Nem sokkal később pedig már azon kapják magukat, hogy egymás könyörtelen riválisai lettek, hiszen mindketten a király szerelméért küzdenek. Elsőként Mary kerül VIII. Henrik közelébe, válik szeretőjévé, s nemsokára már törvénytelen gyermekét várja. Az okos, és félelmet nem ismerő Anne mind testvére, mind pedig Henrik felesége, Katherine királynő bizalmát elnyeri, hogy ezzel közelebb kerüljön a kirányhoz. S bár Anne tisztában van vele, hogy Mary őszinte szerelemmel viseltet a király iránt, mégis úgy dönt, hogy ha törik, ha szakad, ő lesz Anglia új királynője. Míg a Boleyn lányok az uralkodó szerelméért küzdenek - az egyiket a hatalom, a másikat az érzelmek fűtik - Anglia kettészakad. A drámai következmények ellenére végül mindkét lány erőt és lojalitást talál egymásban, s rájönnek, hogy nővéri kötelékeik örökre összekapcsolják őket. Megjegyzés: Az egyetlen komolyabb kritika VIII. Henrik idealizált megjelenítésével áll kapcsolatban. Eric Bana a majd 190 cm magas "kigyúrt" izmos karcsú férfi mint a nők álma éles ellentétben áll azzal, amit a történettudomány VIII.
(2008) Scott Rudin Productions | Columbia Pictures | Focus Features | Dráma | Romantikus | 6. 6 IMDb A film tartalma A másik Boleyn lány (2008) 115 perc hosszú, 10/6. 6 értékelésű Dráma film, Natalie Portman főszereplésével, Anne Boleyn szerepében a filmet rendezte Kevin Phipps, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A másik Boleyn lány érzelmes történet intrikáról, romantikáról és árulásról. Két nővér, Anne és Mary teljes mértékben ambiciózus apjuk és nagybátyjuk irányítása alatt állnak, akik minden eszközzel a család hatalmának növelésén és státuszának megerősítésén munkálkodnak. Céljukat Anglia királyának kegyeit keresve próbálják elérni. A lányok, maguk mögött hagyva a békés vidéki életet, bekerülnek az udvari élet veszedelmes és izgalmas világába. Nem sokkal később pedig már azon kapják magukat, hogy egymás könyörtelen riválisai lettek, hiszen mindketten a király szerelméért küzdenek.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 4 Az eladó telefonon hívható 3 1 2 5 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 13 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 3. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Értékelés: 444 szavazatból A Boleyn család mindent megtesz, hogy növelje befolyását és hatalmát a Tudor-korabeli Angliában. Ennek érdekében a két nővért, Annát és Máriát is kész felhasználni az apjuk, illetve a nagybátyjuk, Norfolk hercege. A két lány a nyugalmas vidéki életből belecsöppen VIII. Henrik udvarának izgalmas, ám veszélyekkel teli világába. A király szerelméért folytatott versenyfutásban előbb Márián akad meg Henrik szeme, és hamarosan a király törvénytelen gyermekét hordja a szíve alatt. Ám Anna nem tesz le arról, hogy egyszer ő lesz az ország királynéja. Az uralkodó mindkettőjüket meghódítja, de csak egyiküknek van esélye a trónra. A sorsát azonban ő sem kerülheti el. Bemutató dátuma: 2008. június 5. Forgalmazó: Fórum Hungary Stáblista: Szereplők Thomas Howard, Norfolk grófja Linkek: április 7. - csütörtök
Kifinomultabban és kiművelten áll a király elé, s azzal, hogy nem adja oda neki magát, folyamatosan fenntartja érdeklődését, ami végül egy ígéretben teljesedik ki: ha Henrik megszabadul feleségétől és nem beszél többé Maryvel, reményt táplálhat arra nézve, hogy egyszer birtokba veheti Anne-t. E szóbeli szerződés éppen akkor születik, mikor Mary egészséges fiúgyermeknek ad életet, s így érdeme elhomályosul. Anne maga közli húgával, hogy vissza kell térni vidékre, mert a király már nem tart igényt rá. Az ambiciózus nő folytatja Henrik ostromlásának visszaverését, mígnem a király kétségeket kiváltó módon elválik Catherine-től és ígéretet tesz rá, hogy elveszi Anne-t. Múltbéli rövid, titokban tartott házassága azonban kísérteni kezdi Anne-t a múltból, ezért Mary, az egyetlen Boleyn, akinek szavában Henrik megbízik, visszatér az udvarba és kiáll nővéréért. Anne azt kéri tőle, maradjon mellette. Az utolsó akadály elhárulása ellenére Anne folytatja Henrik manipulálását, egészen addig, míg a király visszanyeri méltóságát és letámadja a nőt.
