Iszony című regényét Németh László 1942-ben kezdte írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára. A lap Móricz halálával megszűnt, így a regény is félbemaradt. Az író 1947-ben vette újra elő a kéziratot (kiadója biztatására), és karácsonyra megjelent a kész regény. A többéves szünet nem érződik a művön. Németh László regényírói munkássága a 20. századi társadalomábrázoló és lélektani regény vonalát folytatta, ugyanakkor meg is újította a műfaj hagyományait. Pályája során regényeiben hol a társadalomábrázolás kapott nagyobb hangsúlyt (pl. Bűn), hol a tudatregény, lélektani regény (pl. Gyász) jellegzetességei voltak jelen nagyobb hangsúllyal. Németh lászló iszony elemzés példa. Jól ismerte a két világháború közti korszak világirodalmát, elsősorban Gide és Proust tudatregényei hatottak rá. De az Iszony megírásáig inspirálta Dosztojevszkij is, az Iszony után viszont Tolsztoj hatása volt az erősebb. Hőseinek alapproblémája: az emberi közösségért való szolgálat elve és a közösségektől való elidegenedettség közti ellentmondás.
Az anyja vallásos volt, s feszélyeztette, hogy olyasmi felé lökje, mint amilyen a szerelem. 2. rész: A házasság története. Itt teljesedik ki a mű. Kb. 4 évet ölel át. Önvédelmi pajzsa: háziasszony, Cenci nagynénéhez megy, hazudik (pl. nászúton), próbál másfelé vonzódni (Imre), fölény, dac, gőg, pótcselekvéseket végez (kártyázik). A környezete szörnnyé változtatta. "Mintha én valami szörny lennék. " "Rákaptam a veszekedés édességére. " Mások problémája azonban Kárász Nellit önfeláldozásra készteti: pl. Németh lászló iszony elemzés szakdolgozat. Az anyja miatt lép házasságra (pénz miatt). Az érzései ellen tette: megszánja a nászúton a férjét, apósa halála után beköltözik az ellenszenves faluba férje miatt, anyósa halála után megsajnálja Sanyit, s visszaköltözik hozzá. A legnagyobb önfeláldozások mindig valamilyen halálesethez köthetőek: egyre sérülékenyebb lett Nelli, s csak sodródott az árral. 3. rész: epilógus jellegű, tömör, zárófejezet. Nellinek a férje halála utáni állapotáról és sorsáról szól. Nincs bűntudata. Az író megtisztítja hősnője lelkét, s megoldást ad (ellentétben a Bovaryné-vell).
Mivel az elbeszélői nézőpont Nellié, s ezen csak olykor sejlik át az igazi szerzői nézőpont, érthető, hogy a bemutatott regényvilág, a megjelenő szereplők, köztük is elsősorban a férj, Takaró Sanyi mind az ő látószögében jelenik meg. Ugyanakkor, túl immár minden rosszon, Nelli hangsúlyozottan objektívnek tekinti a maga emlékidézését: "Mialatt ezeket a füzeteket írtam, nehéz volt úgy írnom, ahogy akkor éreztem iránta. " Az emlék azonban csakis abban az értelemben lehet pontos, hogy Nelli valóban azt gondolta, azt élte át annak idején, amit felidézett a "füzetekben". Laptopokat kaptak a Németh László diákjai és tanárai : Hodmezovasarhely. Sanyi emlékezetéről viszont nagyon rossz az elbeszélő véleménye. A szökése előtti hónapokról írja: "engemviszont semmi sem bőszített úgy, mint az ő emlékezete". Sanyi ugyanis az idilli, az összekötő pillanatokat kereste s idézte fel szívesen korábbi életükből. Természetesen Nelli emlékezete sem lehet tisztán objektív, és még az írásban rögzített visszaemlékezésben is jó néhány olyan motívum szerepel, amely azt bizonyítja: Sanyi idillvágya és az ő másféle elképzelései néha-néha közeledtek egymáshoz.
