Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A bástyák állapota a folyamatos modernizáció ellenére is leromlott, a lövegállások előkészítése sehol sem kezdődött meg és az ágyúk döntő része vagy a városi vagy a császári fegyvertárban vesztegelt. A bástyákhoz vezető utakat sem sánckerítés, sem cölöpsor nem fedezte. A védősereg szintén siralmas állapotban várta az ostromot, tagjai mindössze a városi őrségből (Stadtguardia) álltak. Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország - Benda Kálmán (szerk.), R. Várkonyi Ágnes (szerk.) - Régikönyvek webáruház. Ezek az emberek rendvédelmi feladattal voltak megbízva és fejpénzért cserébe a városkapuk illetve a fontosabb objektumok védelmét látták el – katonának aligha lehetett őket nevezni. Ernst Rüdiger von Starhemberg megjelenésével az addig lassú előkészületek jelentős dinamikát kaptak. Starhemberg 1860 óta volt Bécs és a helyi városi őrség parancsnoka, harcolt Montecuccoli alatt a török ellen és megbízható, rátermett katonaként tartották számon. Starhemberg a továbbiakban számíthatott Andreas von Liebenberg császári tanácsos, Bécs akkori polgármesterének segítségére is. A Starhemberg-Liebenberg páros azonnal munkához látott.
Szeptember 8-án két további aknarobbanást regisztráltak a Löbl-bástyánál – a meginduló török rohamot a védők csak közelharcban tudták megakasztani. Bécs a közel két hónapja tartó ostrom alatt az ellenség 50 nagyobb rohamát verte vissza, miközben 100. 000 ágyúgolyó hullott a városra és 40 török akna robbant a védművek alatt. Ezalatt a védelem körülbelül 6. 500 katonája esett el. A kilátástalan helyzet ellenére Starhemberg már augusztus legvégén tudta, hogy Bécstől nyugatra egy nemzetközi felmentősereg gyülekezik a lengyel király, III. Sobieski János vezénylete alatt. A város védőinek egyetlen feladata maradt: kitartani, amíg a keresztény koalíció a helyszínre nem ér. Szeptember 10-én este a Bécs határában magasodó Kahlenberg-en jelzőrakéták fénye jelezte, hogy a felmentősereg harcra kész. 1683 - Kahlenbergi csata | Szigetvári Vár. Folytatása következik… Orbán Gábor, MA Forrás: Tovább a cikkre »
Változást az 1660-as években a Köprülü-fivérek, Musztafa és Ahmed irányítása hozott, akik – miközben újra felvirágoztatták a birodalmat – útépítéseik révén csökkentették a Bécs elleni felvonulás idejét, a jelentős végvárak megszállásával – például Várad, Érsekújvár – pedig újabb területeket vontak adóztatás alá. Az 1683-as ostrom közvetlen előzménye I. Lipót (ur. 1657-1705) intoleráns politikája volt, aki egyszerre akarta szétzúzni az önálló magyar államiságot és a protestáns felekezeteket. Bár az uralkodó 1681-ben meghátrált, és a soproni országgyűlésen visszaállította a rendek jogait, az ország református többségű részében olyannyira meggyűlöltette magát, hogy Thököly Imre vezetésével felkelés bontakozott ki. Thököly IV. Mehmed (ur. 1683 - Bécs török ostroma | Szigetvári Vár. 1648-1687) támogatását is élvezte, és 1682 során – a Felvidékkel – kiszakított egy negyedik darabot az ország testéből. Miután a Habsburgok jelentős pozíciókat vesztettek Magyarországon, Mehmed nagyvezírje, Kara Musztafa úgy vélte, jó esély mutatkozik egy hódító hadjárathoz, mely Bécset vette célba.
