"A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz. " ( Kiss András /) Az 1962-ben általánosan kubai rakétaválságként elhíresült nemzetközi konfliktusra napjainkban úgy emlékezünk vissza, mint a világpolitikai status quo-t leginkább fenyegető, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között "élesben" lezajlott nemzetközi konfliktusára. A két szuperhatalom közötti konfliktus mélyreható elemzését a hazai és a külföldi történészek különböző forrásokból vették már górcső alá, mint például a két "főszereplő", John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezését. Az 1962. év végén lezajlott konfliktus potenciálisan egy, a világra kiterjedő nukleáris háború veszélyét hordozta magában, így a kubai rakétaválság mindig is az érdeklődés homlokterében állt.
Ugyanekkor szovjet teherhajók közeledtek a karantén határához. Kennedy ekkor elfogadta nagy nyilvánosság előtt az első szovjet ajánlatot, majd titokban a másodikat is, így néhány Jupiter közepes hatótávolságú rakétát eltávolítottak Törökországból. A szovjet hajók ekkor visszafordultak, majd másnap Hruscsov bejelentette: elrendelte a kubai atomrakéták leszerelését. A két szuperhatalom vezetői – valószínűleg a lehetséges következményektől tartva – végül a kompromisszumos megoldást választották, ezáltal pedig vérontás nélkül vetettek véget a hidegháborús időszak egyik legkomolyabb konfliktusának. Castro beszédet mond a rakétaválság idején, 1962-ben A Kreml presztízsveszteséget szenvedett A kubai válságból végül a szovjet fél került ki vesztesként, mert a világ szeme láttára veszített el stratégiai pozíciót, Hruscsov helyzete is ekkor rendült meg. A Kreml presztízsveszteséget volt kénytelen elkönyvelni, amit az akkori legfelsőbb szovjet vezetés nem vett jó néven. Az amerikaiak sem voltak elégedettek, többen kritizálták Kennedyt, hogy nem hajtott végre katonai inváziót Kuba ellen.
Ezen a napon a Kuba felé tartó szovjet hajók megálltak vagy visszafordultak. Kennedy mindenképpen el akarta kerülni a fegyveres konfliktust, elrendelte, hogy minden amerikai hajón legyen oroszul beszélő tiszt. Emellett minden jogot magához vont – ezzel elkerülte, hogy valamelyik bátor katonai vezető elhamarkodott lépést tegyen "Amerika érdekében" jeligével. ENSZ-válságtanácskozás: Október 26-án New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a feszült ülést elnapolták, miközben a hírek arról érkeztek, felgyorsultak a rakétatelepítési műveletek. Az ENSZ ülésén egyébként Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet bemutatta azokat a légifelvételeket, amelyek bizonyították a kubai bázisok létrejöttét, ezt a szovjet diplomata letagadta. Ahogyan a 13 nap című filmben is látjuk, az oroszok az egyik televíziós társaság tudósítóján keresztül tettek ajánlatot. Egy Alexander Formin nevű diplomata John Scali (ABC televízió) riporterrel találkozott. Scali vitte az ajánlatot a külügyminisztériumba október 26-án.
Sikeres mozgalmuk nyomán végül forradalom robbant ki Kubában, mely –án győzött, a főváros Havanna elfoglalásával. Castro jó kapcsolatokat alakított ki Hruscsovval és kialakult Kuba kommunista berendezkedése. Ennek nyomán az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait az "ellenséggel barátkozó" szigetországgal. Az amerikai – kubai szembenállás során az USA-ból kubai emigráns támadás indult CIA segítséggel, ez volt a híres Disznó-öböl akció 1961. áprilisában. Ám a rosszul megszervezett támadás csúfos kudarcba fulladt! A rakétaválság, mely majdnem a harmadik világháború kirobbanásához vezetett, 1962 -ben kezdődött, amikor a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába. Az USA biztonságára halálos fenyegetést jelentő akció azonban 1962 októberben nyilvánosságra került, amikor egy légifelvétel sorozat révén az USA vezetői értesültek a rakétabázisokról. A hirtelen fellépő amerikai pániknak sok – sok éves előzménye volt, hogy az USA 1950 óta rettegett a szovjet atomrakétáktól. Nem tudták, de valójában a Szovjetuniónak az ötvenes évek végére összesen négy olyan atomrakétája volt, amellyel elérhette volna az Egyesült Államokat, a többi robbanófejet legfeljebb bombázó repülőkkel tudta volna célba juttatni.
Washington, október 22. – John F. Kennedy televíziós beszédében bejelenti a Kubával szembeni blokád megkezdését. A II. világháborút követő pár év után az Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalmi harca uralta a világpolitikát. A hidegháború során mindkét hatalom meg akarta mutatni, "ki az úr a háznál". Ez legfőképpen fegyverkezési versenyben, valamint különféle nemzetközi konfliktusokban tanúsított erődemonstrációkban mutatkozott meg. Persze felfoghatjuk két világrend, a kapitalizmus, valamint a szocializmus konfliktusának is ezeket az éveket. Az Egyesült Államok ugyanis a kommunista hatalmak meggyengítését tűzte ki célul. Nyomban a tőle délre fekvő Kuba meggyengítését. Eisenhower elnök kubai emigránsok kiképzését kezdte el, akik majd beavatkozhatnak Fidel Castro országában, és ezt a politikát folytatta John Fitzgerald Kennedy is, akit 1960-ban választottak meg az Egyesült Államok elnökének. Ő adta ki a parancsot az emigráns kubaiaknak, hogy szálljanak partra a Disznó-öbölben, de a puccskísérlet nem sikerült.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Pontosabban: 1. Ha a tévé készülékünkben van DVB-T MPEG-4 tuner, akkor tudjuk vele venni (antennáról) a MinDig TV ingyenes adását 12 csatornával. Ekkor nincs szükség dekóderre. 2. Ha a tévének van ún CI (Common Interface) csatlakozója is, akkor alkalmas a fizetős MinDig TV Extra vételére, de ehhez a CI csatlakozóba be kell dugni a szolgáltatótól kapott ún. CA Modult és Conax kódkártyát. 3. Ha a tévében nincs DVB-T MPEG-4 tuner vagy nincs CI csatlakozója, akkor szükség van egy dekóderre (egy külön beltéri egységre), melyet a szolgáltató biztosít. Mindig tv belépés. Ezzel bármilyen tévé készülékkel lejátszható a MinDig TV és a MinDig TV Extra adása is. A dekóder segítségével a nem HD képes televíziókon is foghatóak a HD adások, nem HD, hanem normál (SD) minőségben. A HD képes televíziókon a MinDig TV vagy MinDig TV Extra HD csatornái HD minőségben foghatóak.
Műsorlista (utolsó 10) Különböző műsor / zeneszám (nincs elég információ) Kapcsolódási grafikonok Csak a kiemelt rádiókról és TV-kről van grafikonunk! Hogy lesz a rádiód vagy TV-d kiemelt? Belépés - Mobilarena. Kattints IDE! Adatok pontossága A stream szerverekről levett adatok és a grafikonok hitelessége nem ellenőrizthető ezért az itt található információk tájékoztató jellegűek. Az adatok frissítése 3 percenként történik, ezért az oldalon található információk nem valós idejűek.