A technika robbanásszerű fejlődését mutatja, hogy Angliában ekkoriban már a Stephenson által tökéletesített, gőzhajtással működő vonatok közlekedtek. Az angol tervező Stockton és Darlington között megtett 1825-ös útja nyomán Európában gombamód szaporodtak a vasúti pályák, melyekre Magyarországon ugyancsak két évtizedet kellett várni. Az 1832–36-os rendi országgyűlésen törvény – az 1836/XXV. tc. – rendelkezett az első vasútvonal megépítéséről, mely a Pest-Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé. A koncesszióért báró Sina György és Ullmann Móric folytatott ádáz harcot, a győztes személye pedig az első magyar vasútvonal nyomvonalára nézve is következményekkel járt. Míg ugyanis Sina báró a Duna jobb partján akarta megvalósítani az országgyűlés terveit, addig Ullmann egy bal parton futó vasútvonal mellett tört lándzsát. Százhetvenöt éves az első magyar vasútvonal - autopro.hu. 1837 novemberében utóbbi vállalkozó kapta meg az előmunkálati engedélyeket, így eldőlt, hogy az első szakasz Pest és a tőle 33 kilométeres távolságban fekvő Vác között húzódik majd.
A vonatok adott időközönként követték egymást, a pálya mentén álló kosárjelzőket pályaőrök kezelték, de az állomások közt már távírókapcsolat volt. A pesti pályaudvar az osztrák Sprenger tervei szerint a mai Nyugati helyén létesült, de a mai Jókai utcáig húzódott, az öt vágányos, 27×142 méteres csarnok építkezését Zitterbarth Mátyás vezette. Az első magyar vasút tűzifaként végezte - Tudás.hu. A közvélemény és a városi tanács is külön pályaudvart akart a szolnoki vonalnak, attól tartva, ha csak egy épül, a város elesik az átmenő kereskedelem hasznától. A vasúttársaság ezt üzemi okokra hivatkozva nem fogadta el, de a város elérte, hogy fejállomás épült ki, ahonnan a vonatok útjukat csak ellenkező irányban folytathatták. A második, szolnoki vonalat 1847. szeptember 1-jén adták át. 1848-ra a vonalak összehossza elérte a 243 kilométert, s a vasútépítés tovább folyt a Bach-korszakban is.
1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest–Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot. 170 éve nyílt meg az első magyar vasútvonal - mfor.hu. A modern közlekedést megteremtő vasutat nem a modern ipari forradalom találta fel: az már legalább a 16. század óta létezett mint a bányászok egyik leghasznosabb segítőtársa. A vasútépítés gyakorlati alapjait – a sínpárt, a talpfát – eredetileg az ércek szállításának könnyítésére használták, és az emberi közlekedésre szolgáló jármű fejlesztése is ezen elgondolások alapján indult meg. A Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát, melynek példája aztán két évtized késéssel eljutott Magyarországra is. Itt a Kőbányán épített vasút jelezte a közlekedésben bekövetkező forradalmat, az állati erővel működő eszközt azonban érdeklődés hiányában egy év után, 1828-ban kivonták a forgalomból.
A Pest–Vác vonal átadása után Magyarországon igazi vasútépítési láz tört ki, amit az 1848-as forradalom egyik legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak a verse – mely a Vasúton címet viseli – is demonstrált. A Magyar Középponti Vasúttársaságnak szándékában is állt, hogy "száz vasutat, ezeret" csináljon, ennek jegyében egy évvel később átadta a Pest és Szolnok közti vonalat, de rövidesen elfogyott a tőkéje, és nem tudott új beruházásokat finanszírozni. Az 1848-as forradalom és szabadságharc zűrzavara újfent nem kedvezett a befektetéseknek – ez idő alatt csak a Pozsony–Marchegg vonal épült meg –, a Bach-korszakban pedig osztrák és francia befektetők szerezték meg a vasútépítés koncessziós jogait. A dualizmus évtizedei során Baross Gábor közlekedésügyi miniszter tevékenységének köszönhetően aztán a magyar állam is jelentős szerepet vállalt a vasúthálózat kiépítésében, mely az első világháború előestéjére már láncra fűzte a Kárpát-medence legjelentősebb városait. A trianoni békediktátum utóbb darabokra tördelte a reformkor óta felépített – pókhálóhoz hasonlatos – rendszert, ami máig ható következményekkel járt a magyarországi vasúti közlekedésre nézve.