(Az 1. rész ITT olvasható) 2. rész: Amikor a török Bécset szorongatta Az Oszmán Birodalom geopolitikai és gazdasági célkitűzéseiről, az általános hadihelyzetről valamint a hadjárat kezdeti szakaszáról a minisorozat első részében olvashat. A cikk itt érhető el: Magyarország a frontok között. Pánik és menekülés Habár az 1683. Bécs ostroma 163.com. július 7-én megvívott petronell-i ütközet mindössze Lotaringiai Károly herceg utóvédjét – azon belül is egy utánpótlást szállító szekéroszlopot – érintette, egyes szétugrasztott császári alakulatok még aznap egészen a több mint 35 kilométerre fekvő Bécsig vágtáztak, ahol súlyos vereségről és oszmán hadicselről adtak hírt. A városban erre óriási pánik tört ki, hozzávetőlegesen 60. 000 bécsi polgár és környékbéli menekült kerekedett fel, hogy a fővárost nyugati/délnyugati irányba a lehető leggyorsabban elhagyja. A pánikot eleinte súlyosbította az a hír, hogy a későbbi híres császári hadvezér, Savoyai Jenő fivére is a sebesültek között volt, aki pár nappal később belehalt sérüléseibe.
21 perc olvasás Bécs 1683. évi ostroma és a város felmentése a Wienerwald lábánál lezajlott kahlenbergi csatában – történelmi távlatot tekintve – az Oszmán Birodalom kelet-közép-európai uralmának közeledő végét jelentette a Kárpát-medencében élő népek számára. A folytonos érdekellentétektől szabdalt Európában XI. Ince pápának 1683 tavaszára-nyarára sikerült a keresztény gondolat jegyében – jelentős diplomáciai erőfeszítéssel és tetemes pénzáldozattal – összekovácsolnia a német-római császár, a lengyel király és német birodalmi választófejedelmek törökellenes szövetségét. A koalíció alapját képezte a Velencével (1684) és Oroszországgal (1686) kiegészült Szent Ligának, amely két nagy háborúban (1683–1699, 1716–1718) felszámolta az oszmán uralmat a Magyar Királyság területén. Az ország hozzákezdhetett a polgári fejlődés terén megmutatkozó, évszázados hátrányának felszámolásához. Az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom szultánja, I. (Nagy) Szulejmán (1520–1566) súlyos kudarcot vallott Bécs 1529. évi ostromával.
Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő, író, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adták át. Varga Imre helyett fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében elmondta: ma elismerjük azokat a művészeket, akik műveikkel az egyetemes magyar emlékezet, a nemzet kincsestárának elidegeníthetetlen részei lettek. A művészet és művészeink erejét, alkotásaikat újra és újra el kell ismernünk, de nemcsak észre kell venni, hanem értékelni is. Az elismerés nem csupán hangzatos szó, hiszen a díj ahhoz méltó életjáradékkal is jár – emelte ki a miniszter. Kossuth-díj - Hírnavigátor. Kitért arra is, hogy a díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére hozta létre a kormány és immár harmadik alkalommal adják át. Az MMA mint köztestület arra hivatott, hogy őrizze, támogassa az egyetemes magyar kultúra értékeit, segítse azok újjászületését.
Polanski bűnös volt, de díjazták – Nincs olyan protokollkönyv, amelyben le lenne írva, hogy mi az illendő ilyen esetekben: megjelenni és átvenni az elismerést, vagy tapintatosan otthon maradni – árulta el dr. Vámos Lászlóné protokollszakértő. – A díjat a szakmai munkájával érdemelte ki, de az is igaz, hogy egy színész állandóan rivaldafényben van, nem csak akkor, ha a színpadon áll. Éppen ezért ha engem kérdezett volna Stohl András, hogy elmenjen-e, a lelkiismeretére bíztam volna. Olyat, ami mindenkinek tetszik, már úgysem tud tenni – magyarázta a protokollszakértő. Egy kitüntetés néha csak bonyodalmat okoz A híres lengyel rendező, Roman Polanski (76) nemcsak filmes munkásságáról ismert világszerte, hanem arról is, hogy 33 évvel ezelőtt megrontott egy 13 éves kislányt. Polanski beismerte a tettét, de még az ítélethirdetés előtt kereket oldott, és azóta sem tért vissza az USA-ba. Átadták a Nemzet Művésze díjakat - Cultura.hu. Ennek ellenére 2002-ben megítélték neki az Oscar-díjat A zongorista című filmjéért, ám személyesen nem vehette át.
