(Fotó forrása: Wikimédia) A magyar parlagi kecske története Feltételezések szerint a mag yar parlagi kecskét honfoglaló őseink hozták mag ukkal vándorlásuk során, és a már itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki ez az őshonos fajta. Mivel nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre, ezért parlaginak nevezik. Sajnos a kecskék tenyésztésére nagyon sokáig rányomta bélyegét az előítélet, és a kecsketartást korlátozó rendszabályrendszer. A XVIII. században sor került a törvénybe foglalásra, mely szerint csak szegény emberek tarthatnak kecskét, vagy azok az illetők, akik egészség ügyi okok miatt rá vannak szorulva a kecsketej jótékony hatásaira – éppen ezért nevezték a kecskét a szegény ember tehenének. Valószínűleg azért került sor a törvényi tiltásra, mert a kecskék rendkívül falánkok, minden növényi eredetű táplálékot megesznek, és abban az esetben, ha nagyon elszaporodnak, akkor hatalmas károkat képesek okozni. Szaporaságának köszönhetően viszont a szegényebb rétegek is rendszeresen jutottak nagy mennyiségű hús hoz.
Marmagasság kifejlett korban anyáknál 60–70 cm, bakoknál 70–90 cm, a törzshosszúság anyáknál 50–75 cm, bakoknál 70–85 cm. Az állat alapszíne fehér, nyaka és feje vörösesbarna. Hartzi kecske - Wikipédia Hartzi kecske: német kecskefajta, őse a német parlagi kecske. Kecskefajták bemutatása Kecskefajták bemutatása: Alpesi fajta, Búr fajta, Szánentáli fajta Kőszáli kecskék vadá - Fajtaleírások: vadkecskék - Alpesi kőszáli kecske, Beceite kőszáli kecske, Bezoár kőszáli kecske, Dél-keleti spanyol kőszáli, Góbi kőszáli kecske, Himalájai kőszáli kecske, Gredos kőszáli kecske, Közép-ázsiai kőszáli, Núbiai kőszáli kecske, Sindh kőszáli kecske... Magyar parlagi Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A parlagi kecske nemesítése Kovárzik Károly nevéhez fűződik, aki 1915-ben Szilágysomlyón, Szentmártonkátán és Nyárasladányon hozott létre törzstenyészetet, de ezeket a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt három év múlva felszámolták.
Csehországban egy betelepített populáció él. Meghonosították a vadonban az Egyesült Államok Új-Mexikó államában is, és sok helyen magánfarmokon is előfordul. A bezoárkecske valószínűleg a házikecske (Capra aegagrus hircus) őse. A tennessee ájulós kecske A kecskefajta neve sokat elárul fő nevezetességéről. A Tennessee ájulós kecskét nevezik Tennessee húskecskének, Texasi falábúnak, merevkecskének vagy riadós kecskének. Ezeket a neveket azért kapta, mert ha megriad, akkor hirtelen megmerevedik, szinte elalél. Kőszáli kecskék vadá - Fajtaleírások: vadkecskék - Alpesi kőszáli kecske, Beceite kőszáli kecske, Bezoár kőszáli kecske, Dél-keleti spanyol kőszáli, Góbi kőszáli kecske, Himalájai kőszáli kecske, Gredos kőszáli kecske, Közép-ázsiai kőszáli, Núbiai kőszáli kecske, Sindh kőszáli kecske... Kecskefajták bemutatása Kecskefajták bemutatása: Alpesi fajta, Búr fajta, Szánentáli fajta A magyar parlagi tincses "Ez a fajta nemzeti örökségünk és okvetlenül meg kell tartani". Azért van szó elsősorban a tincses kecskéről, mert talán a legkevesebb figyelmet, elismertséget kapja és ha nem kerül sor tudatos tenyésztésre, akkor néhány év múlva már csak mesélni tudunk róla, hogy volt egyszer... Magyar parlagi Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk.
