A múlt és a név kötelez – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Káptalandombon őrzik Szent László hermáját, a Mátyás király könyvtárához tartozó Corvinát, de tiszteletet ébreszt boldog Apor Vilmos és a vértanú szerzetes, Brenner János emléke is. Kitért arra is, hogy sokan úgy gondolják, "az egyházaink poros intézmények, amelyek a múltban úgy ahogy működtek", ugyanakkor ahogy a múltban, úgy most is mind az oktatás, a nevelés és a kultúra területén is értékeket mentenek és teremtenek újat. A Brenner János Hittudományi Főiskolán 29 kispap tanul a győri, a szombathelyi és a kaposvári egyházmegyékből, valamint környékbeli szerzetesnövendékek. Emellett a győri egyházmegyéből 57 civil, a szombathelyi egyházmegyéből pedig 44 civil tanul teológiát – mondta. Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemrég újraválasztott elnöke arról beszélt, hogy a kispapok és a főiskola hallgatói már méltó, a mai körülményeknek megfelelő környezetben tanulhatnak. Mindent, amit beépítettek az épületbe, nem luxus, de a mai igényeknek megfelelő – fogalmazott.
Az intézmény elöljárói és hallgatói évről évre nyílt napot szerveznek a papi hivatás iránt érdeklődők számára, hogy a tanulmányok, a hétköznapok és az ünnepek programjai mellett tanúságot tegyenek az Istennek szentelt élet mellett. A szeminárium idén február 19-én nyitotta meg kapuit, ennek alkalmából Veres András győri megyéspüspök külön üzenetben köszöntötte az érdeklődőket: "Azt kívánom nektek, hogy a nap, amit a szemináriumban eltöltötök, adjon mindannyiótok számára bátorítást és megerősítést! " Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora a nyílt napok kapcsán úgy fogalmazott, a szeminárium kapuja valójában mindig nyitva áll, de emellett igyekeznek a fiatalok számára azokat a szervezett lehetőségeket is biztosítani, amikor kérdéseiket feltehetik, illetve a hétköznapi működése közben is megtapasztalhatják az intézet légkörét, amelyben esetleg még a genius loci is megérintheti őket Isten hívását megerősítendő, ennek része a meghirdetett háromnapos program is.
A 140 oldalas tanulmánykötetet Havassy Bálint, Nemes Gábor és Vlaj Márk szerkesztették és gondozták. A könyvbemutató után Lukácsi Zoltán teológiai tanár, győr-szigeti plébános Mentes Mihály teológus-költő rádiós szónoklatairól tartott előadást. Ismertette a tömegkommunikáció egyik fontos eszközének, a rádiónak az Egyházban betöltött szerepét. Kiemelte, hogy az Égi hullámokon adásaiban szereplő igehirdetésekben Mentes Mihály győri egyházmegyés pap, teológiai tanár és költő is szerepet kapott, majd röviden ismertette a teológus költő életrajzát. Elmondta, hogy Mentes Mihály versei ismertebbek, mint maga az alkotó – példaként említette a Kezdődik az ének és az Isten hazánkért című mindenki által jól ismert énekeket. Érdekességként hozzátette, hogy a győri Könnyező Szűzanya-kegykép búcsújának népénekeihez szintén ő írta a verseket. Szólt arról, hogy Mentes Mihály költészetének fő témája a szociális érzékenység. Önmagát elsősorban papként definiálta, az irodalmi életben való frekventált jelenlétre nem törekedett.
Térkép nem érhető el Cím Káptalandomb 7. Győr 9021 Magyarország Jövőbeli események Nincs esemény ezen a helyszínen Ezt olvastad? Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakja és emlékezete megosztó a magyar történelemben. Megítélése a hazaárulótól a magyar érdekek és a református
Nem dicsekvésképpen mondom, de mostanában ritka a "karvalymentes" fotózás az itatómnál. Sajnos, a karvaly család valamelyik tagja mindig ott leselkedik a közelben. Ilyenkor persze a kis madarak nem mernek a vízhez szállni. Ezért lassan már jobban örülök egy-egy betévedő kicsi vendégnek, mint a szépséges karvalyoknak. Egy korábbi alkalommal megjelent tengelicek vagy nagyon bátrak voltak, vagy csak nem "idevalósiak". A szajkók tisztelik a karvalyt, többnyire elkerülik, de annak is tanúja voltam, amikor a vízben hűsölő fiatal karvaly mellett néhányan szomjukat oltották, sőt, fürödtek is. Tegnap hosszú eseménytelenséggel kezdődött a lesezésem. Talán másfél órát is izzadtam úgy, hogy egyetlen madár sem mutatkozott. Bóbiskolásomból a fekete harkály hangja riasztott fel: a jellegzetes sípolás a les melletti nagy nyárfáról hallatszott. Ilyen közel még nem voltam ehhez a különleges madárhoz, de a kis kuckómból nem láthattam. Vagy hússzor is megismételte az egyszerű strófát. Eközben lázasan járt az agyam, hogy mit tehetnék?
