Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben. Az államadósság-mutató a jövő év végére tervezett mértéke 79, 3 százalék. A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1, 1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7, 7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4, 8 százalékkal nőhet. A helyreállítás fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. Olimpiai járadék összege 2021. Emellett a klímavédelmi célok és a digitalizáció is jelentős szerepet kap – áll az indoklásban. Hasonlóan az ideihez a jövő évi büdzsének is két pillére lesz. A gazdaság-újraindítási alapban 2022-ben 7300 milliárd forintot meghaladó összeg lesz, amely a jövő évi GDP 13 százaléka. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap meghaladja a 3600 milliárd forintot. A törvényjavaslat indoklásában az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseinek folytatásaként említik a gazdaság-újraindítási akciótervet.
A versenyszféra béremeléseit a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével ösztönzi, ennek köszönhetően a béremelkedés a járvány ellenére is töretlen. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért és a minimálbérhez kötött családtámogatásokat is (pl. gyed, nagyszülői gyed, gyod, táppénz, álláskeresési járadék). A dolgozó gyermekes szülők emellett februárban visszakapják az idén befizetett SZJA-jukat az átlagbér szintjéig. A baloldal nyolc éves kormányzása alatt a minimálbért mindössze 23 500 forinttal emelte. 2009-ben a minimálbér mindössze 71 500 forint volt, a szakmunkás minimálbér 87 000 forint volt. Olimpiadi járadék összege. A Gyurcsány-Bajnai-korszakban miközben a többi V4-es országban 30 százalékkal nőtt a minimálbér vásárlóereje, a magyar minimálbér vásárlóértéke 2%-kal csökkent. 2010 óta a minimálbér összege közel háromszorosára, a vásárlóértéke is közel kétszeresére nőtt. A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik januártól: a jelenlegi 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő.
Ez megfelel annak a célkitűzésnek, hogy az az ideális közfoglalkoztatási bérszint a minimálbér 50 százaléka. A kormány célja ugyanis az, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti munka lehetőség legyen továbbra is az álláskeresőknek. Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 6-án.
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származó több mint húsz alkotással bővül a Samsung Art Store kínálata A Samsung Electronics és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének köszönhetően 21 darab, a Múzeum tulajdonában álló műalkotás kerül be a Samsung The Frame Art Store-ba. Így mostantól a Monet festmények és Bischof fotók mellett már magyar festők képeivel is díszíthetik lakásukat a világ legkülönbözőbb országaiban élő Samsung THE FRAME televízió felhasználók. A művészet digitalizációja A televíziók mérete évről évre növekszik: egyes előrejelzések szerint a készülékek képernyőjének átlagos mérete 2020-ra globális szinten elérheti a 47, 9 colt [1]. Az egyre nagyobb készülékek mindinkább uralják a belső teret, így a televíziók tudása mellett mára a dizájn is hangsúlyossá vált. A Samsung 2017-es felmérése szerint a 10-ből 7 felhasználó már kifejezetten figyelembe veszi a televíziók kialakítását a vásárláskor. Hiába váltak azonban a készülékek az otthonok stílusos kiegészítőjévé, a nap nagy részében kihasználatlanul, kikapcsolva állnak: a magyarok például átlagosan 4 óra 42 percet töltenek a képernyő előtt [2].
Albrecht Dürer és köre A nürnbergi születésű Albrecht Dürer, a német reneszánsz újító művésze a húszas éveiben járt Velencében, ahol az itáliai reneszánsz művészetelmélet kérdéseit tanulmányozta: az ideális emberi arányok megragadását, a természet minél hívebb ábrázolásának lehetőségét, a perspektíva és az anatómia problémáit kutatta. Nürnbergbe hazatérve műhelyéhez tehetséges fiatal művészek csatlakoztak, akiknek rajzstílusára nagy hatást gyakoroltak a virtuóz mester alkotásai. A Szépművészeti Múzeum Dürernek két saját kezű rajzát őrzi, de további művekkel, például Hans Schäufelein tollrajzával és a Lándzsás lovas sal kapcsolatban is felmerült korábban Dürer szerzősége. A gyűjtemény a művésznek közel kétszázötven metszetét őrzi. Ezek közül tíz látható a kiállításon, például a három mester rézmetszetként ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Melencolia I és a Szent Jeromos a dolgozószobában. Az egy-egy kompozícióval szereplő Hans Schäufelein és Hans Baldung Grien 1503-tól dolgozott Dürer műhelyében üvegablakterveken és fametszetes könyvillusztrációkon.
