Péntektől három napon át tart majd a reneszánsz hétvége a Borsod megyei Mezőkövesden. A hagyománytisztelő mezőkövesdiek erős kötődést éreznek Mátyás király iránt, aki 1464-ben városi rangot adományozott a településnek. A művészetkedvelő uralkodóra emlékezve színes, látványos reneszánsz fesztivál várja az érdeklődőket kézműves vásárral, lovagi tornákkal, tűznyelőkkel, gólyalábasokkal és sok-sok maskarással a városi sportcsarnok előtti téren. A reneszánsz hétvégét hetedik alkalommal rendezik meg a matyó fővárosban. A matyó név világhírű, de azt csak kevesen tudják, hogy az elnevezés is Mátyás királyhoz kötődik. Az általa adományozott városi címhez különböző kiváltságok tartoztak, és ezt az igazságos király meg is erősítette, mégpedig Szent László napján – idézték fel a szervezők a történelmi részleteket, hozzátéve, hogy a rendezvényt épp ezért László napjához próbálják igazítani. Művészettörténet. A Mátyás kultusz máig él Mezőkövesden és térségében. Az országos átlaghoz képest itt a 21. században is jóval több fiúgyermek kapja a Mátyás nevet, mint más vidékeken.
Ilyen terület volt Gyulafehérvár, Mezőkeszi, Siklós és Nyírbátor is. A stílus legjelentősebb alkotása az 1526-ban készült Báthory-Madonna. Az időszak másik fontos épülete a visegrádi nyaralópalota, ami 1484 táján készült el. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus, majd reneszánsz kutakra cserélte fel. Kezdetben egy átmeneti stílus alakult ki, ebben épült a Vajdahunyadvár Mátyás-loggiája is, ahol csak a báboskorlát reneszánsz díszítésű.. A reneszánsz képzőművészet Robbanásszerű változás jött létre ezen a területen is, mert a vallási témák után megjelentek a világi témákkal foglalkozó műalkotások is. Gyakoribbak lettek szerelmi témához kapcsolódó nőalakok, főként az akkori mecénások megrendelései miatt. Mátyás király reneszánsz udvara. E megrendelések azonban korlátozták a festők alkotói szabadságát, mivel nem lehettek önállóak. Szobrászat Kályhacsempe Mátyás ábrázolásával Nemcsak az épületek maradtak jelentős szerepűek, hanem a Mátyás palotáiban álló szobrok is hozzátartoznak a kor művészeti fontosságához. A budai és visegrádi palotákban található legértékesebb szobrok bronzból készültek.
Az Itáliában a 14 századtól készített ún. fél-majolikát (főbb központjai: Orvieto, Faenza, Pesaro) spanyol hatásra váltotta fel a valódi majolika, a 15. század közepe táján. A kiállításnak ez az egysége bemutatja az itáliai majolikaművészet főbb központjait, az Iparművészeti Múzeum és a faenzai Nemzetközi Kerámia Múzeum anyagára támaszkodva. Alegységek: I. 1. Az itáliai majolika közel-keleti és mediterrán előzményei (1. 1-1. 20) I. 2. Az itáliai fél-majolika és a majolikaművészet kezdetei (1. 21-1. 30) I. 3. Okostankönyv. A 15. század végének itáliai majolika-központjai (1. 31-1. 51) II. A majolikaművészet emlékei a magyar királyi udvarban A 15. század közepétől kezdve az Alpoktól északi Európa számos központjában megjelentek az itáliai majolikaművészet emlékei. Az Itália és Németalföld közötti kétoldalú luxuskereskedelem, a Németalföldön megnyitott firenzei kereskedőházakban megjelentek a jellegzetes kék-fehér díszítésű majolika tárgyak (vázák, tálak, albarellók). A majolika terjedését a régészeti leletek mellett a korszak németalföldi festészetében is jól nyomon lehet követni, majd a század második felében hasonló emlékek Európa más tájain is megjelennek.
