Egy olyan összművészeti fesztivált szeretnénk megvalósítani, a pünkösdi időszakban is, mely egy újabb lehetőséget biztosít kézműveseink bemutatkozására. Pünkösdi eseményünk programkínálata: pünkösdi népszokások bemutatása A népi – és iparművészeti kirakodóvásárba olyan alkotókat várunk, akik a hagyományőrző népi kézművesség képviselői, alkotásaik zsűrizettek, Páva védjeggyel ellátottak valamint a Szövetségünk tagjai. Részvételi tudnivalók: nyitva tartás: minden nap 10 – 20 óra között
Részletek Találatok: 3429 Húsvétvárás a Várkert Bazárban Várkert Bazár, Ybl Miklós tér – Lánchíd utca 2018. március 31 – április 2. Ma van húsvét napja. ( szombat-vasárnap – hétfő) A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. közös együttműködéssel az elmúlt év nagy sikere után 2018-ban már második alkalommal rendezi meg Húsvétváró eseményét a Várkert Bazár előtti Lánchíd utcában, valamint az Ybl Miklós téren. Egy olyan összművészeti fesztivál kerül megvalósításra a húsvéti időszakban, mely hiánypótlónak számít a mai fővárosi rendezvénypalettán. Húsvétváró eseményünk programkínálata: színpadi programok az Ybl Miklós téren mesterségbemutatók hímes tojás kiállítás gyerekjátszók kézműves vásár gasztronómiai kiállítók (népi gasztronómia, pálinka–és bor kínálók, kis élelmiszerek, street food) Kísérő esemény a PONT Fesztivál, információk, fellépők az alábbi linken: A népi – és iparművészeti kirakodóvásárba idén is olyan alkotókat várunk, akik a hagyományőrző népi kézművesség képviselői, alkotásaik zsűrizettek, Páva védjeggyel ellátottak valamint a Szövetségünk tagjai.
Mostantól napi böjti receptekkel jövünk húsvétig, finom, egyszerű, ötletekkel! Mára pedig sok finom palacsintát mindenkinek – csapjatok palacsintapartit! Palacsinta-alaprecept - videóval >> Bécsi túrós palacsinta felturbózva >> Túrópalacsinta >> Kókuszpalacsinta lisztmentesen >> Zabpalacsinta >>
Elejibe térdepelünk mindnyájan 4447 Kovács Nóri: Kicsiny Betlehemben Kicsiny Betlehemben megzendült az ének, dícséret, dicsőség az ég Istenének, kit oly régtől fogva szívszakadva vártunk, megszületett megváltója a bűnös világnak. Zengjen ajkunkr 4061 Kovács Nóri: Szűz Mária Szűz Mária várja, várja, aludjon el Jézuskája. Átöleli szűz karjával, melengeti szép ajkával. Evangélikus Énekeskönyv - 532. ének: Ma van húsvét napja. Repülj szellő lágyan, lágyan, ringasd, ringasd lábam, lábam! Kicsiny karod ha ki 4023 Kovács Nóri: Mária altatók - karácsonyi dalok Beli buba, beli, beli, kutyasággal teli, teli. Beli buba a párnára, kicsi kutya a szalmára. Kedves álmot hogy szerezne szülöttjének, Szűz Mária így énekel kisdedének: Én 3531 Kovács Nóri: Gyászba borult Isten csillagvára Gyászba borult Isten csillagvára, függönyt vontak mennynek ablakára, meghalt, meghalt az ártatlan bárány, vértől ázott szent kereszt oltárán. Temetésre lejött a mennyország, kö 3161 Kovács Nóri: Rózsavirág Betlehem kis falucskában, karácsonykor éjfél tájban, fiú Isten ember lett, mint kisgyermek született.
A népszokásokban pogány elemekkel ötvöződik a kereszténység legjelentősebb és egyben legvidámabb ünnepe, Jézus feltámadása, a húsvét. Mivel mozgó ünnep, minden évben máskor jön el, állandó azonban a böjt, a három szent nap, de felmerül a villőzés és egy germán istennő alakja is. Pontosan már nem lehet "kinyomozni", de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunkban. Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepét – írja a National Geographic Online. Kezdetben a keresztények a húsvétot a zsidó pészach ünnep – az Egyiptomból való kivonulás és a kovásztalan kenyér ünnepe – idejével azonosították, mivel Jézus halála a pészach előestéjén volt. Ma van húsvét napja másod éjszakája. Ezért a húsvét a zsidó naptár szerinti úgynevezett niszán hónap 14-re esett, ami a Gergely-naptár szerint március-áprilisban van, a zsidó naptár ugyanis holdhónapokból áll, vagyis egy hónap újholdtól újholdig tart.
A keresztények a 2. század elejétől kezdték Jézus feltámadásának napját niszán hónap 14-e utáni vasárnapon ünnepelni. A húsvétszámítás igen bonyolult metódus volt, és mivel a különböző területeken más-más naptárt használtak, az egyes közösségek eltérő időpontban ünnepelték a feltámadást, így idővel szükségessé vált egy egységes időpont rögzítése. Erre 325-ben a niceai zsinaton került sor. Ott rögzítették, hogy a tavaszi, vagyis a napéjegyenlőséget követő – első holdtölte utáni vasárnap legyen a húsvét. „Ma van Húsvét napja” - Húsvéti komplex foglalkozás | Hagyományok Háza. Később a Gergely-naptár bevezetésével 1582-ben pontosítottak: meghatározták a tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontját, így a húsvétot már egy rögzített dátumtól, március 21-től számítják. Száz éve nem volt ilyen korán A napéjegyenlőség – ami nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan merőlegesen esnek az egyenlítőre – idén március 20-án, közép-európai idő szerint 6 óra 48 perckor következik be. Ezt másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt telihold követi.