Balog Zoltánt 2020. november 5-én választották meg püspöknek, majd idén január 25-én iktatták be hivatalába. Az új püspök Bogárdi Szabó Istvánt váltja, aki három cikluson, 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. A volt fideszes minisztert azonban csak húsvétkor fogják püspökké szentelni, addig, ígérete szerint, a gyülekezeteit fogja látogatni. Balog őszi jelölése óta szélsebesen halad felfelé az egyházi ranglétrán: annak ellenére, hogy fel sem szentelték püspöknek, és hivatalában eddig mindössze három hetet töltött, mostantól ő a magyar református egyház feje. Távol tartották a sajtót A zsinati elnökválasztást a kormány által frissen felújított, a Károli Gáspár Református Egyetem tulajdonában lévő Károlyi-Csekonics Palotában rendezték. Református egyház fête de la musique. Bár egyházi vezetőválasztás eddig nem számított kényes közéleti ügynek, lapunk bárhogy igyekezett, nem tudott bejutni a rendezvényre. Annak ellenére sem, hogy a választás nyílt ülésen zajlott. Már a sajtóregisztráció során – a járványhelyzetre hivatkozva – elutasították az eseményen való részvételünket.
Főbb jellemvonásaik mégis meglehetősen azonosak. A református egyházak központi gondolata az, hogy Isten dicsősége csak a teokráciában valósul meg, ezért a vallásos követelményekből szigorú törvényt csináltak; komoly egyházfegyelmet igyekszenek tartani, presbiteri alkotmányuk pedig nem engedi kifejlődni bennük a papuralmat. [2] Isten abszolút uralmának a proklamálásával áll szoros összeköttetésben a predesztináció tana: az a felfogás, hogy Isten szabad ura az emberek üdvösségének v. kárhozatának, a hívek és az emberek az ő eleve rendelése alapján üdvözölnek v. elkárhoznak. Református emléktábla – Köztérkép. A reformátusok az egyházi szertartásoknak ( keresztség, úrvacsora) kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint a lutheri (evangélikus) egyház. [2] Európai református egyházak [ szerkesztés] Svájci Református Egyház [ szerkesztés] A protestantizmus református ágát a svájci Ulrich Zwingli indította el Zürichben és néhány éven belül el terjesztették Bázelban ( Johannes Oecolampadius), Bernben ( Berchtold Haller és Niklaus Manuel), Genfben ( Kálvin János), St. Gall -ban ( Joachim Vadian), számos dél-németországi városban és a franciaországi Elzászban ( Martin Bucer).
De ettől még a világ nem áll meg. " Balog Zoltán szerinte 8 éves kormányzati pályafutása alatt is gyakorolta lelkipásztori feladatait, ezért semmi akadálya, hogy zsinati elnök legyen. "Az a jó, hogy a 100 tagú zsinatban mindenki szabad mandátummal rendelkezik, nincsenek frakciók, és frakciófegyelem sem, így a tagok legjobb belátásuk szerint dönthetnek" – nyilatkozta a 168-nak a helyszínen Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke, majd hozzátette, nem gondolja, hogy Balog megválasztásával átpolitizálódna az egyház. "Mindnyájunknak van előéletünk, amit le szabad tenni, és újat lehet kezdeni Isten előtt. Református egyház fête des mères. Hiszek a képviselők és Isten bölcsességében, hogy a legjobb kézbe adja a kormányzást" – mondta a püspök. Egyházi viszonyokra rálátó forrásunk szerint a politikai befolyás ugyan nőhet mostantól, de Balog püspökké választása nem azért történt, hogy a református egyház a politika kiszolgálója legyen. "Ezzel együtt látszik, hogy az elmúlt tíz évben az egyház semmilyen fontos ügyben nem mondott ellent a kormánynak.
Előzmények: A reformáció a XVI. században, Európában kibontakozó eszmei és vallási mozgalom. A pápa avignoni fogságát (1309-1377) követően a 2. egyházszakadás tovább csökkentette az egyház tekintélyét, ezt a konstanzi zsinat (1414-1418) állította helyre. Balog Zoltánt választották a református zsinat lelkészi elnökének | 168.hu. Ekkor már megjelentek a reformátorok előfutárai: – John Wycliffe (1324-1384) angol teológus – Husz János (1369-1415) cseh igehirdető Hirdették: – a Szentíráshoz való visszatérést – az anyanyelvű igehirdetést – a Biblia nemzeti nyelvre fordítását Huszt tanaiért máglyán elégették eretnekségért. Előzmények köz tartozik az is, hogy X. Leó pápa a római Szent Péter bazilikát búcsúcédulák árusításával finanszírozta. A reformáció: Kezdete: Luther Márton 95 pontjának közzététele (1517. okt. 31. ) Lutheri (evangélikus, ágostai) teológia alapja: – Az emberek kizárólag csak Isten kegyelméből, a hit és Krisztus által üdvözülhetnek – A hit egyetlen forrása a Biblia nemzeti nyelvre fordítás szükségessége – Mivel a Bibliában nem szerepel, így nem ismeri el a pápa főségét, a szentek tiszteletét, a szentségek nagy részét.
