Verstappen nagyot csatázott Leclerc-rel, de végül a monacói maradt az élen Forrás: Getty Images/Getty Images / Red Bull Content Pool/Mark Thompson "Ezek mindig apróságokon múlnak. Úgy érezte, hogy tehetett volna többet, és szerintem egy kicsit gyorsabb kiállással nagyon-nagyon közel kerülhetett volna, de még ha meg is van az előzés, szerintem a Ferrarinak olyan tempója volt, hogy most, hogy könnyebb lett az előzés, egyszerűen visszaelőzték volna. Egyszerűen gyorsabb volt ma az autójuk, ezért gratulálunk nekik a kettős győzelemhez. [!HD™-Online] Egy igazán dühös ember (2021) teljes film magyarul videa: Home: Teljes-starz5. Kemény, hogy nem szereztünk pontot, de az pozitívum, hogy versenyképes autónk van, amivel a verseny különböző pontjain a győzelemért harcoltunk. Gyorsan a végére kell járnunk ezeknek a problémáknak, a szezon nagyon hosszú, 23 versenyes. Magunk mögött kell hagynunk ezt és a következő futamra kell koncentrálunk. " Verstappen egy kicsit nehezebben tudta a dolgok pozitív oldalát nézni, de elmondta, tisztában van vele, hogy azért a vb-cím nem úszott el. "A teljesítmény ott van, a mai nap ugyanakkor nem volt valami jó, valamilyen oknál fogva nem igazán tudtuk megmutatni, hogy mit tudunk, de van potenciál az autóban, az biztos, különben nem lettünk volna elöl, de már most rengeteg pontot veszítettünk egyetlen versenyhétvége alatt.
Meg kell még említeni a grúz Tengiz Abuladze filmjeit, az iráni Dzsafar Panahi, Mohszen Makhmalbaf és Abbasz Kiarosztami különleges filmkölteményeit, valamint a koreai rendező, Kim Ki-duk filmjeinek legújabb nemzetközi sikerét.
A Red Bull csapatfőnöke szerint mindkét pilótája vesztét ugyanaz a probléma okozhatta a Bahreini Nagydíj végén, de még ki kell vizsgálniuk, hogy pontosan mi volt ez. Verstappen úgy véli, ilyesminek nem lenne szabad előfordulnia. Max Verstappen három, Sergio Pérez pedig egy körrel a vége előtt volt kénytelen feladni a Bahreini Nagydíjat, így meglepetésre mindkét Red Bull kiesett a szezon első futamán. Videa egy igazán dühös ember. A korábban a győzelem esélyesének tartott holland pilóta már korábban bajba került, de úgy tűnt, hogy a második hely azért meglehet neki, ám végül az 54. körben lelassult és a bokszutcába hajtott. Kiesésével a szintén gondokkal küzdő csapattársa feljött a harmadik helyre, amit valószínűleg meg is tudott volna tartani az őt keményen támadó Lewis Hamiltonnal szemben, ám az utolsó kör elején őt is utolérte a végzete. A Red Bull csapatfőnöke szerint nem kizárt, hogy ugyanaz a probléma vetett véget mindkét pilóta versenyének. Így "állt meg" a Red Bull Verstappen alatt "Brutális véget ért számunkra ez a futam.