Szeretettel üdvözlök mindenkit az weboldalamon! Nagy András vagyok nem sorom fel, hogy milyen posztokat töltöttem be a kecske szövetségnél. Ezután is szeretném segíteni a kecsketartókat, de főleg a magyar parlagi fajtának a kialakításában. De minden kecsketartással és a kecskével kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolok, ha közérdekű a kérdés és nagyobb volmenü a válasz a hírek cikkek menüpontban hosszabban is leírom. Szívesen veszek még minden információt a törpe picher kiskutyákról
Később a közepes tejhozama miatt a jobban tejelő fajták háttérbe szorították a tenyésztését. Gyakorta emlegetett mondás volt, hogy a kecskét Isten az ember bosszantására teremtette. Ennek oka, hogy a kecskék rendkívül kíváncsi természetűek, mindent megrágnak, a fák kérgétől a zöldségek leveléig. A kecsketartás napjainkban egyre divatosabb a vidékre költözők körében is: gyakran nem is a haszna miatt, hanem hagyományápolásból, és a szépsége miatt tartják a parlagi kecskéket.
A regényt 2003-ban színpadra is adaptálták, a bemutatót pedig New Yorkban tartották, ahonnan 2007-ben költözött Limába, ott pedig időről-időre azóta is műsorra tűzik. 2010-ben aztán a Svéd Akadémia mindenkit meglepett, amikor Peter Englund bejelentette, Mario Vargas Llosa kapja a Nobel-díjat. Sokak szerint az író politikai szerepvállalása (elnökjelölt volt Peruban 1990-ben) miatt sem jöhetett korábban komolyan számításba, és egyes újságok épp A Kecske ünnepe széleskörű sikere mögött sejtették a díjazás motivációját. A kitüntetés magát a szerzőt is meglepte, aki 2003-ban, a 10. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként egy interjúban arról beszélt, soha nem betegedett bele abba, hogy évek óta rendszeresen csak egy hajszállal marad le az irodalmi Nobel-díjról. Úgy vélte: az ember számára egy idő után a legnagyobb elismerés a saját munkája, az a megelégedés, amely álmának életre kelésekor tölti el. És az első angol nyelvű kiadás Hogy A Kecske ünnepe mennyiben járult hozzá végül Vargas Llosa Nobel-díjához, vélhetően sosem fog kiderülni, az ugyanakkor tény, hogy a 2000-ben az Alfaguara Kiadónál megjelent regény csak spanyol nyelvterületen 400 ezer példányban fogyott, az angol és egyéb fordításokkal együtt pedig túllépte az egymillió eladott példányt is, ami valóban új szintre emelte a 90-es éveket leginkább aktív politikai szerepvállalásával töltő írót.
Fákkal, bokrokkal teli zöld övezetből jelentkezett be a videó készítője. Azt állítja, hogy Egerből eltűntek a madarak. A videó alatti kommentek is megerősítik ezt, mindenki hasonló tapasztalatról számolt be. A férfi amatőr madármegfigyelő, rendszeresen törődik a hazánkban telelő madarakkal is, mindig ad nekik élelmet. Most azonban érintetlenek a kis etetők. (Bár lehet, hogy a mi fülünk cseng, de mi 1:40-nél hallunk csicsergést. Eltűntek a madarak a kertekből - Infostart.hu. De mint tudjuk, egy fecske sem csinál nyarat... ). Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a helyiek így figyelnek és aggódnak környezetükért, és reméljük, hogy hamarosan visszatérnek az énekesmadarak is a városba! Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A legnagyobb tömeget a bíbicek néhány százas csapatai alkotják, de száz fölötti a füstös cankók állománya is. Szép számmal van gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, pajzsoscankó és nagy póling is. Néhány billegető-, tavi, erdei és réti cankó, valamint parti lile, havasi partfutó és kis póling is előfordul. Érdekességként a napokban két székicsér is megjelent a tó észak-nyugati öblében. Csak éjszakázni érkeztek, a hajnali órákban pedig már távoztak is. A székicsér Magyarországon nagyon ritka fészkelő, költőállományát mindössze 40-50 párra becsülik. A kardoskúti Fehér-tavon eddig csupán néhány előfordulását regisztrálták az elmúlt évtizedekben. A most felbukkant két példány valószínűleg sikertelen költés után keresett megfelelő pihenőhelyet. A partimadarak mellett jelentős a Fehér-tavon éjszakázó sirályok mennyisége is. Eltűnnek Európából a madarak | VS.hu. Több mint ezer dankasirály és csaknem ezer sztyeppi sirály tartózkodik itt. Néhány szerecsensirály, sárgalábú sirály, alkalomszerűen pedig egy-egy heringsirály is közéjük vegyül.