"Nem sztárokat kerestünk, mert azokat csinálják, hanem csillagokat, mert azok születnek. A díjazottak a magyar kultúra és művészet mennyboltján a csillagok" – fogalmazott az MMA elnöke. A díjat a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák. Nemzet Művésze díj: Tíz kategóriában 69-en kapnak elismerést - Filmtekercs.hu. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti; mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg nincs, idén 69 főt jelöltek. "A díj és a cím létrehozását 2012-ben az a méltánytalan helyzet alapozta meg, hogy a művészeti ágak képviselői közül életjáradékra eddig csak a színészek, a filmesek, valamint az operaművészek voltak jogosultak. Tudtuk, hogy a többi művészeti ág képviselői között is sok idős alkotó él, akinek szociális körülményei nagyon nehezek" – idézte fel az előzményeket Fekete György, aki szerint a magyar művészet átlaga európai színvonalú, viszont "a válogatásnak vannak szubjektív elemei".
Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja a magyar- és világirodalom klasszikus szerepeinek értékteremtő megformálásáért, a filmművészet terén nyújtott feledhetetlen alakításainak megbecsüléseként lett díjazott. Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész is a Nemzet Művésze már Forrás: MTI/Zih Zsolt Az irodalom területén Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja a kortárs magyar irodalom történetét gyarapító költői életműve elismeréseként és értékteremtő műfordítói tevékenységének megbecsüléseként részesült a kitüntetésben. Kalász Márton Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító Őrmezőn, a Költők Parkjában 2013-ban Forrás: MTI/Czimbal Gyula Varga Imre Kossuth-díjjal kitüntetett szobrászművész a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítása, a klasszicista-realista eszményt megújító monumentális szoborkompozíciói kultúrtörténeti jelentőségének elismeréseként érdemelte ki az elismerést. Varga Imre helyett fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést csütörtökön.
A díjakat az MMA megalakulási dátumához kapcsolódóan november 5-höz kötődően adják át, pontos időpont egyelőre nincs. "Ez egy összművészeti, nem állami csúcsdíj, amelynek adományozása egy állami elismeréshez, a Kossuth-díjhoz kötött. A Nemzet Művésze tizenegy kategóriájának belső számarányai idén és jövőre érvényesek, 2016-tól ezeket már nem kell figyelembe venni" – szögezte le Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. "Nem sztárokat kerestünk, mert azokat csinálják, hanem csillagokat, mert azok születnek" A mostani szabályok szerint az irodalom kategóriában 12-en, a képzőművészet, a színházművészet és a zeneművészet terén 10-10-en, az iparművészet képviselői közül heten, az építőművészek és a filmművészek közül hatan-hatan, a népművészet és a táncművészet kiválóságai sorában hárman-hárman, a fotóművészek közül ketten, a cirkuszművészek közül pedig egy alkotó viselheti egyidejűleg a Nemzet Művésze címet. "A jövő évi döntés attól függ, lesznek-e megüresedő helyek, illetve kap-e jövő márciusban Kossuth-díjat 50 év feletti cirkuszművész" – válaszolta a főtitkár az MTI kérdésére.
Az elismerést a Nemzet Művésze Díj Bizottság ítéli oda, amelynek tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb három évre. A bizottságot 11 Kossuth-díjas művész alkotja, elnöke az MMA mindenkori elnöke, amennyiben ő is Kossuth-díjas. A parlament várhatóan a jövő héten kezdheti meg a törvényjavaslat tárgyalását. A törvény elfogadása után a jövő év elején kezdődhet meg a részletek kidolgozása. A díjat 2014 novemberében oszthatják ki először – fűzte hozzá Halász János. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat másik kiemelkedően fontos eleme, hogy az MMA nem akadémikus tagokkal is bővülhet, akik köztestületi jogaikat közvetve, képviselő útján gyakorolhatják az MMA testületeiben. A törvény elfogadásával az MMA felépítése a Magyar Tudományos Akadémiáéhoz hasonló lesz. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel, legfeljebb három évre. A díjazottak életjáradékban részesülnek, amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. A díjat a következő művészeti területek képviselőinek adományozzák: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze cím előfeltétele a Kossuth-díj, és az, hogy az illető már betöltse a 65. életévét. Tánc- és cirkuszművészeknél az életkori alsó határ valamivel kevesebb: legalább 50 évesnek kell lenni a művésznek. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. Arra mindig figyel a bizottság, hogy minden területről legyen legalább egy Nemzet Művésze díjazott. A Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címek valamelyikének viselése nem zárja ki a Nemzet Művésze díj elnyerését.