Elhalálozott: Békéscsaba, 2017-05-23 Szerző: Schenk Lea 1956-62: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Borsos Miklós, Csekovszky Árpád. Budapesten él. ~ tervező iparművészként kezdte pályáját a Gránitgyárban, ahol korongozott edényeket és étkészleteket tervezett. 1966-tól szabadfoglalkozású iparművészként figurális plasztikákat alkot, meseszerű, idillikus értelmezésben. Irodalom [MÁTYÁS]: Cél: a használhatóság. ~ kerámiaművésznél, Magyar Ifjúság, 1970. november 13. KOCZOGH Á. : ~ kerámiái, Művészet, 1971/1. KOCZOGH Á. : Mai Magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975/27. PELLIONI V. : ~ kerámiái. Dunaújváros, Képcsarnok, Új Tükör, 1980/46. P. V. : ~, Miskolci Mini Galéria, Művészet, 1983/10. SZ. N. : I maestri della ceramica moderna 1984, Faenza, 1984 P. M. : ~ keramikusművész idilli bátorsága, Kisalföld, 1984. szeptember 6. FODOR P. : Bevezető ~ kiállításának katalógusába (kat., bev. tan., Csók Galéria, Budapest, 1989) II. Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, 1990. október 23.
900 Ft 2107/210901/FC Hollóházi mókus: második fele. Mázas porcelán. Méret: 14 x 10, 5 x 5, 5 cm Ár: 6. 900, -Ft Squirrel from Hollóháza: second half 20th c. Glazed porcelain. Size: 14 x 10, 5 x 5, 5 cm Eichhörnchen aus Hollóháza: zweite Hälfte 20. Por... Cica persely Porcelán, kerámia dísztárgy - Vác (Pest megye) - 2022/03/03 10. 900 Ft 2106/210903 Cica persely: első fele. Mázas kerámia. Szép állapotban. Méret: 6 x 12 x 6 cm Ár: 10. 900, -FT Cat bush: first half 20th c. Glazed ceramic. Nice condition. Size: 6 x 12 x 6 cm Katze Bush: erste Hälfte 20. Keramik glasiert. Schöne... Ó-herendi fehér kakas Herendi porcelán, kerámia - Vác (Pest megye) - 2022/03/03 14. 900 Ft 2105/210903/FC Ó-herendi fehér kakas: eleje. Porcelán. Kézzel festett. Alján masszába benyomott Herend felirattal és formaszámmal, kék magyar címeres jelzéssel. Méret: 13, 5 x 11 x 5, 5 cm Ár: 14. 900, -Ft Old-Herendi white rooste... Herendi bonbonier Herendi porcelán, kerámia - Vác (Pest megye) - 2022/03/03 36. 900 Ft 2104/210920 Herendi bonbonier: második fele körül.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Menü Kezdőlap Képgaléria Látnivalók A "jó palócokról" "A kedvenc falu 2016" Kezdőlap » Képgaléria » Régmúlt idők képeslapokon » Károlyi kastély kápolnája Régmúlt idők képeslapokon Károlyi kastély kápolnája « » ← Előző Következő → Vissza a mappához Profilkép PARÁD-PARÁDFÜRDŐ Palócház (Parád, Sziget u. 10. ) Tájház (Parád, Kossuth u. 53. ) Utolsó kép Elérhetőség Keresés Archívum Naptár << Augusztus / 2019 >> RSS Forrás megtekintése Statisztika Most: 1 Összes: 30702 30 nap: 573 24 óra: 21, 2007-2018 © Minden jog fenntartva. Károlyi kastély paradiz. | RSS
"A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár. " — írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest-Gyöngyös-Mátra útikalauz. Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Két évi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit. Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. Károlyi kastély paradise. film modern változatát néhány évvel ezelőtt. Ivócsarnok A 19. században épült Ybl Miklós tervei alapján, s ugyanolyan jelképe a parádi térségnek, mint a Pagoda Mátraházán, vagy a Három falu temploma a Felső-Mátrában. A kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke.
Ajánlatkérés és foglalás A Mátra büszkesége Az Ybl Miklós tervezte kastély volt már főúri rezidencia, gyerektábor és lepusztult, elhagyatott rom is. De feltámadt, és 1996 óta szállodaként üzemel. A magyarok Kárpát-medencei letelepedése után, hatalmas földterületek jutottak egy-egy, arra érdemes család birtokába. Károlyi-kastély - Parád. A Kápolna és Parádsasvár közötti föld először az Aba-nemzetségből származó Debrőieké volt, de az évszázadok során több nemesi család is magáénak tudhatta az uradalmat: a Grassalkovichok, az Orczyk és a Rákócziak is éltek ezen a helyen hosszabb-rövidebb ideig. Történetünk szereplője, a kastély csak az 1800-as évek végén épült fel, de már előtte fontos szerep jutott a többhektáros Debrői-birtoknak. Abból a forrásból, amelyet, a teheneiket itt legeltető pásztorok fedeztek fel, különleges víz tört elő. A szénsavas, alkálhidrogén-karbonátos, emésztést segítő, étvágygerjesztő hatású, ma Parádi vízként palackozott természeti kincs értékeit kihasználandó először fürdőházakat, illetve kádfürdőket építettek itt, Károlyi György gróf ezekkel együtt vásárolta meg a területet 1846-ban.