Pálfi György Stanisław Lem azonos című regényéből készítette el Az Úr hangja című filmjét, ami meglehetősen szokatlan alkotás: egyszerre experimentális művészfilm, hagyományos családi dráma és retró sci-fi. Mintha három film futna párhuzamosan. Kezdjük a családi drámával: a főhős a harmincas évei végén járó Péter, aki egy rejtélyes balesetekről szóló dokumentum-sorozatban felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, ahová magával viszi feleségét (Kiss Diána Magdolna) is, és folyamatosan tartja a kapcsolatot kerekesszékes fivérével (Fekete Ádám), aki az anyjukkal (Bánsági Ildikó) van otthon. Idővel Péter végre rátalál az immár új családot alapított apára (Eric Peterson). Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média Ez az alapszituáció fordulatokat és drámai konfliktusokat is bőven hoz magával, és Pálfi megmutatja általa a keleti és a nyugati világ, szocializmus és kapitalizmus markáns különbségeit is, előnyeiket és árnyoldalukat egyaránt.
A filmterv előzőleg a 32. Torinói Filmfesztivállal párhuzamosan megrendezett Torino FilmLab filmterv fejlesztő fórumon elnyerte a Les Arcs Coproduction Village majd később az ARTE France díját, továbbá az Európai Unió MEDIA programja 50 ezer eurós támogatást ítélt a filmterv fejlesztésre. Pálfi Az Úr hangja előtt az "A" kategóriás Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon három díjat (legjobb rendezés, zsűri különdíja, az Europa Cinemas mozihálózat díja) nyert a Szabadesés című filmjével. Pálfi korábban Cannes-ban szerepelt a Final Cut – Hölgyeim és Uraim mal, előtte a Nem vagyok a barátod Karlovy Varyban volt versenyben. A Taxidermia című filmje négy díjat nyert a Magyar Filmszemlén, szerepelt Cannes-ban és többek között Chicagóban lett a legjobb film, a világsikert aratott Hukkle -val pedig többek között Európai Filmdíjban részesült. Az Úr hangja a Szabadesés hez és a Taxidermiá hoz hasonló szürreális, vizuálisan erőteljes alkotás, amely garantáltan meghökkenti a nézőt.
Az apa bevallása szerint csak azért disszidált, mert a szakmájában akart dolgozni, azt csinálni, amihez a legjobban ért, és ez sokat elárul arról a hanyatlásról, amit a Kádár-korszak hozott Magyarországnak. Az apa-karakter mondata kiszólásként is értelmezhető a rendező, Pálfi György részéről, aki láthatóan nem bánná, ha a poszt-szocialista Magyarország helyett Hollywoodban indult volna a karrierje. Ez a filmje is Amerikában játszódik, felerészben angolul. Első nagyjátékfilmjében, a Hukklé -ban pedig nem volt beszéd, azaz a rendező a filmművészet nyelvi korlátait átlépve hozott létre egy olyan mozit, ami a világon bárhol ugyanannyira érthető. Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média A családi dráma dominálja a filmet, viszont jóval rejtélyesebb a sci-fi szál és a művészi víziók. Ami a sci-fit illeti, a filmben számos áldokumentumfilmes betét is találató: az a bizonyos titokzatos balesetekről szóló doku-sorozat néhány tudóst nevez meg pár megmagyarázhatatlan haláleset okaként, kormányzati konspirációt sejtve mögöttük.
Ő volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig. A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel, akinek itt viszonylag korlátozott lehetett a szerepe. Füzérradvány - Károlyi-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal. A rezidencia nyolcszögletű tornya például biztosan Károlyi Ede ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak tituláltak. A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki. 1897 és 1902 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát, ugyanakkor az építész még 1907-ben is készített terveket, a munkálatok minden bizonnyal elhúzódtak.
Füzérradvány, Károlyi-kastély Füzérradvány büszkeségéhez, a Károlyi-kastélyhoz egy mesebeli fenyősoron áthaladva jutunk el. Károlyi Ede, a radványi birtok örököse 1846 tájától 1877-ig Ybl Miklós és a saját tervei alapján historizáló stílusban építtette át a korábban itt álló épületet. A gróf maga készítette el a kastély különleges, nyolcszög alaprajzú tornyának a koncepcióját. 1938-tól a kastélyban a részben a vadászsportra alapozott "kastélyszálló" működött, ami kifejezetten újszerű gondolatnak számított az 1930-as évek Magyarországán, noha európai előképei szép számmal voltak, főképp angol vidéki kastélyokban. Károlyi kert nyitvatartás debrecen. A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a historizmus korának hangulatát őrzi, ám a múlt pompáját idéző termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Említésre méltó a kastélyt övező különleges hangulatú, kiterjedt kastélypark is. A megújult történeti kert sétányaival, a patakokon átívelő hidakkal, halastóval, platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfájával, piramistölgyeivel ejti ámulatba a sétálókat.
A helyszín választása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a grófi Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, Bársony István édesapja. Gaja-völgyi Tájcentrum A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes... Károlyi-kilátó Fehérvárcsurgó A Károlyi-kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum területén található a Gaja-szurdok felett. Kastélykert - Füzérradvány. Továbbá lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre, fedett szín foglalására... Bővebben
A medence mellé népi építészeti stílusban tervezett strandházat emeltek, ahol a vendégek átöltözhettek. Napozni – korabeli kifejezéssel napfürdőzni – pedig a "strandrétté" változott tisztáson lehetett. A park tehát minden ízében a kikapcsolódásra vágyó szállóvendégek birodalmává vált. A környék mindig is a vizek földje volt. Rendezvénytér - Füzérradvány. A kastélyt források és patakok vették körül, a folyóvizeken hat híd ívelt át. A természetes vizeket már a 19. század közepétől igyekeztek a kastély és lakói szolgálatába állítani. A Tuzinka-forrás például a főúri lak három fürdőszobáját, szökőkútját, sőt a díszudvar ma is meglévő oroszlánfejes vízköpőjét is ellátta vízzel. A patak elrekesztésével készült halastó mellé pedig már 1855-ben két szobás fürdőházat építtetett Károlyi Ede gróf, hogy a különböző gyógyfürdőkön időző felesége és kislánya számára vonzóvá tegye Radványt. Ugyanezt a célt szolgálta a kastély pinceszintjén kiépített márványmedencés fürdőház is, amelyet szintén a forrás látott el vízzel. A Károlyi-kastély párját ritkító ősfás angolparkja 1975 óta természetvédelmi terület.
Károlyi-Kastély - Fehérvárcsurgó Cím: 8052, Fehérvárcsurgó Petőfi utca 2. Telefonszám: (21) 311-0426, (30) 725-8249 Nyitva tartás: IV. 1-X. 31. : H-V 10-18 XI. 1-III. : H-V 10-17 Az 1844 és 1851 között épült fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Magyarország legszebb, kiemelten védett műemlékei közé tartozik. A kastély körülvevő 50 hektáros angolpark szintén védett: arborétum és botanikus kert. A kastély építője, gróf Károlyi György gróf Széchenyi István legjobb barátja volt. A kastélyt nemcsak nyári vidéki rezidenciának szánta: a kastély építése egybeesett György gróf, valamint Zichy Karolina grófnő esküvőjével. Károlyi kert nyitvatartás miskolc. Ebben a teremben volt a Károlyi család "kis ebédlője", amit akkor használtak, amikor családi körben kívántak étkezni és nem volt szükség a nagy díszebédlő igénybevételére. Az 1850-es években épült öntöttvas terasz. Első említése a Vasárnapi Újság 1858. április 11-i, a kastélyról szóló cikkében olvasható. Ez a terasz biztosította a külső és belső terek egybenyithatóságát a felé nyíló három szalonból, valamint innen lehetett lejutni a kastély mögötti kis kertbe, ahonnan lépcső vezetett az egykori tó (1, 5 ha) irányába.