A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A törvény 1. Elfogadták az új tb-törvényt - Napi.hu. paragrafusának (4)–(5) bekezdései lefektetik, hogy a fenti keretek között működő egészségügyi szolgáltatónál – a törvényben foglalt kivétellel – csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni. Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek szabályait a kormány rendeletben határozza meg. A jogállási törvény általánosságban tiltja egyéb, egészségügyi szolgáltató igénybevételének lehetőségét. Kivételként nevesíti ugyanakkor azon eseteket, amikor – a kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködő kivételével – közreműködő, valamint az önkéntes segítő egészségügyi szolgáltató működik közre az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában.
Megtudhatja a felvételből, melyet megtekinthet itt: (x)
Az 1. kategóriába az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész és a törvény 1. mellékletében felsorolt egyéb egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tartoznak. Számukra a törvény – a jelen fórum 78. kérdésére adott válaszban is jelzettek szerint valószínűleg jogalkotási hiba miatt – fizetési fokozat számának megfelelő pótszabadságot nem ír elő, ahogy életkor szerintit sem. A 2. kategóriába az Eütv. 2. melléklete szerinti egészségügyi szakdolgozó tartoznak, az ő esetükben rendelkezik az új törvény 6. § (2) bekezdése a fizetési fokozatnak megfelelő számú pótszabadságról. Végül a 3. kategóriába mindazok az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tartoznak, akik nem tartoznak az előző kettőbe. Rájuk az egészségügyi szolgálati viszonyban állókra vonatkozó törvény nem határoz meg külön szabályokat, így erre az esetkörre az Mt. Egészségügyi szakdolgozók az új egészségügyi jogviszonyról: "ez nettó veszteség" | Magyar Narancs. szabályai továbbra is vonatkoznak. Az Mt. pótszabadsággal kapcsolatos szabályai ezen körre értelmezendőek, tehát például egy 35. életévét betöltött személynek évi öt, egy 45. életévét betöltött személynek év tíz pótszabadság jár ebben a kategóriában.
Ilyen munkáltató nem létezik - hangsúlyozták. Munkajogász szemmel emészthetetlennek nevezték a törvény kirendelésre vonatkozó passzusát, mely szerint a fenntartó dönthet úgy, hogy egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy egy plusz egy, azaz két évig egy másik munkáltatónál végezzen munkát, s erre 10 munkanap felkészülési időt hagy az érintettnek. A szöveg a fenntartó döntéséhez köti a kirendelést, nem a munkáltatóhoz, de hogy valójában ki az, aki ezt elrendeli, nem derül ki. A kirendelés intézménye egészségügyi válsághelyzetben most is létezik, ezt a válságszabályt az új törvény általános szabállyá kívánja avatni. Elvarrandó szál, hogy az egy plusz egy év hogyan értendő, lehetséges-e, hogy új tevékenység esetén újraindul a kirendelési idő számítása. Ki dönti el, hogy mi a súlyos érdeksérelem? Ugyan a kirendelés nem sértheti súlyosan az érintett érdekeit, csakhogy tulajdonképpen annak mérlegelését, hogy az érintett teljesíti-e azt, a munkavállaló hátára telepítik - fogalmaztak a szakértők.