A Föld energia-háztartása A Föld energia-háztartását a Napból érkező sugárzás energiája, a légkör összetétele és az emberi tevékenység következményei határozzák meg. Az egyensúly egyik feltétele, hogy a Napból érkező hőmennyiség megegyezik a földfelszín által kisugárzott hőmennyiséggel. Évmilliók során a Földön található fosszilis energiahordozók az egyensúly mellett a Napból érkező energiát nagy részben eltárolták. Napjainkban ezt az energiát nagy részben elhasználjuk. További felhasználás várható a készletek elfogyásáig, körülbelül 50-150 évig. A felhasználás eredményeként nagy mennyiségű széndioxidot bocsátunk a légkörbe. Fizika - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Ez az anyag növeli az üvegházhatást. Üvegházhatás A Napból érkező rövid hullámhosszú infravörös hullámok és a látható fény áthatolnak az üvegház üvegborításán. A felmelegedett tárgyak az infravörös hosszú hullámú tartományában sugároznak, amely hő már nem jut ki az üvegházból, jelentős felmelegedést okozva. Ugyanez a jelenség játszódik le a Föld légkörében is. A hosszú hullámú tartományt az üvegház hatású gázok elnyelik, melegítve a légkört és változásokat okozva az éghajlatban.
Emelők elnevezései A legegyszerűbb emelő típusú egyszerű gép a rúd. Ha a rúd a végén van megtámasztva és így a végpontja körül tudjuk elforgatni, akkor egyoldalú emelőről beszélünk. Ha a rudat úgy használjuk, hogy az alátámasztási pont – és így a forgástengely is – a felemelni kívánt test és az általunk kifejtett erő között van, akkor az emelőt kétoldalú emelőnek hívjuk. Emelők egyensúlya Mindkét típusú emelő használatakor az egyensúly feltétele az, hogy a két erőhatás által kifejtett forgatónyomatékok kiegyenlítsék egymást. Mechanika | Sulinet Tudásbázis. Ezt másképpen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az erő ( F) és az erőkar () szorzata egyenlő legyen a teher ( G) és a teherkar () szorzatával. Emelők használata Az emelő erőtörvényéből következik, hogy az általunk kifejtett erőhatás csökkentése érdekében célszerű az erőkart nagyra, a teherkart kicsire választani. Ezzel elérhetjük, hogy a teher által kifejtett erőnél lényegesen kisebb erővel tarthatunk egyensúlyt. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a teher felemeléséhez ezt a kisebb erőt lényegesen nagyobb úton kell kifejtenünk.
A reagáló anyagok vagy termékek koncentrációjának megváltozása: A kiindulási anyagok koncentrációjának növelése vagy a képződött anyagok koncentrációjának csökkentése az odaalakulás sebességét befolyásolja. A nyomás változása: Csak a mól-szám változással járó reakciók egyensúlyát befolyásolja. A nyomás növelése a mól-szám csökkenés irányába gyorsítja a reakciósebességet, a nyomás csökkenése pedig a mól-szám növekedés irányába gyorsítja a reakciósebességet.
Mindig árulkodóbb az, hogyan állnak rajtad a ruháid, bevág-e a melltartó, a nadrág dereka, vagy még lötyög is rajtad? Ráadásul a rendszertelen egészségtelen étkezésről való áttérés egy kiegyensúlyozottabb, üres kalóriáktól mentes táplálkozásra számos belső változást hoz magával. Meglehet, hogy az addig feleslegesen visszatartott, felgyülemlett víz távozni kezd a szövetek közül, amikor a vízháztartás normalizálódik az egészséges étrend hatására. Ilyenkor a has laposabbá, a boka és a vádli karcsúbbá válik, ám mindez nem feltétlenül jelent tényleges fogyást. Egy-két pluszkiló valóban lesuttyan, amikor a szövetek térfogata csökken, mert megszabadul a víztől, de ez nem egyenlő a zsírveszteséggel. Kezdetnek jó, hiszen elmúlik a feszítő, puffadó érzés, így könnyebben, jobb állóképességgel vághatsz neki a sportolásnak. A kezdeti gyors fogyást az emésztés helyrebillenése is okozhatja, a rostban gazdagabb étkezés hatására ugyanis kipucolódik a bélrendszer, ami kedvezően befolyásolja az emésztési és anyagcsere-folyamatokat.
Newton II. törvénye is ezekkel írhatók fel egzakt módon. 20:20 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: Ezért volt régen egy évvel később a mozgástan, és a nem vektoros fizika esett 9. osztályra. (Ezen a sorrendi kérdésen talán még ma is vitatkoznak a fizikatanárok. ) 2014. 21:34 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Legtöbbjük egyetlen védőfelszerelése az acélból készült sisak volt. SZÁRAZFÖLDI FEGYVEREK A harckocsik, az első világháború lassan cammogó, sebezhető acélszörnyei óriási fejlődésen mentek keresztül. A második világháborúban a csatatér uraivá váltak. Jelentőségüket leghamarabb a németek ismerték fel. A villámháborúk időszakában sikeresen használták ki a tankok új erényeit, például a megnövekedett sebességet. A páncélosokat a lövegükön kívül géppuskával, néha lángszóróval is felszerelték. 1. Vilaghaboru fegyverei | slideum.com. Lánctalpaik révén a legnehezebb terepen is mozogni tudtak. Legsikeresebb típusai a szovjet T-34-es, az amerikai Sherman (sörmen) és a német Tigris tankok voltak. Igen újszerű eszköz volt a szovjetek által létrehozott katyusa, másik nevén a Sztálin-orgona. Egy egyszerű teherautóra szerelték fel ezt a rakéta-sorozatlövő fegyvert, amelynek bizonyos típusai akár 48 rakétát is kilőhettek gyors egymásutánban. Bár nem lehetett vele pontosan célozni, sivító hangja és tűzgyorsasága félelmetes hatást keltett. A rakétatechnika legismertebb eredményei azonban a Hitler "csodafegyverei" közé tartozó V1 és V2 (fau-1 és fau-2) voltak.