A Falanszter-szín az NDK-képregényeket idézi vizuálisan, míg motívumrendszerében többek között Aldous Huxley és George Orwell negatív utópiáinak elemeit is felismerhetjük – kultúrtörténeti utalásai között pedig Csontváry Magányos cédrus a éppúgy feltűnik, mint az egyenruháján 8½-es számot viselő Fellini. A film egészét klasszikus zene kíséri (Mozart Requiem jének Lacrimosa -részlete csendül fel a leggyakrabban), s a legtöbbször Széles Tamás és Usztics Mátyás hangját hallhatjuk, előbbit Ádám, utóbbit Lucifer szerepében. Bármennyire is az eszmék születésének és eltorzulásának ciklikus folyamata, illetve áttételesebben a nagybetűs Történelem – s benne az "arasznyi lét" által határolt ember, az egyén és a tömeg, a férfi és a nő – örök kérdései körül bonyolódik Az ember tragédiája, valójában nem kevésbé személyes tapintású mű, mint a Sisyphus (1974). Akárcsak a kétperces remekműben és annak ikerfilmjében, a Küzdők ben (1977), Jankovics a Madách-adaptációban is a küzdést magasztalja fel. Ezért is változtatta meg a rendező az eredeti végszót, pontosabban az Úr szállóigévé vált kesernyés "biztatását" követően ismét Lucifer és Ádám korábban elhangzott mondataival zárja a filmet: "Küzdést kívánok, diszharmóniát, / Mely új erőt szül, új világot ád.
Dantont végül a nemzeti egyezmény elé állítják, és kivégzik az arisztokráciával való összeesküvés miatt. Ismét Kepler testében Adam felébred egy álomból. Felismeri, hogy az ötletek erősebbek és tartósabbak, mint az egyes férfiak. Ádám és Lucifer névtelen angolként látogatnak el 1897 -ben a viktoriánus Londonba, amit Adam kezdetben lenyűgözőnek talál, de Lucifer szerint spirituális szinten romlott, mivel minden árucikk lett. Ádám udvarolni próbál Évának, és végül képes elcsábítani őt, közvetlenül az első világháború után, ékszerek és egy cigány jósnő segítségével. Amikor a társadalmi zavargások kitörnek a 20. században, Ádám olyan társadalmat kíván, amely a közjó érdekében a tudományos elvek szerint uralkodik. Lucifer elhozza Ádámot a jövő egalitarista világállamába. Bár kezdetben pozitív volt, Adam azonnal sajnálja a nemzetek eltűnését, mivel szerinte az embereknek rendelkezniük kell múlttal és identitással. A nem hasznos állatok és növények kihaltak, a hasznosakat pedig genetikailag módosították.
Harari: Az emberek nem mindig a legigazabb sztoriban hisznek Tovább olvasok Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el Ukrajna megtámadását, több városból is légicsapásokról, tüzérségi támadásokról érkeztek hírek. Az eseményekre több ukrán és orosz művész is reagált, emellett számos külföldi író szolidaritását fejezte ki Ukrajnával.
Kedvencelte 28 Várólistára tette 106 Kiemelt értékelések Leah 2015. október 11., 19:51 A film azért volt érdekes, mert minden szín más grafikával készült. A könyv meg azért mert bár rég íródott, régi stílusban de olyan témával foglalkozik ami még mindig foglalkoztatja az embert;) namelesshaker 2018. december 13., 18:59 A kötettel olvasával együtt nézztem meg a filmet és csak ámulni tudtam, hogy milyen jó film is születtet. Voltak számomra elgondolkodtató jelenetek (mint pédául a kerék snit a London álom után), negatívumot nem fedeztem fel mert az egész megtört mégis nagyon tetszet. Biztosan újra nézzős lesz. SzimiEsztóka 2021. november 26., 23:16 Miért 9 csillag? Mert gyönyörű a grafika, méltán Jankovics egyik, ha nem a legjobban sikerült műve! (Valószínüleg ezért sem véletlen, hogy '86 óta készült. ) Nagyon sok grafikai megoldás volt, mindegyik színhez külön-külön stílus volt, ami csak még jobbá tette. Persze érezhető volt, melyik készült előbb és melyik késöbb, de ez nem volt zavaró.
