Berki Krisztián olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász bejelentette visszavonulását a magyar szövetség (MATSZ) csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A 35 éves sportoló az évek óta tartó vállsérülésével indokolta döntését, amelyet tavaly decemberben hozott meg. Magyar Zoltán, a MATSZ elnöke bejelentette, hogy mostantól Berki tölti be a szövetség tavaly decemberben létrehozott sportigazgatói posztját. Berki a KSI SE versenyzőjeként 2002-ben nyerte első felnőtt magyar bajnoki aranyérmét, a junior Európa-bajnokságon pedig második lett lólengésben. Berki Krisztián visszavonul - Ugytudjuk.hu. Addig hat szeren tornázott, de egy bokasérülés miatt lólengés-specialista lett. Első sikereit 2004-ben érte el a felnőtt nemzetközi mezőnyben: Rio de Janeiróban világkupa-versenyt nyert, a ljubljanai Európa-bajnokságon pedig bronzérmes lett. Legutóbb a 2017-es kolozsvári kontinensviadalon állt rajthoz, ahol ezüstérmet szerzett, ám ezt követően megsérült a válla, amit eddig öt alkalommal kellett megoperálni. Magyar Zoltán és Sivadó János után ő a harmadik magyar tornász, akiről a nemzetközi szövetség tornaelemet nevezett el - 2016-ban - lólengésben.
"Nagyon sokszor elmentünk a maximumig, vagy még azon is túl, hiszen a vállam lassan két éve olyan állapotban van, hogy az orvosok is azt mondták, hogy nem fogom tudni terhelni. A civil életben tökéletesen elvagyok vele, de az élsportra már nem alkalmas. Hosszú időbe telt, hogy ezt elfogadjam" - nyilatkozta. Berki leszögezte, nincs miért panaszkodnia, nem lehet benne szomorúság, a jövőben pedig más szerepkörben szeretné segíteni a tornasportot. Ennek érdekében tavaly diplomát szerzett a Debreceni Egyetem sportszervezés szakán. Pályafutása csúcsának a 2012-es londoni olimpiát nevezte, ahol aranyérmet nyert, de megemlítette, hogy a szívéhez legközelebb a 2005-ös debreceni Európa-bajnokság áll. Elárulta, 15 éves korában fogalmazódott meg benne először, hogy olimpiai bajnok akar lenni, de a sajtótájékoztatón felidézte, hogy a 2008-as pekingi, a 2016-os Rio de Janeiró-i, és az idén nyárra halasztott tokiói ötkarikás játékokra sem jutott ki. Kovács István - aki 1993 óta volt Berki edzője - úgy fogalmazott, versenyzője nagyon nyugodt volt és nagyon fegyelmezetten betartotta az edzői utasításokat, megbízott benne, és amit mondott neki, azt mindig megpróbálta megcsinálni, ez volt a sikerei titka.
Berki felidézte, minden vágya az volt, hogy egy versenyen búcsúzhasson el a közönségtől és a pályafutásától, de a válla nem bírja tovább a terhelést. "Nagyon sokszor elmentünk a maximumig, vagy még azon is túl, hiszen a vállam lassan két éve olyan állapotban van, hogy az orvosok is azt mondták, hogy nem fogom tudni terhelni. A civil életben tökéletesen elvagyok vele, de az élsportra már nem alkalmas. Hosszú időbe telt, hogy ezt elfogadjam" - nyilatkozta. Berki leszögezte, nincs miért panaszkodnia, nem lehet benne szomorúság, a jövőben pedig más szerepkörben szeretné segíteni a tornasportot. Ennek érdekében tavaly diplomát szerzett a Debreceni Egyetem sportszervezés szakán. Pályafutása csúcsának a 2012-es londoni olimpiát nevezte, ahol aranyérmet nyert, de megemlítette, hogy a szívéhez legközelebb a 2005-ös debreceni Európa-bajnokság áll. Elárulta, 15 éves korában fogalmazódott meg benne először, hogy olimpiai bajnok akar lenni, de a sajtótájékoztatón felidézte, hogy a 2008-as pekingi, a 2016-os Rio de Janeiró-i, és az idén nyárra halasztott tokiói ötkarikás játékokra sem jutott ki.
