Ugyanakkor az Azonnali úgy értesült, Sztáray nyitottságát fejezte ki arra nézve, hogy Oroszországot olyan módon zárják ki a Duna Bizottságból, hogy (mivel ilyet a szervezet statútuma nem tesz lehetővé), mindenki lépjen ki, majd az oroszok nélkül alapítsák újra az egészet. A Duna Bizottság elvileg a Duna-menti államok testülete lett volna, és a folyó hajózhatóságáért és környezetvédelméért felelős, de azóta már több olyan állam is csatlakozott, melyek hajóforgalmat bonyolítanak a Dunán, így lett tag például Oroszország, Ukrajna vagy éppen Moldova is. Magyarország túlteljesíti a NATO elvárásait, de figyelmeztették a növekvő orosz fenyegetésről – Konferencia a csatlakozás 20. évfordulóján - Transylvania Free Press. Sokat kell még várniuk az ukránoknak. Fotó: Ratinszkij Vjacseszlav / UNIAN Megfelelően kezelni A találkozó itt ennyiben is maradt, de mint megtudtuk, az esemény után immár négyszemközt, informálisan Pascale Andreani francia nagykövet arról biztosította Sztáray Pétert, hogy "megfelelően kell kezelni az ukrán EU-tagságával kapcsolatos kérdéseket", ami magyar értékelés szerint egyértelműen azt jelzi, hogy az EU soros elnökségét ellátó francia kormány nem feltétlenül támogat egy gyorsított folyamatot.
Kijelentette: az ukránok nem maradtak magukra, és megköszönte a lengyelek politikai támogatását, a menekültek befogadását.
Már tavaly év vége óta feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között, előbbit pedig a nyugati szövetségesek próbálják minden fronton segíteni. Ennek része, hogy a NATO-nak bár nem tagja Ukrajna, de számos fronton a szövetség támogatja, így a kibervédelmi területen is támogatnak a kijevi vezetést, hogy védekezni tudjanak az orosz hackertámadások ellen. Főként úgy, hogy a kelet-európai ország folyamatos célpontja ezeknek. Azonban itt kijött az, hogy Budapest és Kijev között évek óta konfliktus van a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő hátrányos törvények miatt. Rekordszámú ukrán szeretné, ha az ország az Európai Unió tagja lenne | 24.hu. Az Orbán-kormány már évek óta blokkolja az ukrán NATO-csatlakozási folyamatot, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy január végi interjúban el is mondta, hogy az ukrán euroatlanti közeledést minden fronton blokkolni fogja Budapest, amíg a kinti magyarok helyzete nem rendeződik. Az Azonnali most arról ír, hogy január 5-én Forrai Kristóf magyar nagykövetet meginvitálták a tallinni külügyminisztériumba, ahol az Ukrajnát érintő orosz fenyegetés volt a fő téma.
Földeák Iván: Országgyűlés és NATO-csatlakozás (Magyar Országgyűlés, 1998) - Kiadó: Magyar Országgyűlés Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 151 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 11 cm ISBN: 963-03-7147-2 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Kiadványunk folytatás, egy két évvel ezelőtti könyv, a Magyarország és a NATO kiegészítése, melyben politikusok, társadalmi és civil szervezetek eszmecseréjét foglaltuk össze.
2018-ban magyar vétó miatt nem kerül sor NATO-Ukrajna miniszteri bizottság ülésére. 2019-ben magyar külügy első körben megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát. 2022 február elején Magyarország megvétózza, hogy Ukrajna részt vegye a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjának munkájában. Magyarország nato csatlakozas. Furcsa, hogy miközben a kárpátaljai magyarokat akarta megvédeni a magyar kormány a nyelvtörvénnyel szemben, pont azzal sodorta a legnagyobb veszélybe Magyarország az ukrán területen élő magyarokat, hogy megvonta a NATO védelmének lehetőségét tőlük a vétóival. Most pedig, hogy nincs NATO-védelem Ukrajnában, Magyarország közbenjárásával könnyű szerrel megtámadhatta Oroszország Ukrajnát, a kárpátaljai magyarok pedig fegyverek célpontjainak vannak kitéve és menekülnek.