Így jelenleg az a helyzet, hogy nem tudjuk, valóban ez-e a leghatékonyabb és legkíméletesebb eljárás a kegyes halál előidézésére" - mondta a Scientific Americannek Zimmers. Az USA érintett államaiban jelenleg is folyamatos jogi viták zajlanak az eljárás alkalmazhatóságával kapcsolatban. Mivel minden állam maga dönt róla, hogy milyen módszert alkalmaz, a jövőben sem várható olyan szabályozás, amely egységesen érvényes lenne az országban, kivéve abban az esetben, ha az FDA is beleszólna a vitába.
Egyes vélemények szerint a keveréket az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerengedélyezési Hivatalnak (FDA) kellene megvizsgálnia, az FDA azonban már nagyjából két évtizede folyamatosan elzárkózik ettől. Mik a főbb problémák a kivégzésekhez használt injekcióval? A Scientific American egészség rovatának szerzője Teresa Zimmers-t, a Miami Egyetem orvostudományi karának molekuláris biológusát kérdezte az injekcióval kapcsolatos tudományos és jogi vitákról. Zimmers és munkatársai 2007-ben a PLoS Medicine-ben tettek közzé egy tanulmányt, amelyben arra keresték a választ, hogy a három hatóanyag kombinációjából álló keverék valóban azon a módon hat-e, ahogyan elvárható lenne. A szakemberek sem az injekció adagjára, sem pedig a hatóanyagok sorrendjére vonatkozóan nem találtak olyan bizonyítékokat, amely alátámasztaná, hogy valóban indokolt lenne ennek a kivégzési eljárásnak az alkalmazása. Az egyik probléma például, hogy a kivégzettek számára - a hivatalos bírósági véleménnyel ellentétben - akár fájdalmas is lehet az eljárás.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
0 56 Video jelentése Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Video beágyazása Üzenetküldés Hozzáadás listához Új lista
45 millió forintos kártalanítást kaphat Burka Ferenc és fia, ha 15 napon belül nem nyújt be fellebbezést ez ellen az állam nevében eljáró Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Apa és fia azért indított pert az állam ellen, mert több mint 5 és fél évet töltöttek ártatlanul előzetes letartóztatásban. Apa és fia rezzenéstelen arccal, de kissé csalódottan vette tudomásul a tárgyalóteremben, hogy a magyar állam nevében eljáró jogászok szerdán nem mondtak le fellebbezési jogukról. A most megkötött 45 millió forintos kártalanítási egyezség ezért csak 15 nap múlva lehet jogerős. Az apa 20, fia pedig 25 millióra számíthat az ártatlanul előzetesben töltött évekért. "A 6 évet már nem tudja pótolni nekem senki! Kormányzat - Igazságügyi Minisztérium - Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság - Hírek. Ezt nem tudják a szabadságomat visszaadni, viszont ezt pénzben sem lehet kifizetni" – mondta id. Burka Ferenc. A két férfit egy 1999-ben Újszentmargitán történt gyilkosság miatt ítélték első fokon 15, illetve 13 év fegyház büntetésre. Később a Szegedi Ítélőtábla új eljárást rendelt el, amelynek végén tavaly jogerősen is felmentették mindkettőjüket.
Kiemelte, az Országgyűlés ezért idén tavasszal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, a parlament jelenlegi döntésével pedig kizárja a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos további visszaélések lehetőségét, valamint minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb módon biztosítja az áldozatok és hozzátartozóik jogos követeléseinek érvényesítését. (MTI)
Büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén a folyósítás a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történik. Szerepel a jogszabályban az is, hogy a meghozatalakor hatályos szabályok szerint teljesítendő az a határozat, amelyet a törvény hatályba lépése előtt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben hoztak. A büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének 60 napos határidejébe nem számít bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Rendeződik az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és közérdekű használati jogok sorsa is. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut majd a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására. A javaslat több módon is gyorsítja a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.