A magyarországi első lóvasút ráadásul egy, a hagyományostól eltérő szerkezetű volt. Az eredeti rendszert Henrik Palmer angol feltaláló szabadalmaztatta 1821-ben. A lényege, hogy a fából készült állványokra gerendákat fektettek, és a vasút ezeken gördült úgy, hogy a kocsik, vagy inkább nyitott, háttámlás padkák a szerkezet két oldalán lógtak lefelé, innen a lebegővasút elnevezés. 1826-ban Anglia után Németországban is építettek egy hasonló szerkezetet. József nádor próbapályát akart A magyar vasút ennek egy kissé módosított változata volt. Már ugyanebben az évben, 1826-ban Bodmer János Gáspár badeni sóbánya igazgató az osztrák Bollinger és társa céggel kért és kapott szabadalmat ennek megépítésére Ausztria és Magyarország területére. A tervekben egy 915 kilométeres országos hálózat kiépítése szerepelt, amelynek építési költségét 2 millió forintra becsülték. Összesen három vonalat terveztek, Pest-Szolnok-Debrecen, Pest-Győr-Sopron-Bécsújhely és Győr-Fiume között. A lóvasút pályája Hofbauer János metszetén.
Mért tevék ezt? ők tudják; talán igen tetszik nekik az a' hosszú ó?? Felkiáltásnak nem rosz: mert van biz ott, min sopánkodjék a' magyar! De hát (hosszú, vagy rövid ó-val) kifejezi-e magyarán 's egészen az eszmét, mit kifejeznie kellene? Nem. A' »Bahnhof«- ból nemcsak indulnak a' kocsik, de meg is térnek; 's ha már a' házat nem akartuk udvarnak mondani: mért nem tettük ki nyelvünk szellemében az eszmét »pályafő«-vel? mert feje az a' pályának, akár indulnak, akár megtérnek oda a' kocsik. Ha van hídfő, kapufő, sárfő 'sat. mért nem lehetne pályafő is, melly nem gyúrt és fúrt, hanem becsületes jóhangzatu magyar szó? Nyelvünk nemtője nevében kérem önt, iparkodjék telhetöleg a'már honosulni kezdő, irgalmatlan rósz hangzású »Indóház«-at felejtetni a' magyar közönséggel és írókkal, 's helyette polgárosítni inkább a' »pályafőt, « mig majd valaki jobbat talál. Az »örház«-ak jók; az utközbeni »Bahnhof«-ok pedig igen helyesen neveztethetnének, »pályaházak«. " Végül az ekkor más szintén használt, és a német Bahnhof tükörfordításaként létrejött pályaudvar név terjedt el és ragadt rá a nagyobb vasútállomásokra, így az 1846-ban megnyílt pesti épületre is.