Ezen kiemelt egység keretében egy ritka művészeti példa bemutatását tervezzük: Hans Memlingnek a Thyssen-Bornemisza gyűjteményben őrzött váza-csendéletét. A képen ábrázolt vázával részletekig egyező, ép példány került elő a kőszegi vár ásatásán. A kiállításon a Memling-kép nagyméretű fotón jelenik meg, a kőszegi leletek és pesarói rokon darabok társaságában (4. 1-4. Reneszánsz jelenetek Mátyás király udvarából – Köztérkép. 11) Kiegészítő kiállítás - Puttók játékai - A Medici-kárpitok A kiállítás középpontjában a Medici-kárpitok néven ismert négy alkotás áll, amelyek a Gyermekek játéka sorozathoz tartoznak. Az eredetileg húsz darabosra tervezett sorozat minden egyes kárpitján dús szalaggal átkötött gyümölcsfüzér előtt szárnyas kis puttók játszanak. A sorozat tervét a Medici családból származó X. Leó pápa rendelte meg. A terveket Raffaello vázlatai alapján valószínűleg két tanítványa készítette el. A kárpitok szövését Pieter van Aelst brüsszeli műhelyére bízta a pápa. Az eredeti darabok elvesztek, így az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött darabok (egyetlen New York-ban őrzött kárpit mellett) a sorozat egyedüli fennmaradt emlékei.
A hétvégi középkori vásári forgatagban több sátorban párhuzamosan zajlanak majd az események, és minden korosztály megtalálhatja a számára legérdekesebb programot. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A célkitűzésnek megfelelően a kiállítás meghatározza és bemutatja azokat a városokat és műhelyeket, ahonnan az export majolikák Magyarországra érkeztek. A korai, kísérletező időszak emlékei mellett a kiállítás a teljességre törekedve bemutatja az itáliai majolikaművészet magyarországi emlékeit, és általában a majolikaművészet hatását az Alpoktól északra. Végezetül a kiállítás kitér a majolikaművészet kiterjedésének korszakára is a 16. század első évtizedeiben. A hazai régészeti emlékek, töredékek, valamint a Budapesten és más múzeumokban őrzött, párhuzamba állítható analógiák együttes bemutatásával a kiállítás lehetőséget teremt a történelmi bizonyítékok élményt nyújtó értelmezésére. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása és annak tudományos igénnyel megírt, többnyelvű katalógusa összegzi és továbbviszi az utóbbi kutatások eredményeit. A kiállítás egységei I. A majolikaművészet eredete és főbb itáliai központjai a 15. században A kiállításnak ez az egysége bemutatja a majolikaművészet eredetét, néhány kiemelkedő darabbal illusztrálva a Közel-Keleten kialakult, majd arab közvetítéssel Spanyolországban is megjelent új luxusműfaj korai történetét.
A családi adókedvezmény kizárólag a jövedelemadó-köteles jövedelmek esetén vehető igénybe, azaz nem feltétlenül alkalmazotti jogviszonyról van szó, hanem lehet más típusú jövedelem is. A kedvezmény a jövedelemadó-alapot csökkenti, azaz a megadott mértékben a nettó jövedelem növekszik általa. Ki kaphatja meg a családi adókedvezményt? Aki jogosult a családi pótlékra, automatikusan jogosult a családi adókedvezményre is, de ez nem feltétel, hiszen azok is megkaphatják, akik nem részesülnek családi pótlékban. Ha a szülők elváltak, és emiatt már nem élnek együtt, a családi adókedvezmény annak jár, aki a családi pótlékot is kapja. Az elvált pár csak akkor oszthatja meg a családi adókedvezményt, ha a családi pótlékot is megosztják. Az egyedülálló szülők is jogosultak a kedvezményre, de csak akkor, ha a gyereket hivatalosan is egyedül nevelik. Ki jogosult az emelt családi pótlékra és gyógyszertámogatásra.... Csak saját háztartásban nevelt gyerek után lehetséges érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ha több ember is jogosult rá, akkor közösen kell érvényesíteni a kedvezményt.
