00-11. 20: Eötvös József önkormányzatvédő centralizmusa Stipta István DSc, egyetemi tanár, KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék 11. 20-11. 40: A magyar büntetőjogi viszonyok jellemzése A falu jegyzőjében Homoki-Nagy Mária PhD, tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék 11. 40-12. 00: Vita 12. 00-12. 20: Szünet 12. 20-12. 40: Szemere és Eötvös Hermann Róbert DSc, egyetemi tanár, KRE BTK Új- és Jelenkori Történeti Tanszék, kutatócsoport-vezető, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 12. 40-13. 00: Eötvös József és a börtönügyi terminológia Mezey Barna DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 13. 00-13. 20: Börtönépítészet a 19. században Eötvös József nyomán Megyeri-Pálffi Zoltán PhD, tudományos munkatárs, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 13. 20-13. 40: Balla Károly a gyakorlat szakembere Estók József ny. bv. dandártábornok, címzetes egyetemi docens, NKE 13.
11/19 2021. november 19. 10:00 MTA Székház Felolvasóterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. ) 2021. 10:00 - Jogtörténeti konferenciát rendeznek ELTE-s részvétellel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A konferencia szervezői az MTA Jogtörténeti Albizottsága és Büntetés-végrehajtási Albizottsága, a Magyar Börtönügyi Társaság, valamint az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport. Program 10. 00–10. 20: A konferencia megnyitása, a résztvevők köszöntése: Schmehl János bv. vezérőrnagy, a Magyar Börtönügyi Társaság elnökhelyettese Levezető elnök: Képes György habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 10. 20–10. 40: Miért nem lett Eötvös József az európai gondolkodástörténet klasszikus szerzője? Karácsony András egyetemi tanár, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 10. 40–11. 00: "A nemzetiségi kérdés megoldása közös feladatunk. " Eötvös József nemzetiségpolitikai nézetei Nagy Noémi tudományos munkatárs, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 11. 00–11. 20: Eötvös József önkormányzatvédő centralizmusa Stipta István egyetemi tanár, KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék 11.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül. Tovább
2017-ben az ELTE ígéretes kutatója lett, az Új Nemzeti Kiválósági Programban tízhónapos ösztöndíjat nyert el, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült. Az Egyetem Rektori Kiválósági Különdíjban részesítette 2016-ban, az elismerést azok kapják, akiknek oktatási tevékenysége, tudományos kutatásai és egyetemi közéleti aktivitása egyaránt kiemelkedő. 2018-ban ELTE Szenátusi Érdemérmet kapott. Több mint 10 éve készíti fel az ÁJK hallgatóit a nemzetközi perbeszédversenyekre, ahol tanítványai sorra érik el a kiemelkedő eredményeket. Mentorálásával 2019-ben az ELTE Jessup Team világbajnok lett, miközben egy másik ELTE-s csapata első lett az európai Telders versenyen is: ezzel az eredménnyel az ELTE lett a világon az első olyan egyetem, amelyiknek ugyanazon évben sikerült mindkét nemzetközi jogi versenyt megnyernie. Az Egyetem hírnevét, szakmai elismertségét növelő, folyamatos és kiemelkedően sikeres tehetséggondozási tevékenységét az ÁJK többször is Pro Jurisprudentia Practica Emlékéremmel ismerte el, majd az ELTE is Pro Ingenio díjban részesítette.
Magyar népmesék: A háromágú tölgyfa tündére - YouTube
A tündérlány erre elkezdte mondani. Éppen az ő kedveséről kezdett mesélni: - Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi. Kiment az egyszer vadászatra, találkozott egy kis nyúllal... A háromágú tölgyfa tendre 2020. - És végig mondta az egészet addig, hogy: "Én vagyok az a tündérlány, akit a királyfi a tölgyfából kivett! " Megölelte erre a lányt a királyfi, elzavarta a boszorkány lányát, s elvette feleségül a tündérlányt. Máig is élnek, ha meg nem haltak.
Vágasd le onnét, hogy többet ne is lássuk! Volt a szomszédban egy szegény ember. Azt hívatta el a király, hogy vágja ki a fát. Ki is vágta az rendesen, de mikor a szegény ember hasigálta, aprítgatta a fát, egy kis darab kiesett belőle. A szegény ember pedig látva, hogy aranyfa ez, azt a kis darabot betette a zsebébe azzal, hogy hazaviszi kincsnek. A király nem tudta, hogy a szegény ember valamit elvisz onnan, megfizette a fáradsága díját. Tündéres mese- Illyés Gyula: A háromágú tölgyfa tündére- WALDORFART. A szegény ember hazament. Letette azt a kis darabka fát, melyet a zsebében vitt, a tűz mellé a kis szegletbe. Az ott megmaradt, de a fa többi részét a királyné elégette. A szegény ember házában pedig, amikor este lett, olyan világosság támadt, hogy gyertya nélkül is láttak. Mondja a feleségének a szegény ember: - Bizonyára ez a kis fadarabocska világít. Úgy is volt. Másnap elment a szegény ember munkába feleségestül, lányostul. Jó reggel elmentek, a házat ki se seperték, s az ágyat se rendezték el. Estére, mikor hazaértek, hát az ő házuk ki van seperve, az ágy felékesítve, minden rendesen.
Köszönöm jótettedet. Hárman voltunk testvérek, de meg voltunk mindnyájan átkozva, hogy ne tudjunk megszabadulni ennek a tölgyfának a gyökerétől, valameddig egy ember le nem vágja. Ezentúl már együtt leszünk mi ketten ezen a világon. Megölelték, megcsókolták egymást. A kis nyúl ott ugrált előttük, örvendezve, hogy megszabadították az ő kedves asszonyát. No, útra keltek mind a hárman. Mentek, de útközben, mielőtt haza érkeztek volna, a városon kívül volt egy szép kút. Oda leültek, megbeszélték most már a maguk sorsát. Azt mondja a tündérlány a királyfinak: - Tisztelt kedvesem, sajnálom fáradságodat, de én ebben a tündérruhában nem vagyok bátor bemenni a te kastélyodba. Hagyjál itt engemet a kis nyúllal. Menjél előbb csak te haza, hozzál nekem új ruhát. Ott is maradt. A királyfi elment, hogy hozzon neki ruhát. A háromágú tölgyfa tündére. De örömében sok időt töltött otthon, vadonatúj ruhát csináltatott a tündérlánynak. Várták ők, várták a királyfit, de csak nem érkezett vissza. Jártak a kútra sokan vízért. A tündérleány azért, hogy ne lássák ott a kútnál tündérruhában, felmászott arra a nagy fűzfára, amely árnyékot tartott a kútnál.