Egyelőre függőben van a Szerbiával közös határon 2015 után megépített határkerítésre és határvédelmi költségekre fordított 1, 5 milliárd euró kifizetése" – mondta a miniszter. Gulyás Gergely végül arra is kitért, hogy a magyar gazdaság most az oltási kampány felgyorsítása, az orosz és kínai vakcinák miatt teljesít jól. "A kiváló gazdasági növekedést a gyorsabb oltási kampánnyal értük el. Németország és Ausztria is megtehette volna ugyanezt" – fogalmazott. (Via MTI, Kurier) (Borítókép: Gulyás Gergely 2021. október 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
"Magyarország volt az egyik első uniós ország, amely a külső határok védelmének fontosságát hangoztatta. Virágokkal keveset ér el az ember, erőre van szükség. Az EU-nak jobban kell támogatnia a külső határokat védő országokat" - jelentette ki Gulyás Gergely. Rámutatott, hogy a határvédelem európai feladat. "Meg kell védenünk külső határainkat, ha az EU-n belül határok nélküli övezetet akarunk" - tette hozzá. A magyarországi migrációs helyzetről szólva elmondta, hogy jelenleg naponta ezer illegális határátlépési kísérlet történik. "Már benyújtottunk egy kérelmet a Bizottsághoz, hogy a határvédelmi költségek egy részét fizessék ki. Egyelőre függőben van a Szerbiával közös határon 2015 után megépített határkerítésre és határvédelmi költségekre fordított 1, 5 milliárd euró kifizetése" - mondta a miniszter. Gulyás Gergely rámutatott, nemzeti hatáskörbe tartozik Magyarország azon döntése, hogy a koronavírus elleni oltakozás felgyorsítására orosz és kínai vakcinát is beszerzett. "A kiváló gazdasági növekedést a gyorsabb oltási kampánnyal értük el.
Gulyás gergely szerint a tömeges üzletnyitás nem polgári engedetlenség, a kinyitó vendéglátósokat és gulyás gergelyt a kormányinfón kérdeztük arról, miért tesztelik ingyen és hamarabb az olyan. Minden, amit gulyás gergely témában tudni érdemes. Fellázadtak a könyvelők a kata átalakítása ellen. Gulyás gergely was born on september 21, 1981 in budapest, hungary. Gergely gulyás (born 21 september 1981) is a hungarian jurist, politician, the current minister of the prime minister's office since 2018. A bejelentést az alábbi videón nézheti meg Gulyás gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és szentkirályi alexandra kormányszóvivő ad tájékoztatást. Index Belfold Ader Gyerekei Is Kaphatnak Napidijat Schmitt Pal Es Solyom Is Bovitheti Stabjat from Azt hiszem, jobb ott nekünk. Never miss another show from gulyás gergely. 2014 májusától 2017 októberéig az országgyűlés alelnöke. Join to listen to great radio shows, dj mix sets and podcasts. He is an actor, known for kormányinfó (2015). He is a member of the fidesz and has been member of the national assembly (mp) since 2010.
Gulyás Gergely interjút adott az osztrák Kurier nevű lapnak, amelyben többek közt a koronavírus-járvány, az oltás és az Európai Unió is szóba került. Van egy fegyverünk a pandémia ellen: az oltás – ezzel válaszolt Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy mit tesz a magyar kormány a járvány ellen (Ausztriában hétfőn léptek életbe az oltatlanokkal szembeni kijárási korlátozások). A miniszter ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy a parlamenti dolgozók számára kötelezővé tették az oltást, mivel az állam példát akar mutatni. Arra a kérdésre, hogy a parlamenti képviselőknek miért nem tették ezt kötelezővé, azt mondta, hogy "alkotmányos okokból kifolyólag" ezt nem tehetik meg. De mi, a Fidesz-frakcióban mindenkitől azt várjuk, hogy oltassa be magát. Én is beadattam már háromszor a vakcinát – mondta Gulyás Gergely. A miniszter a minimálbér emeléséről és a 13. havi nyugdíjról visszavezetéséről is beszélt. Azt mondta, hogy ők viszont nem szociálpolitikai, hanem gazdaságpolitikai intézkedésnek tekintik ezeket.