Forrás: mti TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >> Feliratkozás hírlevélre Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre. [x] hirdetés OLVASD EL EZT IS! Áprilistól egyszerűbb lesz a magasabb összegű családi pótlék igénylése Családi pótlék Terhesség 0-3 év 3-6 év Hivatalos
Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal. Erre élettársa nem jogosult, ő csak az szja-bevallásban érvényesítheti a kedvezményt, ha azt párja megosztja vele. Ki lehet a családi kedvezmény jogosultja? - ADÓSZIGET. Abban esetben, ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt kizárólag ő veheti igénybe, amit az szja-bevallásban oszthat meg párjával. Ha viszont az élettársak közjegyzői nyilvántartásba vetették kapcsolatukat, a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, mind adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban. A kedvezményt egyedül veheti igénybe az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra csak önmaga jogosult, mert például gyermekét egyedül neveli. A kedvezményt a jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy az a kifizető, akitől rendszeres jövedelmet kapnak (például munkáltatótól munkabért), levonja a jövedelemből az érvényesíthető családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény összegét, azaz már a havi munkabérből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalapkedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. Jogosult Az Szja törvény a következők szerint határozza meg, hogy ki lehet a családi kedvezmény jogosultja: a) az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa); A Cst. Ki jogosult az emelt családi pótlékra és gyógyszertámogatásra az új Ki jogosult az emelt családi pótlékra és gyógyszertámogatásra az új...... - Szülők lapja - Szülők lapja. szerint a családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményre is jogosult, így azt már év közben is érvényesítheti.
Ez azt jelenti, hogy a házastársak a bevallásban más aránynak megfelelően vehetik igénybe a kedvezményt, mint ahogy azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján év közben érvényesítették. Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére erdetileg nem jogosult személlyel, például az élettársával. A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves korig bezárólag – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató esetében jelentős különbséget jelent a szülőnek, mert így egyik pillanatról a másikra esik el jelentős összegtől (gyakorlatilag több tízezer forinttól) havonta, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.
Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Nagyon fontos, hogy a körülmények változása esetén új nyilatkozatot töltsön ki a magánszemély, mert így tudja elkerülni a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét, és a pótlólagos adófizetést. Például, ha a családban nevelt gyermek után már nem jár családi pótlék, akkor ezt a munkáltatónak jelezni kell, mert már nem érvényesíthető a családi kedvezmény. Ha a szülő nem ad le új nyilatkozatot a munkáltatónak, akkor a kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe és emiatt pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezhet az éves adóbevallása kitöltésekor, mert a kedvezményt vissza kell fizetnie. Az a házaspár, akik év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítették a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesíthetik.
A családi kedvezményt egy olyan, családosokat érintő kedvezmény konstrukció, ami az összevont adóalapot csökkenti, magánszemélyek adózása esetén. Mértékét az határozza meg, hogy az adott személy hány gyermek után jogosult családi pótlékra. A családi kedvezmény igénybe vehető összegét - az Szja törvény határozza meg, így az a következők szerint alakul: - egy eltartott esetén 66 670 Ft; - két eltartott esetén 133 330 Ft, - három (és minden további) eltartott esetén pedig 220 000 Ft lesz. Ha a jogosult a családi kedvezmény meghatározott összegét az összevont adóalapból (pl. a munkabéréből) nem tudja érvényesíteni, (mert a kedvezménykerete mondjuk meghaladja az adóalapba tartozó jövedelmét) akkor lehetősége nyílik majd, hogy az adóalapot meghaladó rész 15%-át családi járulékkedvezményként vegye igényb. Ez viszont csak abban az esetben érvényes, ha a magánszemély biztosítottnak minősül (pl. bejelentett munkaviszony esetén). A családi kedvezményre annak jár, aki saját háztartásában nevelt gyermek vagy gyermekek után családi pótlékra jogosult.