A reformáció és a rekatolizáció Magyarországon A mohácsi vész utáni állapotok elősegítették a reformáció terjedését. Megbénult az állami és egyházi hatalom. Egyre több fiatal tanult Wittenbergben, és hozta Magyarországra a lutheránus elveket. A lutheri irányzat elsősorban a német lakosságú szabadkirályi és szász városokban jelent meg. 1530-as évek végén terjedtek el Kálvin tanításai a mezővárosokban, falvakban és végvári katonák között. 1560-as évekre megalakultak az egyházkerületeik, élükön püspökkel. Legkiemelkedőbb hitvitázó Méliusz Juhász Péter református püspök volt. Református egyház feje. A magyarországi reformáció kiemelkedő alakja Károli Gáspár, aki 1590-ben a teljes Bibliát lefordította magyarra. Erdély: – vallási sokszínűség jellemezte – szászok: evangélikusok – magyarok: kálvinisták vagy unitáriusok – székelyek: katolikusok – románok: görögkeletiek Az 1568-as tordai országgyűlésen a katolikus mellett bevett vallás lett a három protestáns felekezet, az evangélikus, a református és az unitárius. Megtűrték a görögkeletit is.
Az Emmi korábbi minisztere megalakulása óta 17 éven át vezette a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt (SZPMA). (Kiemelt kép: MTI | Koszticsák Szilárd)
Közös nyilatkozatot adtak ki a jelöltek A fórumon szó esett az egyházon belüli szolidaritásról, az intézmények fenntartásáról, az állami támogatások elfogadásáról, Balog Zoltán korábbi politikai szerepvállalásáról és annak az egyház megítélésére gyakorolt hatásáról, az ifjúsági munkáról, a lelkészképzésről, valamint a városi és a vidéki misszióról is. Ez utóbbi mindkét jelölt szerint továbbra is prioritás kell, hogy legyen az egyházkerületben függetlenül attól, ki tölti be a püspöki, illetve a főgondnoki tisztséget. Az egyházkerület vezetőségét ugyanis a lelkészi és a világi vezető – a püspök és a főgondnok – együtt alkotják. Ezt az egységet hivatott kifejezni az is, hogy a fórum végeztével felolvasták azt a nyilatkozatot, amelyben a négy jelölt – dr. 74. Anglia a 17. században | presbiterkepzes.hu. Balla Péter és Balog Zoltán, illetve dr. Kovács Levente és Veres Sándor – együttesen kijelenti, hogy az egyházi választásokat Isten ügyének tekintik, részvételüket pedig szolgálatnak. Továbbá, az evangélium ügyét és egyházunk tisztaságát fontosabbnak tartják a választás kimenetélénél.
Mit tudnak még neki mondani az életről ezek után, amin ő nem nevet? Mivel fenyegethetik még? Mitől félhet még? Történhetik még vele valami, aminél rettenetesebbet nem győzött le és nem élt át? Mi az, meghalni? Mi az, félni a haláltól? Már nem fél. Soha, egy pillanatig sem volt boldog, de nevet azon, aki ezért sajnálja. Nem ismeri, mi a bőség. Nem tudja, csak álmából, hogy mi a nyugalom. A béke idegen neki. A gazdaságról nem is tudja, hogy van. Kényelem? Mi az? Sovány, szikár, ínas, megércesedett lény. Egy gonosztevő elvetemültségével és egy bölcs körültekintésével. Fák hamvas béla út. Ha ember lett volna belőle, olyan életet élt volna, mint Attila, vagy Dzsingisz kán, de úgy evett volna, mint Gargantua és olyanokat nevetett volna, mint Falstaff, és olyan nyugodtan ölt volna, mint Borgia. Ha állat lett volna, meg lett volna benne az oroszlán királyisága, a tigris vérengzése, az óriáskígyó ereje az elefánt nyugalma, a zerge izmossága és a sas biztossága. Ha költő lett volna olyan verseket írt volna hogy meggyulladt volna a papiros.
Vannak fogságban élő majmok, néha megunják a pojácaságot, és maguk elé néznek. Olyan nézés ez, hogy a ketrec elől egyszerre minden néző eltűnik. Fáradt öreg lovak, az utcán, ha várakoznak, ebbe az irányba néznek. Dürer Melankóliaja is ide néz. Fák hamvas belajar. Ez az ide, ez az itt, ez a hová nem belül van. A világban levő hely. Az egész fa ezt nézi. január 19., 21:22 …milyen árat kell fizetni, ha az ember feladja. Talán azt, hogy milyen jó érzéketlennek lenni, mert akkor legalább távol van. Rituga P >!
Bemutatás Hamvas Béla nem filozófus, nem kultúrtörténész, nem orientalista, nem műfordító, nem művészettörténész, nem szépíró, nem vallásalapító, nem próféta, nem guru, és még sok egyéb sem. Hamvas a határokat mindig átlépte. Ezek után ki volt Hamvas Béla? Normális ember, ahogyan magát meghatározta.