Volt mód ha kevés is a szakításra. Mi az, ami Nellit Sanyihoz láncolja, amíg csak meg nem hal? Paradox módon mindig egy-egy rokon halála. S ez mindig akkor következik be, amikor Nelli döntő elhatározásra jut sorsának rendezését illetően. Elhatározza, hogy megbeszéli a szakítást a fiúval: másnap váratlanul meghal az édesapja. Nelli édesanyjával együtt teljesen vagyontalan: a házasság nemcsak pillanatnyi gondjaikat rendezné el, hanem sorsukat is. Végül a lány kénytelen igent bólintani. Él benne a remény, hogy elviselhető lesz az életük, és ezt a kislány, Zsuzsika születése is táplálja. Egyévi házasság után azonban meghal Sanyi apja, s magától értetődő, hogy be kell költözniük a faluba a gazdaság miatt. Ma délután nyílik az Őszi Tárlat a Németh László Gimiben : hirok. (A másik Takaró fiú, Imre a fővárosban építészmérnök. ) Nelli ellenzi e lépést, számára idegen a falu világa, fél, hogy köztük "el fog romlani minden". E romlás fokozatosan be is következik, bár drámai fordulatot azután vesz, hogy Nelli és Imre beszélgetnek egymással. Imre úgy véli, hogy Nellinek jobb volt a pusztán, itt természetellenes életet él, s különben is "két ember viszonya nagyon sötét dolog".
Tanári kinevezés … [Tovább olvasom... ] about A Nyugat első nemzedéke
Valószínű, hogy Nelli tényleg apáca-típus volt (ahogy gondolja is magáról). Iszonya tehát biológiai fogalom is, a férfinő kapcsolatra általánosságban vonatkozhat. Ez az iszony önelemzésében nemcsak kiindulópont, hanem következmény is. Nelli és Sanyi sok szempontból szélsőségesen különböznek egymástól, s ezeknek szinte mind van vagy lesz kapcsolatukban erkölcsi vonzata, főleg a közösség (család, falu) szintjén. Nelli apja lánya: magányra termett, de szintén magányos anyjának vigaszát, a vallást sem találja meg. Németh lászló iszony elemzés könyvek pdf. Sanyi viszont feltűnően nyitott társadalmi ember, közösségek nélkül nem is képes jól érezni magát. E különbségük a munkában is megnyilvánul, ezért nem képesek ebben sem összeszokni. Sanyi nem kevésbé, hanem másként hasznos tagja a társadalomnak, munkájuk közt igazából csak Nelli lát értékkülönbséget, pedig már apja azt mondta: "Derék fiú, csak fogni kell tudni. Aki fogja, az támaszkodhat is rája. " Nelli erre nem képes, ezen bukik meg az ő minőségigénye, nemessége. Nelli ugyan a tárgyilagos emlékezésben is nemes természetnek tartja magát, aki eldurvul a közönségességben.
A század első felének alkotói a két irányzatot egyesítették műveikben (Puskin, Gogol). A század második felének nagy írói kritikai realistái Lev Tolsztoj (az orosz Lev keresztnév magyarosítva … [Tovább olvasom... ] about XIX. század világirodalmának szépprózája József Attila Pályarajza: a XX. század első felének legjelentősebb alkotója, költészetére jellemző, hogy a XX. század legfontosabb problémáit fogalmazza meg, s egyben a művészi, esztétikai módszerek színtézisére is törekszik. Életkora alapján a Nyugat második nemzedékéhez tartozik, de kapcsolatot tartott a Nyugaton kívül több jelentős művészi és politikai irányzattal is. … [Tovább olvasom... ] about József Attila A Nyugat első nemzedékéből Juhász Gyula és Tóth Árpád Juhász Gyula: (1883 – 1937) - Szeged költője. Modern városok program: az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint is hatályos a Bethlen és a Németh László támogatása : hirok. A legtragikusabb sorsú nyugatos költő volt. Pályáját a Nyugat vezető lírikusaként kezdte, ő volt a szerkesztője a Holnap antológiának. Ő fedezte fel Babits Mihály tehetségét, azonban életkörülményei magányra, vidéki elszigeteltségre kárhoztatták.