"Így míg eddig koncentráltan voltak jelen a madarak, ilyenkor szétszélednek az országban. Ilyenkor még a lakott területen élő madarak is inkább kihúzódnak a külterületekre. Ezért ürülnek ki a kertek, az utcák, a parkok, emiatt tűnik úgy, hogy hiányoznak a madarak" - magyarázta Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, a közhiedelemmel ellentétben a madárvonulás nem egy néhány nap alatt, egy-két hét alatt lezajló jelenség. Mivel ősszel már a madarakat nem hajtja a költési időszak, sokkal jobban elhúzódik a vonulás, mint tavasszal, amikor a telelő területről hajtja a madarakat a szaporodási vágy. Eltűntek a madarak videa. Tavasszal harmadannyi idő alatt repülnek vissza a fészkelőhelyre. "Ebből következően az őszi vonulás nagyon elhúzódó jelenség: augusztustól október végéig, novemberig tart" - mondta Orbán Zoltán.
Fotó: Bruce Cowan (CC-BY-SA 2. 0) / Bruce Cowan (CC-BY-SA 2. 0) - 2014. november 4., kedd 8:25 421 millió madárral van kevesebb, mint harminc éve volt. Az új mezőgazdasági módszerek, és az emberi terjeszkedés okozza a fogyást. "Ez egy vészjelzés az európai madaraktól. Tisztán látszik, hogy az ahogyan a környezetünkkel bánunk fenntarthatatlan sok faj számára" - nyilatkozta Richard Gregory a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület vezetője. A szervezet most elvégzett felmérése szerint drasztikusan csökken a madár populáció. Eltűntek a madarak 1. A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a legáltalánosabb fajok fogynak a legjobban. 90 százaléka a populáció fogyásának olyan madarakat érint, mint a szürke foglyok, a pacsirták, a mezei verebek és a seregélyek. Ugyanakkor növekszik a galamb és a varjúfélék egyedszáma. A 25 ország együttműködésével elvégzett kutatás szerint a legnagyobb gondot a megváltozott mezőgazdasági módszerek okozzák, illetve az élőhelyek összezsugorodása, az elvárosiasodás.
Ilyen például az "első madárként" emlegetett Archaeopteryx. Ne feledkezzünk el a denevérről, ami repül, fogai is vannak és ráadásul nem is madár. A magyarázatot inkább a csőr funkcionalitásában kell keresni. A csőr rendkívül alkalmas a legkülönfélébb táplálékok aprítására, tördelésére, vésésére, nyesésére stb. Tehát sokkal több mindent meg lehet vele enni, mint fogakkal. Erre bizonyíték, hogy sok olyan állat használ csőrt, akik igen távol állnak a madaraktól. Eltűntek a madarak 4. Ilyen például a papagájhal, ami a korallzátonyokat csipkedi le a csőrével, vagy a kacsacsőrű emlős, aminek szintén nincsenek fogai csak csőre, ami kiválóan alkalmas rákok és kisebb halak fogyasztására, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Referencia