A Burg Ringen egymás mellett áll a Kunsthistorisches, azaz a Bécsi Szépművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A művészetek otthona eredetileg a Hofburgban és a Belvederében volt, ám a Ringstrasse megépülte után két hatalmas palotát emeltek a császári művészeti gyűjtemény és a termésszettudományi gyűjtemény számára. Bécsi Szépművészeti Múzeum A hatalmas épületben számtalan kiállítás és alkotás látható többek között Dürer, Rembrandt, Rubens, Tiziano készítésében. A képtáron kívül található itt egyiptomi gyűjtemény, ókori gyűjtemény és iparművészeti tárlat is. A Bécsi Szépművészeti Múzeum festményeinek gyűjteménye a 15-18. századi művészetre helyezi a hangsúlyt, és túlnyomó részt a Habsburg-alapítók személyes ízlésvilágát tükrözik. A Kunsthistorisches Múzeumban a festmények mellett számos műtárgy is van. Az európai szobrászat és iparművészet gyűjteménye nagyjából ugyanazt a korszakot öleli fel, mint a festészet. Az egyiptomi, a görög, és római termek azonban sokkal korábbi civilizációkról adnak hírt.
A Cezanne-akvarellt a múlt év végén a Christie's New York-i aukcióján vásárolta meg a múzeum. A mű 35 évig magángyűjteményben volt, a legjelentősebb Cezanne-kutatók közül Geskó Judit, a kiállítás kurátora is mindössze kettőt ismer, aki valaha látta ezt az akvarellt. A most Magyarországra érkezett műtárgy egyik oldalán a svájci Colombier-kastély látképe, másik oldalán pedig egy facsoporttanulmány látható – mondta el az alkotás csütörtöki sajtóbemutatóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Az amerikai aukción 750 ezer dollárért (mintegy 227 millió forint) megszerzett akvarell a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapját képező, európai rangú Esterházy-gyűjtemény 1871. évi állami megvásárlásának 150. évfordulója előtt tisztelegve került a múzeumba. Az 1890-ben készült Cezanne-alkotás megvásárlását a magyar kormány támogatása tette lehetővé, mint ahogy az elmúlt években Stuart Mária Henrietta esküvői portréja című Anthony van Dyck-alkotás és Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt jának gyűjteménybe kerülését is.
A 19. és 20. századi, illetve kortárs műveket bemutató teremsor előtti fogadótérben mintegy szimbolikusan egy másik új szerzemény jelenik meg: a közelmúltban elhunyt francia művész, François Morellet Signalisations című neonművekből álló sorozata. A művész adományaként a gyűjteménybe került installáció címe, a Jelzések, a kiállítás egészének összefüggésében is olvasható: a tárlat a teljesség igénye nélkül, a gyűjtemény egészéből mindössze szűkebb válogatást mutat be és jelez összefüggéseket egy későbbi, átfogó gyűjteményi kiállítás előkészületeként. A teremsorban élesen elkülönülő két egység között – egyszerre fizikai elválasztásként és szellemi kapocsként funkcionáló – különálló kabinet kapott helyet, ahol néhány havonta váltakoznak a gyűjteményt, illetve a "régi" és az "új" művészet kapcsolatát, továbbá más elméleti kérdéseket vizsgáló, új kutatási eredményeket ismertető kamarakiállítások. A kiállítás kurátorai az 1800 utáni Gyűjtemény művészettörténészei: Fehér Dávid, Kovács Anna Zsófia, Orosz Márton és Tóth Ferenc.
Az öt szekcióra bontott tárlat a Bécs–Budapest című kiállításrésszel, 1850 körül indul, ahol eddig ritkán látható művekkel, köztük Friedrich von Amerling, Carl Rahl és Hans Gasser alkotásaival találkozhatnak a látogatók, többek között például az utóbbi osztrák alkotó id. Markó Károlyról készült márványbüsztjével. A terem többi részében Déli fények címmel orientalista, illetve Itáliában készült műveket mutat be a kiállítás, köztük Eugène Delacroix, Camille Corot, Franz von Lenbach alkotásait. A Realista tendenciák című terem Gustave Courbet Birkózók című képét állítja a középpontba: itt francia (Thomas Couture, Charles Jacque, Alexandre Falguière) mellett német festők műveivel ismerkedhetnek meg a látogatók, köztük Wilhelm Leibl és Adolph Menzel alkotásaival, de itt látható a holland Albert Neuhuys Varrónő című képe is, mely eddig nem szerepelt az állandó kiállításon. Az Impresszionizmus címet viselő harmadik terem az impresszionizmust és posztimpresszionizmust mutatja be, Camille Pissarro, Paul Cézanne, Claude Monet, Paul Gauguin és Pierre Auguste Renoir alkotásaival illusztrálva a korszak művészetét.