A Madách-adaptáció legfeltűnőbb vizuális vonása ugyanis az, hogy a történelmi színek látványvilágához az adott korok művészettörténete, vizuális kultúrája szolgált alapul. Az egyiptomitól a párizsi színig a film mintha művészettörténeti tárlatvezetés is lenne, ahol megmozdulnak az egyiptomi falfestmények, a görög vázák, az etruszk szarkofágok és a római mozaikok, a bizánci ikonok és a kódexminiatúrák, a prágai rézkarcok és metszetek, vagy éppen a francia trikolór színei. Ennek a stilizációs elvnek köszönhető a madáchi szöveg és a jankovicsi jelképalapú látványalkotás többrétegű összekapcsolódása, kölcsönhatása; arról mindazonáltal megoszlottak a vélemények, hogy mely színek esetében sikerült izgalmasabban mozgásba hozni, "továbbgondolni" a művészettörténeti örökséget. A további színek közül az Éden, London és a Falanszter világának megjelenítése a legemlékezetesebb. Az Éden gyönyörűen stilizálja áttetszővé, szellemalakká az ébredés előtt álló emberpárt. A londoni szín túllép a Madách által "megénekelt" világ bemutatásán, s a Jankovics által megélt 20. és 21. századi élményvilágot is felhasználja; a késő modernitás szörnyűségeit és ikonjait felvonultató óriáskerék szekvenciája nemcsak a film, de az életmű – sőt az ezredforduló utáni magyar film – egyik legdöbbenetesebb képsora.
A Frost/Nixon dialógusok tömkelege, a szavak akciófilmje, ami rettentő erővel ránt be és itatja magát a nézővel. A kacifántosan megfogalmazott, alaposan becsomagolt mondandók mögött mindig ott lapul a kegyetlen igazság, amivel a legtöbb esetben nagyon kevesen vannak tisztában. A Frost/Nixon üzenet mindenki számára, hogy ez lehetne másképpen is. V mint Vérbosszú (r. James McTeigue, 2005) Ejnye, ez a csúnya agymosás! Alan Moore képregénye és James McTeigue adaptációja kísértetiesen emlékeztethet Orwell 1984-ére (vagy éppen a Guy Fawkes-sztorira), ám korántsem koppintásról van szó, hanem sokkal inkább vérfrissítésről. Az elnyomó, véleménydiktáló politikai rendszer hiúságából adódó kudarcot láthatjuk, ami ugyanakkor valójában nagyon sok ember győzelme. Valahol idealista, valahol pesszimista történet ez. Idealista, mert a filmmel ellentétben napjaink társadalma valamiért képtelen bármit is tenni egy közös cél érdekében, másrészt pesszimista, mert a jövő, amit már több évtizede megalkotott Moore - ha nem is egy az egyben - gyanúsan kezd hasonlítani napjainkra.
A kivételesen hosszan elhúzódó gyártástörténet nem pusztán keletkezéstörténeti kuriózum: a film kivitelezésén is nyomot hagyott, hogy a hagyományos technikával megkezdett alkotás munkafolyamataiból nem maradhatott ki az időközben megjelent új technikai eljárások – mindenekelőtt a digitális képalkotás – felhasználása. Ez eredményezi, hogy a korábban készült részletek vizuális világán régimódi technika nyomait észlelhetjük (az Eszkimó-szín például optikai trükk – a kamera elé helyezett zsírral bekent felület – érzékelteti a ködösséget), míg a később keletkezett képsorok már számítógépes animálást is használnak (kivált a londoni színben látható forgómozgások esetében). Az animációs filmben bízvást rekordgyanús terjedelműnek mondható, a két és fél órás játékidőt is meghaladó mű más aspektusai a rajzanimációban rejlő kifejezőerőt és Jankovics Marcell kiapadhatatlan képzeletét állítják előtérbe. Az első emberpár, Ádám és Éva, valamint az Úrral szembeszálló, a teremtés értelmét kérdőre vonó "bukott angyal", Lucifer történelmi korokon átívelő álomutazásának mozgalmas és filozofikus történetét Jankovics olyan vizuális kidolgozásban képzelte el, amely sokat megőriz ugyan a János vitéz t (1973) és a Fehérlófiá t (1981) jellemző átváltozásalapú képépítkezésből, de ezt bizonyos értelemben lehatároltabb keretek közé illeszti.