A kormány nem az ellenzékkel, hanem a vírus elleni védekezéssel foglalkozik. Az ellenzéknél ezt nem látjuk, ők továbbra is a kormánnyal foglalkoznak, megszólalásaik alapja kizárólag a politikai haszonszerzés – vélekedett Gulyás Gergely. Felesleges beszerzés? Arról, hogy a külügyminisztérium már elismerte, hogy a 16 ezer lélegeztetőgépből, amit 300 milliárd forintért vásárolt a kormány, nyolcezret árulnak, elmondta: nehéz a védekezéshez szükséges eszközök esetén feleslegességről beszélni egy még soha nem tapasztalt, emberéleteket követelő világjárvány idején. Kijelentette: A vakcinákkal kapcsolatban ugyanilyen helyzetben vagyunk: amit lehet, meg kell venni. Bár ott tartanánk már, hogy a nyakunkon marad vakcina. Ha az egyik oldalon az emberi élet védelme áll, nem tehetem meg, hogy csak addig rendelek meg valamit, amíg az egyes kalkulációk szerint esetleg elegendő. Szájerről és a rejtett aknákról Szájer József botránya után többen arról beszéltek, hogy a "rejtett aknákat" el kell távolítani a pártból.
Magyarországnak van fegyvere a koronavírus-járvány ellen, az oltás, és a munkáltatók kötelezhetik a munkavállalókat ennek felvételére – jelentette ki Gulyás Gergely a Kurier című osztrák napilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az osztrák újság munkatársának arra a kérdésére válaszolva mondta ezt, hogy milyen intézkedéseket tervez Magyarország, ahol a koronavírus-helyzet rosszabb, mint Ausztriában, amely karantént vezet be az oltatlanok számára. Az állam is munkaadónak minősül, így mi is jó példával jártunk elöl. Az interjú készítője felvetette, hogy kormány maximálta az üzemanyagárakat, és 166 ezerről 200 ezer forintra emelte a minimálbért, és visszaállítja a 13. havi nyugdíjat. "Miután a baloldal megszüntette", mondta erre a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar kormány mindezt nem szociálpolitikának, hanem gazdaságpolitikának tekinti. Nem szociáldemokraták, hanem konzervatívok vagyunk. Mindenkit támogatunk, aki dolgozik. Azt pedig, akinek családja van, még inkább – fogalmazott.
A politikus reményét fejezte ki, hogy folytatódik a térség országainak együttműködése, és hangsúlyozta: országa az így nyert tapasztalatokat az uniós soros elnökség ellátásakor is felhasználja majd. A júliusban kezdődő elnökségük alatt a kohéziós politika továbbfejlesztését szeretnék katalizálni – mondta. A miniszterhelyettes a soron következő uniós költségvetési időszakról szólva reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság még tavasszal elfogadja a cseh programokat. Hangsúlyozta: a kohéziós alapok a közösségi beruházásaik összegének 40 százalékát adják. Magyarország példaértékűen hasznosítja a kohéziós forrásokat, ennek eredményei az utóbbi években különösen látványosak – mondta Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere a sajtótájékoztatóján. Grzegorz Puda hangsúlyozta, hogy az uniós források lehívásában Lengyelország alig marad el Magyarország mögött, de Csehország és Szlovákia is az elsők között van az EU-n belül. A visegrádi államok együttműködése a kohéziós politika területén is eredményes, az egyeztetések mindegyik ország számára hasznosak - tette hozzá.