Egészen a 20. századig zöldségként hasznosították. A könnyen eltartható növény segít megelőzni a skorbutot. Szárát frissen fogyasztották, leveleit megpárolva tartósították, s később tejjel főzve ízletes ételt készítettek belőle. Ínséges időkben az erdei angyalgyökér fontos táplálékforrás volt. A növényt szövetfestésre is alkalmazták. Napi érdekesség, FYKI: : hungary. Gyógyhatása (i): Gyökerét a hagyományos osztrák gyógyászatban felhasználták belsőleg tea- vagy tinktúraként az emésztőrendszer, a légzőrendszer, valamint az idegrendszer egyes betegségeinek kezelésében, továbbá a láz csillapításában, valamint fertőzések és az influenza gyógyításában. Ellenjavallat: '
Tartalomjegyzék 1 Angol 1. 1 Kiejtés 1. 2 Birtokos névmás 1. 3 Főnév 1. 3. 1 Szókapcsolatok 2 Aromán 2. 1 Névmás 3 Dán 3. 1 Főnév 4 Francia 4. 1 Kiejtés 4. 2 Főnév Angol Kiejtés IPA: /maɪn/ hallgatás (US) Birtokos névmás mine enyém Főnév mine ( tsz. mines) bánya akna Szókapcsolatok bauxite mine gold mine Aromán Névmás én Dán arc (arckifejezés) Francia IPA: /min/ mine nn ( többes mines) bánya
Neki tulajdonított, nem tőle származó idézetek [ szerkesztés] Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd. A mondás Evelyn Beatrice Halltól származik, aki a Voltaire-ről szóló könyvében idézet formában ezzel a mondattal foglalta össze az "Esszé a Toleranciáról" című mű hozzáállását, melyben Voltaire azt írja: "Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek. Minnél vagy minelli. " Források [ szerkesztés] Idézetek és neki tulajdonított mondások Gábor György: Gondolatok könyve (Magvető Kiadó, Budapest, 1959, ISBN 963-14-1799-9) Jékely Zoltán: Keresztút – Válogatott műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fehér libatop ( Chenopodium ambrosioides, | Chenopodium album} fajok Más neve(i): Mirrhafű ~ Chenopodium ambrosioides, Fehér libatalp ~ Chenopodium album, lágyparéj, libaparéj, lisztes laboda, burján, libatop, cigányparéj, fostos paréj, laboda, lisztes paraj, östörparéj, pulykakása. Mind magyar, mind tudományos (Chen: liba, podion: lábacska) nevét libalábra emlékeztető fiatal leveleiről kapta. Felhasználható része(i): Fiatal levelei és megőrölt magja ehető, Észak-Indiában régóta termesztett haszonnövény. Magas kalcium, fehérje és vastartalma miatt használják, de számos libaparéj és labodafajjal összetéveszthető Gyógyhatása (i): Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, hasmenés. Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású. A disznóparéjfélék családjába tartozó növényfaj, a magyarországi kertek, szántóföldek egyik leggyakoribb gyomnövénye. Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Borsmustár – Wikikönyvek. Bár rendszeresen irtott gyomnövény, a fehér libatop ehető is; magas kalcium-, vas- és fehérjetartalmával a spenóthoz hasonlóan felhasználható levélzöldségféle Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok gyűjthetők fagyok beköszönte után Leves, főzelék formájában, tésztába főzve, vagdaltként(csak fiatal 20-30 cm-es példányai vagy később hajtáscsúcsai).
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Erdei angyalgyökér ( Angelica sylvestris, Syn:) Más neve(i): Európában a Brit-szigeteket is beleértve, Ny-Ázsiában és Szibériában honos. Réteken, magas kórósokban, ligetekben, mocsarakban, lápokban egyaránt előfordul. Erdőségekben, tarkán napfényfoltos, félárnyékos erdőszéleken és ritkán még teljesen árnyékos területeken is fellelhető. Laza (homokos), félig kötött (vályogos), valamint kötött (agyagos) talajokon is megél, s éppúgy elterjedt savanyú, mint semleges vagy bázikus kémhatású talajokon. Megtelepedik a zárt lombkoronájú erdők árnyékos belsejében, a félárnyékos nyílt lombkoronájú erdőkben és napos helyeken is. Mind nedvesebb, mind szárazabb környezetben megél, de számára a nedves lejtő a legoptimálisabb élettér. Félkultúr (legelők) és kultúr életközösségek, valamint folyópartok egyik gyorsan terjedő növénye. Minnal vagy minel teljes film. Illóolajokat, keserű- és cserzőanyagokat, szerves savakat tartalmaz. Illóolajai fényelnyelő hatásúak, alkalmasak a fényérzékenység kezelésére.