT!. Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője elmondta: akárcsak tavaly, a pandémia miatt idén is rendhagyó módon rendezték meg a döntőt, de remélik, jövőre már fesztiváljelleggel tarthatják meg az eseményt. Az idén először a szakmai szervezetek zsüri – Fekete Tamás (BTSZ), Gendur András (MSZÉSZ), Kovács László (MVI), Krivács András (MNGSZ), Németh László (IPOSZ) Septe József (Magyar Pékszövetség) – is értékelt. Németh László, az IPOSZ elnöke elmondta, hogy ők is három szempontot vettek alapul: hogyan készült, milyen volt az állaga és az ízvilága a fagylaltnak.
Több szem többet lát, több nyelv több ízt érez! A szakmai zsűri tagjai: Andrész Zoltán (Andrész Cukrászda, Biatorbágy-Budapest), Baracskay Angéla (kreatív cukrászséf, Budapest), Somogyi Renáta (Bringatanya, Somogyi fagylalt műhely, Gyenesdiás), Szűcs Árpád (a table!