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Sarkady János · Többet látni » Szilágyi János György Szilágyi János György (Budapest, 1918. július 16. – Budapest, 2016. január 7. ) Kossuth-díjas magyar ókorkutató, művészettörténész, főmuzeológus, a történettudomány akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Szilágyi János György · Többet látni » Zeusz Zeusz olümposzi isten, az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Zeusz · Többet látni » 1. század Az eurázsiai világ az 1. században: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1. Új!! Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra - Uniópédia. : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és 1. század · Többet látni » 391 Nincs leírás. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és 391 · Többet látni » Átirányítja itt: Az olimpiai Zeusz-szobor, Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra, Zeusz-szobor.
Felesége, Rhea, szomorúan figyelte csemetéi vesztét, míg végül cselt eszelt ki: hatodik gyereke, Zeusz helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz felcseperedvén megesküdött, hogy elpusztítja apját. Egy italt adott Kronosznak, amitől az felöklendezte a gyermekeket. Zeusz ezután a legyőzött Kronoszt az alvilág mélyére taszította, s a görögöknek parancsba adta, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. 776-ban rendezték meg. Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állt. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata is folyt éppen, a görögök egyszerűen ott hagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje. Zeusz szobra – Forge of Empires - Wiki HU. A nagyszabású rendezvényre Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából is érkeztek résztvevők. Kr. 470-ben a görögök elhatározták, hogy Olimpiában – amely Athéntől 150 kilométer távolságra fekszik – egy új templomot építenek hatalmas istenüknek.
Azt szerették volna, hogy az épület a legnagyobb és egyben a legszebb szentély legyen, amelyet valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére. A terv véghezviteléhez rengeteg pénzre volt szükségük, de a hívők adományaiból Kr. 457-ben végre elkészült az impozáns templom, mely egy 1 méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. Zeusz szobrát, mely a végül túlságosan eviláginak titulált templom szentségét igyekezett erősíteni, a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiász építette. A mű váza vasból, gipszből és fából készült, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból. A monumentális szobrot valószínűleg darabonként vitték be a szentélybe. Az ülő Zeusz egyes dokumentumok szerint 12, más források alapján 13 méter volt. Fején olivaágakból font koszorú hevert, egyik kezében győzelmi figurát, másikban jogart tartott, melynek a tetején sas ült. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Trónját drágakövek díszítették. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is.
Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vad állatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését.
A templom bejárata feletti és a többi orommezőben látható domborművek mitológiai jeleneteket ábrázoltak, többek között Pe-lopsz küzdelmeit, a kentaurok és a lapithák harcát, Héraklész tizenkét hősi tettét. A templom három részből állt. A szobor 9-12, 5 méter magas lehetett. Az isten kezében tartott Niké-szobrot 2 méter magasra becsülik. A szobor magasságán kívül annak értékessége is lenyűgözte a látogatót. Tovább fokozta a kiváltott hatást művészi szempontból vett tökéletessége és az a tény, hogy a mű "túlmutatott önmagán": Hellász nagyszerűségét szimbolizálta. A szobor Pheídiasz munkája, aki Kr. 447-től Periklész barátjaként és tanácsadójaként - mint már említettük - az athéni Akropolisz tervezésével, szobrainak elkészítésével és a munkálatok irányításával foglalkozott. Nevéhez fűződik az Akropoliszon elhelyezett Athéné Parthenosz, a Szűz Athéné szobrának elkészítése. Athéné jobb kezében Niké-szobrot tartott, akárcsak az olümpíai Zeusz. Bal kezével egy pajzsra támaszkodott, amelyet rövidülésben - a valóságos látásnak megfelelően - ábrázolt a művész: az oldalra fordított pajzs, amelyet a néző elölről szemlél, egy lekerekített téglalap alakját veszi fel.
A Zeusz-mítosz legelterjettebb változtata, hogy apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte. Felesége, Rhea, szomorúan figyelte csemetéi vesztét, míg végül cselt eszelt ki: hatodik gyereke, Zeusz helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz felcseperedvén megesküdött, hogy elpusztítja apját. Egy italt adott Kronosznak, amitől az felöklendezte a gyermekeket. Zeusz ezután a legyőzött Kronoszt az alvilág mélyére taszította, s a görögöknek parancsba adta, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték meg. Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állt. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata is folyt éppen, a görögök egyszerűen ott hagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje. A nagyszabású rendezvényre Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából is érkeztek résztvevők.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Az olimpiai Zeusz-szobor Mint számos legendának, a görög Zeusz-mítoszoknak is többféle verziója létezik. A legelterjedtebb monda szerint a kezdetben hányattatott sorsú Zeusznak már születési körülményei sem voltak mesébe illőek. Apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Ekkor Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte.