Egy időben rossz hírét keltették a gázszilikát házaknak, mivel elterjedt, hogy falai rákkeltő radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Mennyire valós a veszély? Tényleg káros az egészségre a gázbeton? Érdemes befektetnünk egy ilyen anyagból készült ingatlanba? Mi az a szilikát? A földkéreg negyede szilíciumból áll, azonban a vele kémiailag rokon széntől eltérően csak vegyületei formájában fordul elő, amelyek közül a legelterjedtebb a szilíciumdioxid, vagyis a homok és a gránit alkotóeleme. Gázbeton tégla vagy gázszilikát – Készház Portál – Könnyűszerkezetes házak építése. A szilikátok legnagyobb része szilíciumdioxidból és kovasavakból ered, a kőzetalkotó ásványok csoportjába tartoznak. Számtalan szilikátásvány található különböző por állagú ételféleségekben, ahol a kristályok az élelmiszerrészecskék összetapadását akadályozzák meg. Ide tartozik például a magnézium-szilikát és a kálcium-szilikát is. Építkezéseknél a legismertebb szilikát típus a gázszilikát, ami nem kémiai kifejezés, hanem az előállításkor jelentkező gázképződésre utaló elnevezés. Hogy készül a gázszilikát?
Ahhoz sem lehet, nem ajánlott a házat először teljesen körbeárkolni, majd utána feltölteni. Van aki egy keskeny árokban lemegy olyan mélyre, amilyen mélyre le akarja engedni a lábazat szigetelését. A szigetelés mellé kulézik, és geotextillel védi a szigetelő anyagot. A többi helyen, pl. a háztól 1-1, 5m szélességben pedig csak az átlagos fagyhatárig (20-40cm) mélyítik ki a kulézáshoz a talajt. Én biztosan nem tennék sódert a kövezés fölé. Legfeljebb a felső 10cm-t tölteném ki dekoratívabb, direkt a láthatóság céljára válogatott méretű és színű kövekkel. Lehet rajta járófelületet kialakítani, lehet benne virágágyást készíteni. Ha szép gyep van a pl. fehér kövezés mellett, az még jól is mutat. A kövezést, a felső, apró méretű kőréteget tisztán lehet tartani. A ráhulló leveleket még mielőtt humusszá lebomlanának el kell távolítani. De ezt bármelyik betonjárdánál is meg kell tenni. Az esetleg beinduló gyomosodást totális gyomírtószerrel lehet megakadályozni. A kövek közé hullhatnak fák repülő termései, amiket nem lehet begyűjteni.
Svédországban a 20. század elején kezdték el kutatni, hogy milyen építőanyagot lehetne nagy mennyiségben előállítani a természetből, ami akárcsak a fa, könnyen megmunkálható és magas a nyomószilárdsága. Így jött létre a pórusbeton, amit gázszilikátként és gázbetonként is ismerhetünk. A gázszilikát főként mészből vagy cementből és valamilyen adalékanyagból készül, amihez alumíniumpasztát és vizet kevernek. Amikor az alumínium reakcióba lép a vízzel, hidrogéngáz keletkezik, ami buborékképződéshez és az anyag duzzadásához vezet. A folyamat végén pórusok, üregek keletkeznek a betonban, aminek a porózusságát, jó hőszigetelő képességét köszönheti a ma már pórusbetonnak nevezett építőanyag. Mi a különbség a pórusbeton és a gázbeton közt? Magyarországon a '60-as évektől kezdve gyártottak gázszilikát falazóelemeket, amelyeket annak idején kohópernyéből állítottak elő. Innen ered a szilikát tégla korabeli szürke színe is. A mai pórusbetonnak már a kvarchomok a fő alkotóeleme, ennek megfelelően a színe fehér.
Most pedig jöjjenek az érdekességek, a következő oldalon folytatom! 1. A magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland Yarmout öblénél. 2. A British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: "Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott. 3. Sorbonne egyetem nyelvészei - akik összehasonlításokat végeztek számítógép ek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből - az ős-etimonokból (alapszavakból), a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4% etimont, a latin 5%, a héber 5%, a csendes-óciáni nyelvek 7%, az indiai mundakhol 9%, a tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26%, a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz! 4. Magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein. A Hawaii-szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek.
Lomb Kató módszere egyébként a mai napig hatásos lehet: Juba-Nagy Ágnes is azt tanácsolja, ne féljünk az idegennyelvű, eleinte könnyedebb olvasmányoktól, hiszen a jól megválasztott szinttel fejlődik a szókincsünk, és nem utolsó sorban megjön majd az önbizalmunk is. A mai napig tartja magát az a mondás, miszerint: "ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy". Juba-Nagy Ágnes szerint stratégiák ide vagy oda, a lényeg, hogy annyi időt és energiát szenteljük a tanulásra, amilyen eredményre vágyunk. "Minél többször találkozunk a nyelvvel, annál kevesebbszer kell arra hivatkoznunk, hogy nekünk nincs nyelvérzékünk. Csupán nem kevés energiát kell abba fektetnünk, hogy felülírjuk a megszokott módszereket és felülkerekedjünk félelmeinken. " Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: Bartók Béla megállapítása szerint – a török és magyar népzene 75 százalék, – a perzsa és magyar népzene 42 százalék, – a finn és magyar népzene 2 százalékos egyezést mutat. Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. 3. ) Nyelvi szempontból: John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumér írást. Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumérhez a legközelebb. 4. ) Régészeti bizonyítékok A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumér nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, rideg-marha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül senki másnak nincsenek ilyen állatai a világon. Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumér írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg 1. )