Tollruhájának örökön divatos feketéje miatt a harkályfélék családjának legelegánsabb tagjának is nevezhető a fekete harkály ( Dryocopus martius). De nem csak szolid színe, hanem mérete is egyedülállóvá teszi a nálunk élő harkályok között: testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-73 centiméter, testtömege 250-370 gramm. Ezzel Európa legnagyobb harkályféléjének számít. Összehasonlításul a nagy fakopáncs ( Dendrocopos major) is csak 23-26 centiméter testhosszal, 38-40 centiméteres szárnyfesztávolsággal és 70-100 grammos testtömeggel rendelkezik. Harkályhoz illőn ő is kopácsol: a fák kérge alól vési ki rovarokból, lárvákból álló táplálékát. Ehhez kemény, hosszú, hegyes csőrrel, erős, ám karcsú nyakkal rendelkezik. A fatörzseken függőleges helyzetben való megmaradást a támasztékul szolgáló merev faroktollak és a két-két előre, valamint hátra irányuló, hegyes karmokkal ellátott ujjak segítik. Viseli a harkályok védjegyét, a vörös kalapot is, igaz a tojóé eléggé tarkóra csúszott, viszont már a fiókákon is ott látható.
Fekete harkály ( Dryocopus martius) A legnagyobb európai harkályfaj. Tollazata jórészt egyszínű fekete. Korábban az öreg bükkösök jellemző madara volt, manapság azonban már szinte az ország teljes területén megtalálható, ahol idősebb erdőket talál. Fészekodúját az öreg fák törzsébe vájja. Főképp hangyákkal, azok bábjaival és lárváival táplálkozik, de előszeretettel kutat korhadt fatörzsekben is lárvák után. Állandó faj. A bokortanyás térségben néhány idősebb fákat tartalmazó erdős-fás helyen valószínűsíthető egy-egy pár költése. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50. 000 Ft
A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak (Aves) osztályának harkály alakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. [1] A Dryocopus madárnem típusfaja. Tartalomjegyzék... Címkék: Fekete harkály, védett állat, Hortobágyi Nemzeti Park, madarak, Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet... Fekete harkály Faágon figyelő fekete harkály tojó - Szigetvári Csaba felvétele Fekete harkály (Dryocopus martius)... ~ Dryocopus martius Gyula, Mályvádi-erdő 2013. április Rivális hímek revírharcának egyik mozzanata. A Túzok 1998/3 számában írtam erről a viselkedésről egy fotókkal illusztrált cikket. A ~ (Dryocopus martius) a legnagyobb termetű harkályunk. Meghatározása nem jelenthet gondot. Röpte nem hullámzó, mint a legtöbb harkályé, hanem csapongó, kissé esetlen. A hím egész fejtetője piros, a tojónak csak a tarkója. ~ (Picus martius Linn. ). A mai rendszertan szerint a Picus Linn. nembe ez az egyetlen faj tartozik. Színe általában fekete, orrlyukait serték borítják, külső hátsó ujjai aránylag igen rövidek.
Hogyan érhetném el, hogy a les előtt is megmutassa magát a régóta vágyott feketeség? Végül a telefonomról néhányszor visszajátszottam neki a nótáját, de csak pianóban, nehogy elriasszam. Hosszú csend következett. Körbenéztem: vajon hová szállhatna le itt egy fekete harkály? Csak az egyetlen méretes beszálló ág jöhetne szóba, amely a nyárfa és az itató között árválkodott. A fényképezőgéppel ráálltam erre az ágra és visszahúztam az objektívet, hogy a madár kényelmesen beleférjen a képkivágásba abban a nagyon valószínűtlen esetben, ha tényleg oda szállna... És hamarosan megtörtént a kisebbfajta csoda: a fekete szépség éppen oda ült, ahová vártam! Csak egy rövid sorozatra volt időm, mert azonnal tovább is repült a félénk madár, a fenyőfák biztonságot adó rejtekébe. De jó, hogy idejében rákészültem! Örömmel néztem vissza a három teljesen egyforma képet:), amelyek bármelyike felülmúlta az előzetes várakozásomat, de máris belém villant: kár, hogy csak ennyi volt! Tényleg csak ennyi volt??? Azért egy telefonhívást még megkockáztatok!
Forrás: