Randy megbékél a szerepével a COVID-19 járvány kitörését illetően, ami kihívást jelent South Park lakói számára. A gyerekek boldogan térnek vissza az iskolába, de már semmi sem ugyanaz, ami volt. ( Hupka Adrián)
8 hozzászólás | kategória: ajánló, animáció, South Park Ma. 00:00. Comedy Central. South Park – 25×01 Valami történhetett itthon az SP nézettségével, mert a két különkiadás még 22:30-kor és 23:00-kor ment? Viszont cserébe szupergyors a premier. Az SP esetében ez meglep, tekintve, hogy milyen kis ablak mellett születnek (vagy születtek) a részek. Kíváncsi leszek, hogy szinkronos lesz-e. UPDATE: A hétfői sajtóközleményben meglepetésemre szinkront említettek, de a rész végül felirattal ment le, ahogy arra számítani lehetett.
Sőt, még talán ennél is több, de egyelőre három évadot írt alá a Comedy Central az alkotókkal. Ezzel a South Park a szerződés végére 26 szezonra nyúlik, és ezzel minden idők leghosszabb ideig futó kábeltévés sorozat lesz. A következő szeptember 25-én indul. Az 1997 óta futó rajzfilmsorozat epizódjait ezután is Trey Parker és Matt Stone írja és rendezi majd, mint eddig az összeset, írja a Vulture. "A South Park a legnagyobb vígjáték a televíziózás történetében, a szatirikus ereje és a kulturális relevanciája páratlan, és semmi jelét nem adja, hogy le akarna lassulni" – mondta Kent Alterman, a Comedy Central elnöke, hozzátéve, hogy "ha még ezer év múlva is lesz emberiség, akkor Muhammad Ali és a Beatles mellett Treyt és Mattet is korunk legnagyobb jelentőségű művészei között emlegetik majd. Annyi évadra szerződünk velük, amennyit csak szeretnének. " Ehhez Stone és Parker viccesen csak annyit tettek hozzá, hogy sehogyan sem sikerült kirúgatniuk magukat.
Leírás: Kérlek néhány szóval mond el mi nem működik?
A gótika kora A XII. század második felétől nagy változások történtek a középkori társadalmak életében. A gazdaság fejlődése, a polgárság erősödése megváltoztatta a művészet jellegét. Az új irány a magasba törő, általában felfelé keskenyedő, csúcsíves formákat használó stílus a gótika lett. A gótikus építészet is, mint a román kori, Franciaországban született. Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso. Stílusjegyeit szerkezeti újításoknak köszönhette. A födémek terhét a falakról az oszlopokra, támívek segítségével a támpillérekre hárították az építő mesterek. Ezáltal a falak vékonyodtak, magasodtak és ablakokkal áttörhetővé váltak. A korai gótikus katedrálisok közül kiemelkedik a párizsi Notre-Dame, a kor egyik legszebb alkotása. A szobrászat itt is, mint korábban összefügg a templomépítészettel, azok díszítését szolgálták. Tornyokon, oltárokon és a kapukon fordulnak elő leginkább. Kézművesek készítették ezeket a szobrokat, freskókat, festményeket is. A képek és szobrok közvetítették a hitélet szimbólumait, a szentek életét a híveknek.
Hétköznap általában mezítláb jártak, de ünnepen csizmában mentek a templomba, amire mindenki úgy vigyázott, mint a ködmönre. A nyakukon még az öregasszonyok is színes, nagyobb szemű gyöngyöt viseltek. A színesebb, divatosabb öltözködésre vágyó fiatalasszonyok az 1880-as években kezdték elhagyni az "ősi" viseletet. A változás fokozatosan ment végbe: a pacsát mind egyszerűbben hordták. A férjhez készülő leányok pedig igyekeztek a Lendván kapható sokféle gyári, színes kelméből kasmír, delin vagy kékfestő szoknyáravalót vásárolni, fekete szaténból vagy klottból kötényt, elekötüt varratni. Ez utóbbit élénk színű gyapjúfonállal, hetési motívumokkal hímezték ki. Az idős, "kontyos" asszonyokat azonban a régi, pacsás viseletben temették el, pacsáikat szemfedélként terítették rájuk, ezért maradt ezekből csak igen kevés az utókorra és ezért nehéz rekonstruálni a valószínűleg több, mint 20 fogásból álló meghajtogatási módját. A II. világháborút követően a régi stílusú hetési viselet kezdett eltűnni és helyébe egy polgárosultabb, a gyári anyagokat előtérbe helyező viselet lépett.
Hetési női viselet. (Fotó: KBM) Ehhez a régi típusú viselethez kapcsolódott a hetésiek bonyolult hajtogatási móddal elkészített, ősiséget és előkelőséget sugárzó, számos európai párhuzammal rendelkező, fehér női fejrevalója, a pacsa, amely valódi kultúrtörténeti érdekesség. Rengeteg párhuzamot mutat a mediterrán vidékek középkori eredetű lepelkendőivel. A vasárnaponként újra és újra nagy gonddal felvarrott hajkontyra az asszonyok kis kontyfá t, azaz káplit helyeztek, erre került a színes kasmír fejkötő, amelyről a tarkón hosszú fehér, horgolt vagy csipkés végű pántlika csüngött alá. A női viselet fontos kelléke volt a kézbevaló hímzett kendő is. A vállkendő alatt viselt, a nyak körül kerek szabású, bokrosujju ing kézelőin a piros gyári szőttes szalag melletti hímzett szoritut a 19. század közepén még főleg fehér bujtatásos és kevés piros laposhímzéssel varrták ki. Télen az asszonyok itt is egyenes szabású, szűkujjú vászoninget viseltek, mely fölé meleg ködmönt, testhezálló dolmányt és színes mellénykét vettek magukra.