Az emberi konfliktusok történetében sohasem váltak annyira jelentőssé a haditechnikai fejlesztések, mint az 1939 és 1945 között zajló globális világégés, a második világháború éveiben. A második világháború volt az utolsó olyan nagy fegyveres konfliktus, amely az egész földkerekség valamennyi hadszínterén, a szárazföldeken, a tengereken, és a levegőben is tömeghadseregek közötti ütközetek formájában zajlott. És nem volt még egyetlen olyan háború sem, amelyben akkora szerepet játszott volna a tudósok, mérnökök és technikusok névtelen hadserege, mint az emberi történelem legnagyobb eddigi kataklizmájában. A második világháború | zanza.tv. A háború hat éve alatt hatalmas változás zajlott le a haditechnikában. Olyan új harceszközök álltak ekkor szolgálatba, mint például a radar, a sugárhajtású repülőgép, a ballisztikus rakéta vagy a nukleáris fegyver, amelyek teljesen új irányt szabtak a második világégés utáni évtizedek, a hidegháborús korszak katonai fejlesztéseinek. A hadviselő felek korszerű harceszközök iránti igénye azonban nem csak a haditechnikai fejlesztésekben hozott addig még nem tapasztalt óriási fejlődést; az új és korszerű harceszközök egészen új katonai doktrínákat is szültek, például a páncélos hadviselésben, vagy a tengeri hadműveletekben.
Sebesség: 32 csomó (59, 3 km/h) Scarnhorst Személyzet: 1840 fő Hatótávolság: 16 306 km Hossz: 234, 9 m Szélesség: 30, 0 m Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10, 5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3, 7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53, 3 cm-es torpedóvető-cső Páncélzat: övpáncél 343 mm - 168 mm, fő lövegtornyok 356 mm - 152 mm, fedélzet 75 mm Vége
Tervezésekor bajonett és puskagránát használatára is figyeltek készitõi, sõt, még ejtõernyõs kivitel is készült belõle behajtható válltámasszal. Az orosz fronton milliónyi Kar98k került orosz kezekbe, akik a világháború szõkösen induló haditermelésének, és a kezdetben óriási fegyverhiánynak köszönhetõ tanulságból kiindulva el is raktározták õket mind egy szálig, hátha egy újabb háborúban szükség lehet rájuk. Lángszórók Flammenwerfer Palack: 12 liter Súly: 35, 8 kg Hatótávolság: KB 20-40 M A 20. században legelõször a német hadseregben vezették be a lángszóró használatát, még a századforduló elején, ezért a II. világháborúban már egy több fejlesztésen keresztülment fegyvert tudtak alkalmazni.
Új haditechnika – elavult tervek A 15 millió áldozatot szedő első világháború egyik jellemző vonása az volt, hogy új, eddig élesben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben használt fegyvereket vetettek be, amelyekhez alkalmazkodnia kellett a hadviselő feleknek. Szükség volt az újonnan alkalmazott technikai eszközökhöz társítani és ezáltal megújítani a hadi elveket, elképzeléseket, taktikát. A lövészárok-hadviselés és az ebből is fakadó állóháború arra késztette a hadsereg erre hivatott tagjait, hogy új támadófegyverek alkalmazásával próbáljanak az ellenséges vonalak mögé jutni, de ez magában hordozta erre való reakcióként a védelem lehetőségeinek teljes feltérképezését és kiaknázását is. Hiába ígérte II. Vilmos német császár a háború elején, hogy "Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák", az Alfred von Schlieffen által kidolgozott és róla elnevezett villámháborús tervről hamar kiderült, hogy az nem életképes. Az eredeti cél szerint a német csapatok néhány hét alatt lerohanják Franciaországot, majd ezt követően az Osztrák-Magyar Monarchia által addig feltartóztatott és az elképzelés szerint lassan mozgósító orosz cári egységek ellen vonulnak és győzelmet aratnak.
csapatszolgálatba kívánt állítani egy korszerű nehézpáncélost, de az ez időben zajló áttörő harckocsik programja csúfos kudarcba fulladt. Az öt toronnyal felszerelt T–35, és a három toronnyal ellátott T–28 harckocsik nem tudták teljesíteni a korszerű hadászati elvárásokat, így kénytelenek voltak félredobni a több toronnyal felszerelt, nehéz és lassú "cammogó erődök" koncepcióját, és újjá kellett tervezniük ezt a fegyvernemet.